Ökológiai és társadalmi pusztulást előidéző új iparág van kialakulóban

Katasztrofális: Szingapúrba talicskázták Kambodzsát

Nagymértékű területvesztést szenvedett el Kambodzsa Szingapúr javára, de az ország térképein mégsem látszik a zsugorodás: a Phnom Penh-i maffia a tengerfenékről felkotort homokot adja el a malájföldi városállamnak, amely így növeli kiterjedését.

Nem szűkölködnek melléknévi felsőfokokban a Szingapúrról, e Dél-Maláj városállamról szóló útleírások, miközben a csillogó metropolis szédületes fejlődése tulajdonképpen a kétezer kilométerre fekvő Kambodzsai Királyság kárára történik. A Thai-öböl partjain az elmúlt években ökológiai és társadalmi pusztulást előidéző új iparág, a homok-kotrás ütötte fel a fejét, s az erőltetett kitermeléseket Szingapúr mozgatja – figyelmeztetett  már tavaly májusban jelentésében a Global Witness emberjogvédő szervezet.

Kleptokrata politikusok

Később azonban kiderült, a civilek tavalyi tiltakozása hiábavalónak bizonyult, s a homokkereskedelem ma – még – virágzik az ezt monopolizáló két kambodzsai szenátornak, illetve az általuk Hun Sen miniszterelnökkel kialakított szoros kapcsolataiknak köszönhetően. Mindez ráadásul annak ellenére történik, hogy 2009 óta – állítólag – kormányhatározat tiltja a kambodzsai homok exportját.

A Global Witness szerint Mong Reththy és Ly Yong Phat szenátorok zárt ajtók mögött kapták meg a homok kitermelésére szóló – több millió dollárt érő – engedélyeiket, ráadásul a kambodzsai államkasszát bevételeikből semmi nem gyarapítja. Ugyanakkor a két politikus nevét már korábban összefüggésbe hozták kétes telekügyletekkel, erőszakos kilakoltatásokkal, majd azért is bírálták őket, hogy anyagilag támogatták a kambodzsai fegyveres erőket.

Importált területszerzés

A Global Witness bizonyítékai szerint a háttérben Szingapúr áll. A városállam 2008-ban a világ legnagyobb homokimportőre volt, miután a metropolis már az 1960-as évek óta importhomokkal növelte szárazföldi kiterjedését, amely ilyen módon 22 százalékkal bővült. Ez a projekt azonban nagymértékű pusztítást okozott a régió partvonalán, ahol Malajzia, Vietnam és Indonézia tavaly nem véletlenül jelentette be a kotort homok környezetvédelmi szempontok miatti export-tilalmát.

George Boden, a Global Witness aktivistája szerint „Kambodzsa természeti erőforrásainak gazdagsága kiemelhetné az ország lakosságát a szegénységből. Ehelyett az alapszolgáltatásokat is csak nemzetközi támogatásokkal támasztották fel tizenöt évvel ezelőtt, s az erre elköltött összeg egyenértékű volt az állami költségvetés felével. Eközben a természeti erőforrásokból nyert pénzeket privát bankszámlák nyelik el, és a lakosság csaknem 70 százaléka kevesebb, mint napi két dollárból tengődik”.

Szingapúr megmagyarázza

Boden azt is hozzáfűzte, Szingapúr azzal védekezik, hogy a homokimport tisztán kereskedelmi jellegű tevékenység, miközben a dél-kelet ázsiai városállam folyton regionális vezetőként tünteti fel magát a környezetvédelmi problémák megoldása terén. A kambodzsai homok-krízis legfrissebb fejleménye, hogy Hu Sen miniszterelnök július közepén bejelentette, felülvizsgálja a homok-kotrás környezeti hatásait. A Global Witness örvendetesnek nevezte az ígéretet, miután az ország értékes ökoszisztémájának és a Thai-öböl part menti közösségeinek helyzete már kritikussá vált.

A Global Witness szkeptikus

Boden azonban sajnálatosnak nevezte, hogy tavaly májusi jelentésük ellenére a kambodzsai partok és az ott élő közösségek kifosztása szakadatlanul folytatódott. „Ha tehát a kormány komolyan gondolja a környezeti problémák – és az azokat okozó kotrás – leszorítását, akkor ez jó hír. Mivel azonban a kambodzsai erőforrás-szektorban elhangzott beváltatlan ígéreteknek hosszú a története, mi továbbra is figyelemmel kísérjük az új intézkedéseket és az érintett vállalatok hozzáállását a változtatásokhoz” – folytatta az aktivista.

Annak érdekében, hogy a kotrás és a korrupció okozta kambodzsai kármentés megfelelően történjen, a Global Witness azt javasolja, hogy Phnom Penh környezeti hatásvizsgálatokat is figyelembe vegyen döntései előkészítésekor, ugyanakkor a szervezet a legjobb nemzetközi gyakorlatok bevezetését elengedhetetlennek tartja a homokkereskedelem vonatkozásában.
Ha azonban ezek az intézkedések elmaradnak, a jogvédők szerint a kambodzsai ipar továbbra is nyitott marad a visszaélésekre.

Hargitai Mátyás

• Cimkék:
homok-kotrás illegális Kambodzsa Szingapúr Global Witness

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére