Világhír
2011-08-04 17:00:00
Kicsiny sziget szúrja a hatalmak szemétKoreai közeledés: Japán a közös ellenfél
Japán és a két Korea között komoly vita folyik egy apró szigetcsoport: Dokdó sorsáról. A sziklákra egyetlen halászcsalád van bejegyezve helyi lakosként. Évtizedek óta ez az első ügy, amiben egyetért Észak és Dél...
A koreai félszigeten Dokdó helyzete azon kevés ügyek közé tartozik, melynek sorsát illetően mindkét Korea teljes egyetértést mutat. A Keleti tengeren található hatalmas sziklákat Japán és a két Korea is a magáénak tekinti saját történetírásuk alapján. A térség rendezésében résztvevő Egyesült Államok a saját szövetségeseinek ítélte a szigetet, ezért állhat máig dél-koreai felügyelet alatt. A szigeten egy dél-koreai védelmi kontingens állomásozik, akik teljes készültségben őrzik a halakban és tengeri növényekben gazdag vízterületet.
Japán érdekek
A konfliktust a japán közvélemény állandó sérelemként élik meg, ezért bejelentették: mindent megtettek a sziget visszaszerzéséért. Annak ellenére, hogy a nemzetközi döntések alapján nem formálhatnának jogot a területre, japán politikusok egy csoportja diplomáciai látogatást tervezett a szigethez közel eső Ullüng szigetre.
A japán polgárokat a Dél-Koreai Légitársaság bojkottjára szólították fel, ám próbálkozásaik rendre kudarcot vallottak, legutóbb a szigetre készülő diplomáciai testületet tartóztatták fel a szöuli repülőtéren. A Japánok által Takeshima szigetnek nevezett Dokdóért való küzdelemben az északiak egyértelműen Dél-Korea mellé állnak és rendszeresen rakétatámadásokkal fenyegetik Japánt.
Keresztények az egyesülésért
Az 1948 óta felosztott koreai félszigeten az állandó háborús készültség máig nem csendesedett le, sőt az utóbbi években a feszültség még fokozódott is. A két ország közti hat évtizednyi fegyverszünet ellenére a béketárgyalásokat mindig újabb katonai műveletek zavarják meg. A 2000-ben kezdődő tárgyalások Phenjanban a déli baloldali elnök, Kim De-dzsongnak köszönhetően számos kereskedelmi kapcsolat indult be újból a 38. szélességi foknál. Egy, 2009-ben elsüllyesztett déli tengeralattjáró és a Jonpjong szigetet ért, tavalyi, északi támadásra válaszként a déliek megszüntették a tárgyalásokat és az addig rendszeresen küldött humanitárius segélyeket is lecsökkentették.
A dél-koreai protestáns kereszténység mindezek ellenére szívügyének tekinti a két ország békés egyesülését. Ennek egyik legszembetűnőbb bizonyítéka az 1973-ban alapított Imahegy, ami egy, Osanriban, az északi határ mentén kialakított, akár tízezres tömegeket befogadni képes intézmény. Alapítója a tömeges tagságáról ismert Teljes Evangéliumi Gyülekezet vezetőjének, Cho Yong-ki lelkipásztornak az anyósa, Choi Ja-shil volt, aki a Szöulhoz közeli kis falu hegyoldalán imádkozott rendszeresen az onnan jól látható északi hegyek felé fordulva a két ország helyzetéért. A ma is közkedvelt imádkozóhelyre évente tömegek zarándokolnak az egész világról és Koreából is.
Állnak a tárgyalások
Azonban nem mindenki ilyen optimista. Az egyesítést a politikai és gazdasági szakértők egyértelműen ellenzik délen, felmérve a két ország közötti gazdasági mutatókat. A német egyesítést is részletesen tanulmányozó jelentések alapján a déli országrész fejlődését egy esetleges egységesülés végleg leállíthatná. A jelenleg regnáló jobbközép déli elnök, Ri Myung-bak leállította a párbeszédet a két ország között.
T.Z.
|
