Világhír
2011-05-19 16:18:00
Csökken a fogyasztás, küzdenek a sérült gyártósorok helyreállításáértJapán újra válságba süllyed
Csökkenő belföldi kereslet mellett folyamatosan emelkednek az import nyersanyagárak és a termelő üzemek egy része romokban hever a világ harmadik legnagyobb gazdaságában.
Visszacsúszni látszik Japán termelése a márciusi földrengést és cunamit követően, habár a szigetország lakói még mindig a világ harmadik legerősebb gazdaságát tudhatják a magukénak. A legutóbbi mérések rávilágítottak: a bruttó hazai össztermék (GDP) 0,9 százalékkal zsugorodott az év első három hónapjában, a miniszterelnöki hivatal előrejelzése alapján azonban 2011 végéig összesen 3,7 százalékos növekedéscsökkenéssel számolhatnak.
Alig, hogy kimásztak, vissza is zuhannak
Az elemzők szerint egyértelmű, hogy a kapacitás-csökkenés elsősorban a fogyasztást és az exportot érinti a legérzékenyebben. A negatív adatok egymást követő két negyedévet immár biztosan érintenek, így az ország gazdasági helyzetét újra, általánosságban is jellemzi a válság. Japán recesszióba csúszott a globális pénzügyi válság idején is, de 2009-re rendeződni látszott a helyzet. Az első három hónap termelékenységének csökkenése az elvártnál is nagyobbnak mutatkozik, a legtöbb elemző szerint az éves visszaesés általánosságban is meghaladhatja a 2 százalékot.
Kaoru Yosano gazdasági miniszter ma rámutatott: a japán gazdaság egyelőre továbbra is gyenge marad. Emellett azonban azzal kapcsolatban is nyilatkozott: ez a folyamat várható volt az ellátási korlátok szűkülése és az újjáépítés kiadásai miatt.
Fogyasztói pesszimizmus
Naomi Fink, a Jefferies stratégiai elemzője szerint a termeléscsökkenésnél is aggasztóbb, hogy a lakossági fogyasztás immár kimutathatóan 0,6 százalékos visszaesést mutat, ami megerősíti a várakozásokat: az emberek a földrengést követően jelentősen visszafogták a fogyasztásukat. Tudvalévő, hogy a Japán gazdasági kapacitás közel 60 százalékát a lakossági fogyasztás adja.
Roland Buerk tokiói jelentése szerint is a fogyasztás erőteljes visszaesését eredményezte a földrengés, pedig a fogyasztói index már igen gyenge volt 2010 negyedik negyedévében is. A természeti csapások ezt a folyamatot mélyítették el. A fogyasztói bizalmi index a miniszterelnöki hivatal jelentése alapján, áprilisban 33,1 százalékra esett vissza, a vásárlói pesszimizmus pedig akár 50 százalékosnál is rosszabb lehet. Naomi Fink ezzel kapcsolatban úgy vélekedik, hogy a negatív növekedést elsősorban a kiskereskedelmi eladások csökkenése és a háztartási kiadások visszaesése okozta.
Sérültek az ellátói láncok
A világ harmadik legnagyobb gazdaságának második legjelentősebb összetevője a kereskedelem. 2009-ben az export a GDP 13,5, az import pedig a 12,7 százalékát tette ki. A rendkívüli természeti csapások miatt jelentősen csökkent a kivitel, miközben a behozatallal kapcsolatos költségek az egyre növekvő nyersanyag-árak miatt folyamatosan emelkednek.
A szigetország kereskedelmi többlet-bevétele márciusban 34,3 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti, hasonló időszakra vonatkozó adatok tükrében. Fink szerint a kiviteli oldal eredményeit jelentősen befolyásolja a csapások miatt károsodott gyártósorok és ellátási láncok helyreállításáért folytatott küzdelem, míg az import oldalán folyamatosan növekszik a kereslet a fosszilis tüzelőanyagok iránt – ellensúlyozva a megrongálódott nukleáris erőműblokkok miatt kieső elektromos energiát. Ez a jelenség minden bizonnyal hosszú távon meghatározza a japán gazdaságot.
Fellendülő kereslet az újjáépítéseknél
Kedvező gazdasági változást várhatóan csak az újjáépítés lendülete hozhat, ám erre lehetőség legközelebb az év vége felé nyílhat. Fink szerint a második negyedévben esélytelen, hogy növekedést jelezzenek a mutatók. Éppen ezért kétnapos találkozót kezdett az ország központi bankja, hogy megvitassák a monetáris politikát érintő, lehetséges változtatásokat.
„Japán gazdasági ereje folyamatosan csökken” – jelentette ki egy parlamenti bizottsági ülésen a napokban Masaaki Shirakawa, a Bank of Japan (BOJ) vezetője. Elemzők szerint ez a megnyilatkozás is nyomatékosítja: a központi bank ragaszkodni fog az ultra-megengedő monetáris politikához. A pénzintézet ugyanis dollár milliárdokat pumpált a pénzügyi rendszerbe, hogy stabilizálja a földrengést követően előállt, rendkívül bizonytalan helyzetet. A BOJ várhatóan tartani tudja az eddig meghatározott irányt, és a gazdaság ösztönzését szem előtt tartva a kamatláb-változást ellenőrizetlenül is a legalacsonyabb szinten tudják tartani – 0,0 és 0,1 százalék között.
BBC News/ Illyés Szabolcs
|