Háborús bűnökkel vádolják a mexikói elnököt

Kiderült: tömegeket irtottak ki a drogháborúban

Az emberjogi szervezet azt kéri a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC), hogy vizsgálják ki Felipe Calderón szerepét annak a 45 ezer ember halálában, akiket megöltek, megkínoztak vagy elraboltak a mexikói hadsereg katonái és a biztonsági erők a drogkartellek ellen folytatott háborúban. A szervezet szerint Calderón mellett több befolyásos, magas rangú mexikói hivatalnok is érintett lehet az ügyben.

Szemet hunytak felette

Netzai Sandoval emberjogi ügyvéd pénteken nyújtotta be az ICC-hez azt az iratot, amelyben kéri az ügyészt: vizsgálja ki Calderón és más hivatalnokok szerepét az embertelen gyilkosságokban. A szervezet azzal vádolja a mexikói elnököt, hogy szemet hunyt a civilek ellen elkövetett bűnök felett. Állítják: a dolgot az is súlyosbítja, hogy ezeket a bűnöket hivatalos keretek között követték el a katonák és a rendőrség. Sandoval elmondta, hogy a drogkartellek ellen indított hadjárat miatt több száz civil ember halála szárad Calderón lelkén és emellett már nem lehet szó nélkül elmenni. Kérvényezték, hogy a mexikói elnököt háborús bűnök elkövetése miatt vonják felelősségre.

A szervezet adatai szerint 2006 óta 45 ezer ember vesztette életét Mexikóban a droggal kapcsolatos erőszakos bűncselekményekben. A hadsereg és a rendőrség állandó harcban áll a drogkartellekkel, és egy-egy ilyen összecsapás során „nem néznek sem Istent, sem embert”. A mexikói drogháború a szomszédos országokban, de még az Egyesült Államokban is érezteti hatását. Sandoval elmondta, hogy a Mexikóban zajló események durvábbak, mint az afganisztáni háború, sőt a hírhedt kolumbiai összecsapások is eltörpülnek mellette. Az emberjogi szervezet azt szeretné most elérni, hogy az ICC ügyésze kimondja: a mexikói kormány és drogkartellek között dúló csata emberiség-ellenes bűncselekménnyé fajult. Emellett szeretnék, ha a bíróság kimondaná a felelős magas rangú tisztviselők nevét is.

A Nemzetközi Bíróságra benyújtott kérvényt egyébként 23 ezer mexikói állampolgár is aláírta, a panaszindítvány pedig Juaquin „Alacsony” (Shorty) Guzmant, a Sinaloa drogkartell fejét is megnevezi. Guzman fejére 5 millió dolláros vérdíjat tűztek ki. A közbiztonságért felelős miniszter kompetenciáját is megkérdőjelezi a szervezet, a benyújtott iratban Genaro Garcia Luna neve is szerepel. Mellette felsorolták még a parancsnokok és a hadsereg fejeseinek nevét is.

Erőszakra erőszakkal

Jogi szakértők azonban nem sok jóval kecsegtetik a szervezetet. Elmondták: az ICC ügyészei akár évekig is vizsgálhatják a panaszindítványban felsorolt vádakat, nem beszélve arról, hogy a mexikói hatóságok határozottan tagadják bűnösségüket. Egy mexikói belügyminiszteri közlemény szerint a hadsereg bevetése a drogkartellek elleni háborúban „szükséges és átmeneti állapot”. Elmondták: nemhogy nem emberiségellenes cselekmény amit ők csinálnak, éppen ellenkezőleg: Mexikót és a környező országokat védik az erőszaktól.

Abszolút hatalom. (Fotó: innen)

Az ICC egyik ügyésze a benyújtott panaszindítványra reagálva elmondta: tüzetesen kivizsgálják a felsorolt vádakat és döntést hoznak. Richard Dicker a Human Rights Watch egyik nemzetközi jogásza szerint nem lesz könnyű dolga az ügyészeknek, hiszen több aspektusból kell górcső alá venniük a mexikói eseményeket. Luis Moreno Ocampo, az ICC legfőbb ügyésze szerint akkor bizonyítható az emberiesség ellenes cselekmény, ha azt szisztematikusan, széles körben követte el az adott állam és ha ez a civilek életébe került. William Schabas nemzetközi jogot oktató professzor szerint Ocampo eddig Afrika ügyeivel foglalkozott, Mexikó kiesett a hatásköréből. Szerinte nehéz lesz belerázódnia ebbe a „drogháborús dologba”.

Az aktivisták szerint Calderón 2006 óta szisztematikusan adott engedélyt a hadseregnek arra, hogy a drogkartellek ellen vívott harcban a civileket se kíméljék. Elmondták: hozzávetőlegesen 50 ezer mexikói katona van bevetésen az ország különböző pontjain, és a drogháború miatt Calderón 2006 óta a rendőrség állományát 6 ezerről 35 ezer főre emelte.

A Human Rights Watch adatai szerint 170 esetben bizonyítható a kínzás, 24 esetben a gyilkosság és 39 esetben az erőszakos eltűnés Mexikó öt államában, amelyek mind-mind a mexikói rendőrség és hadsereg számlájára írhatók. A civilek beszámolói szerint a hadsereg olyannyira uralmat gyakorol felettük, hogy nem riadnak vissza a nemi erőszaktól, a kivégzésektől, a kínzásoktól és az emberrablásoktól sem. A mexikói emberjogi szervezethez 4 ezer panasz érkezett 2006 és 2010 között a lakosságtól, de ez idáig senki nem vonta felelősségre a bűnösöket. Sandoval közlése szerint a 4 ezer panaszból 65 esetben bizonyítható ebben a négyéves időszakban a hadsereg bűnössége. Ki állítja meg őket?

– mi (forrás: guardian.co.uk)

A nyitókép innen

• Cimkék:
Mexikó Felipe Calderón háborús bűnök emberjogi szervezet drogkartell

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére