Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat

A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.

Mai morzsa

Amikor elegem lett belőle, megölelt

Videók

Cigányok között az egykori neonáci (riport)

Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről

Alex szívében templom van (videó)

Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)

A papi hivatás piszok nehéz (videó)

Hajléktalan megasztár

Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó

Hajléktalan megasztár

Világhír

2011-02-08 12:20:00

Cameron nemet mondott az iszlamizmusra

Meghalt a brit multikulti is

Nagy port kavart az Egyesült Királyságban a brit miniszterelnök minapi beszéde, melyben a muszlim közösségek szigorúbb felügyelete mellett tört lándzsát. A multikulturalizmus helyébe új doktrína lépett: az integráció.

David Cameron az EU müncheni védelmi konferenciáján elhangzott beszédében világosan állást foglalt az egyik legfontosabb brit belügyi kérdésben. A muszlim közösségekkel kapcsolatos eddigi liberális politika a hazai terrorizmus elleni küzdelem jegyében jelentősen szigorodik, a multikulturalizmus korszakát felváltja az integrációs politika időszaka.

A szigetország muszlim közösségei mindeddig viszonylag szabadon, eltérő életmódjukat megtartva élhettek az őslakos britek mellett, a kormányzati politika nem kívánta integrálni őket a társadalomba. Most azonban új szelek fújnak, hiszen az engedékeny politika azzal a negatív következménnyel járt, hogy a szélsőséges eszmék könnyen és ellenőrizhetetlenül terjedtek a brit muszlim fiatalok között. Ami aztán olyan nem kívánt eseményekhez vezetett, mint a 2005-ös londoni metrórobbantás, amelyben 52-es vesztették életüket.

David Cameron új politikája két gyakorlati lépést vázol fel. Egyrészt újragondolnák a muszlim szervezetek finanszírozását, a gyanú szerint ugyanis olyanok is kaphattak állami támogatást, amik azután ezt terrorizmussal kapcsolatos tevékenységekre – például fiatalok erőszakos cselekményekre való toborzására – fordították.

Az új kormányzati kezdeményezés az egyetemeken is felvenné a harcot a szélsőségesség ellen. Épp a napokban jelenik majd meg egy brit rektorok által jegyzett jelentés arról, hogy miként lehetne visszaszorítani a szélsőségesen iszlamista nézeteket a brit felsőoktatási intézményekben. Annyi bizonyos, hogy szigorodnának a hallgatói képviseleti tagság kritériumai és rendszeresebb felügyelet alá helyeznék az egyetemi vallási csoportokat is.

A brit egyetemek érintettségére egy bizonyos Umar Farouk Abdulmutallab hívta fel a figyelmet, aki 2009 karácsonyán próbált meg felrobbantani egy Amszterdamból Detroitba tartó repülőgépet. A nigériai, milliomos családból származó Abdulmutallab kísérletével nem csak szülőhazáját, de az Egyesült Királyságot is kínos helyzetbe hozta. 2005 és 2008 között ugyanis Londonban, az UCL-en tanult, ahol ráadásul egy egyetemi muszlim társaság elnökeként is feltűnt – a brit titkosszolgálat ráadásul többször is átvilágította, mégse sikerült kiszűrni a szélsőséges eszmék iránti vonzalmát.

Amerikából Szomáliába – nyugati dzsihádisták Afrikában
Mióta a szélsőséges, militáns iszlamista al-Shabaab milícia felügyeli lényegében egész Szomáliát [LINK], szép számmal érkeztek nyugatról is szomálik, hogy ne csak pénzadományaikkal, de két kezükkel is hozzájáruljanak a dzsihád sikeréhez. Érdekes jelenség ez: a szomáliai kilátástalanságot anno otthagyva szomálik ezrei telepedtek le a jobb élet ígéretével többek között az Egyesült Királyságban, a skandináv államokban, az USA-ban és Kanadában, most viszont egy távoli, a nyugati szocializáció során nem tapasztalt értékrendszer – az iszlám fundamentalizmus – kedvéért mindent otthagyva térnek vissza a továbbra is földi pokolnak tűnő szülőföldjükre. Aggodalmat kelthet, hogy ezek a nyugati útlevéllel rendelkező személyek később kiképezve visszatérhetnek Nyugatra, hogy ott hajtsanak végre terrorista cselekményeket.

Abdulmutallab tehát jellemző példája annak, hogy az egyetemi iszlamista szervezeteket miért lenne érdemes szigorúbban ellenőrizni. Sok mérsékelt brit muszlim közösség is üdvözölte Cameron lépését, szigorúbb kormányzati fellépést követelve. Többen egybehangzóan nyilatkozták, hogy a terrorellenes küzdelemre létrejött pénzalap – mely 2007 óta 53 millió fontot fizetett ki mérsékelt muszlim közösségeknek – nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Valódi változásokra és keményebb konfrontációra van tehát szükség. Eddig a kormányzat már azokat a szervezeteket is partnerének tekintette – azoknak is juttatott az 53 milliós pénzalapból –, amelyek nem hirdettek dzsihádot Nagy-Britannia ellen – még ha mondjuk ezt meg is tették az Afganisztánban állomásozó brit erők vonatkozásában. Mostantól ilyen elő nem fordulhat: követelmény lesz a „brit értékek”, azaz többek között a szólásszabadság, a demokratikus alapértékek és a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartása. Persze kérdés, hogy miként lehet ezeknek érvényesülését ellenőrizni.

A keményebb brit álláspont nem új keletű Európában, Cameron német kollégája, Angela Merkel tavaly lényegében ugyanezen érvrendszerre fűzve temette a multikulturalizmust. A brit miniszterelnök beszéde azonban annyiban szerencsétlenül sikerült, hogy a beszéd másnapjára szervezett tüntetést a szélsőjobboldali, kifejezetten iszlámellenes kirohanásairól híres Angol Védelmi Liga – Cameron szavai kétségtelenül csak feltüzelték az akciójukat.

20 év múlva minden negyedik ember muszlim lesz 2030-ig 35 százalékkal nő a muszlim lakosság száma világszerte a „Pew Research Center” nevű amerikai kutatóintézet tanulmánya szerint.A világon jelenleg mintegy 1,6 milliárd iszlám vallású ember él, 20 év múlva ez a szám 2,2 milliárd lehet.Az intézet előrejelzése szerint az iszlám vallású népesség világszerte kétszer olyan gyorsan növekszik mint a nem muszlim népesség. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, 20 év múlva a világ össznépességének – előreláthatóan 8,3 milliárd ember él majd a földön – csaknem a 27 százaléka lesz iszlám vallású. Ma 6,9 milliárd ember él a földön.
Az intézet becslései szerint a iszlám vallásúak száma Európában is hasonlóan változik majd. Szerintük a jelenlegi 44 milliós szám, 20 év múlva elérheti a 60 millió is. A legnagyobb növekedés Franciaországban várható, ott 2030-ra 6,8 millióan lesznek. A nyolc muszlim többségű országban a lányok csak pár évig tanulhatnak, a születési arány ezekben az országokban különösen magas, egy asszonynak átlagosan 5 gyermeke van. Azokban a muszlim országokban viszont, ahol a lányok számára elérhetőbb az oktatás, a nők átlagosan csak 2-3 gyereket szülnek. Palesztin területeken, átlagosan csak 14 éves korukig tanulhatnak a muszlim lányok. –b.cs.–

–t.m–