Átalakuló társadalom az EU-elnökség kapujában

Háttérbe szorul a konzervativizmus Lengyelországban

− Hogyan fogadja a lengyel EU-elnökség kihívásait Varsó?

− Nagyon fontosnak tartja, hogy az EU-ban tudatosodjon, hogy Lengyelország a nagyok és az erősek közé tartozik, akik képesek befolyásolni az unió jövőjét. A lengyelek az európai államszövetségben középhatalmi státus elérésére törekednek, amit az elnökség „komolyan vételével” is jelezni szeretnének.

− Milyen konkrét tervei vannak Lengyelországnak?

− Az elnökség idején két nagy csúcstalálkozó esedékes: az egyik a magyar elnökség idejére, májusra tervezett, de elmaradt keleti partnerségi csúcstalálkozója, ami Varsónak a legfontosabb − a találkozót szeptemberben szeretnék megrendezni −, a másik a decemberben várható klímakonferencia. Nagyon készülnek arra is, hogy elkezdjék az Európai Unió következő hét évre (2014−2020) szóló költségvetésének a vitáit, és megpróbálják erősen befolyásolni annak alakulását: például azt, hogy továbbra is megmaradjanak és működjenek a kohéziós alapok, és hogy a közös politikák közül az agrárpolitika költségvetése megmaradjon − ami nemcsak Lengyelország érdeke, hanem Magyarországé, a visegrádi országoké is, így Varsó mindannyiunk érdekeit képviseli. Nemcsak EU-elnökségi feladatra készülnek komolyan, hanem például arra is, hogy támogatni tudják az észak-afrikai arab országok szabadságharcát és demokráciaépítési lehetőségeit. Az Egyesült Államok segítségével úgynevezett lengyel missziót szerveznek. Lengyelország, a lengyel társadalom a szolidaritásban és a demokráciaépítésben nagy tapasztalattal bír, és célja, hogy ezeket átadja az arab országoknak. Obama elnök kérte ezt Varsótól, amikor pár hete ellátogatott Lengyelországba.

− Mennyire osztja meg az ország társadalmát a lengyel elnök repülőgépével történt katasztrófa ügye?

− A bizalmatlanság és a kérdőjelek a társadalom egyik részében továbbra is élnek, de a feszültség mostanában már kisebb, mert a lengyel társadalom és politikai elit más fontos feladatok − az Európai Unió irányítása és az őszi parlamenti választások – előtt áll. A politikai elit egyes csoportjai továbbra is lépéseket tesznek azért, hogy az elnöki gép lezuhanásának okait egyértelműen felgöngyölítsék; remélték, hogy az Egyesült Államok elnöke látogatásakor lehetővé teszi a baleset vagy merénylet napján készült műholdfelvételekhez való hozzáférést, amit csak a lengyel kormány kérhet. A politikai vezetés azonban nem lépett. Obama – ezzel összefüggésben – Varsóban arra biztatta a lengyeleket, hogy ebben a kérdésben se osszák meg a társadalmat, ne álljanak egymással szemben. Jelenleg is sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy „szimpla” baleset történt, emberi hiba okozta a szerencsétlenséget, vagy pedig az elnök merénylet áldozata lett. Egy biztos: ez az ügy még nem zárult le Lengyelországban. Sokan vannak, akik azt szeretnék, hogy zárják le, de olyanok is vannak, akik ennek ellenkezőjéért harcolnak. Mindenesetre az ügy körüli társadalmi feszültség enyhül, azok köre, akik a történet miatt nyugtalankodnak, egyre szűkül.

− Mi várható az őszi parlamenti választásokon?

− A felmérések szerint újra ugyanez a polgári jobboldali kormány (Polgári Platform−Lengyel Parasztpárt: PO−PSL − a szerk.) lesz hatalmon, Jarosław Kaczyński és pártja (Jog és Igazságosság: PiS − a szerk.) újra ellenzékben marad. Előfordulhat, hogy a következő kormányba a baloldalt is (Demokratikus Baloldali Szövetség: SLD − a szerk.) be kell vonni. Lehetséges, hogy a polgári, jobboldali többségű kormányzat egy kicsit „baloldalibb” és liberálisabb lesz, mint eddig volt.

− A politikai változás milyen hatással lehet a lengyel társadalomra, a felnövekvő generációra?

− A lengyel társadalom átalakulóban van, a lengyel történelem mint értékteremtő, értékmeghatározó vezérelv ma már nem olyan fontos, mint a korábbi évtizedekben volt. A tragikus és ellenálló történelemre alapozott értékek egyre szűkebb körben hatnak, egyre kevesebb olyan fiatal van, akinek az identitása meghatározó részének érzi a lengyel történelmet. Lassan kihalnak a régi értékeket hordozó nemzedékek, egyre többen akarnak „európaiak” lenni, ami nagyobb nyitottságot jelent. Sok száz ezer lengyel külföldön él, ami önmagában is visszahat a társadalom értékváltozásaira, és a generációváltás hatásai is jelentős módosulásokat eredményeznek. A lengyel konzervativizmus háttérbe szorul: csökken azoknak a száma, akik az ország ügyeit a hagyományos katolikus gondolkodás alapján rendeznék el, és amiatt is erősödnek a panaszok, hogy a lengyel egyháznak egyre kevesebb a híve, hogy egyre kevesebb a pap, egyre halványul a hagyományos katolikus társadalom képe. Az ok nemcsak a lengyel politikai változás, hanem a felgyorsult, állandóan mozgásban lévő világ is, ami bennünket körülvesz.

Udvarhelyi Erzsébet

• Cimkék:
lengyelország arab tavasz lázadás európa

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére