Fejlődő országok is részt vennének a válságkezelésben

Görögország bedőlése már biztos?

Se megegyezés, se előrelépés, se határozott kommunikáció. Ez jellemzi most a válság kezdetét. Görögország helyzetéről naponta érkeznek hírek, minden nap hallhatunk vezető politikusokat a lehetséges forgatókönyvekről nyilatkozni, de a közös utat még sem találjuk.

A görögök nem nyelik le a békát?

A világ ugyan már ráébredt arra, hogy az eurózóna válsága nem csak az öreg kontinenst érinti, hanem tovagyűrűző hatása Amerikára, Kínára és minden fejlődő országra erősen kihat. Ezért a BRICS országok is tárgyalásokba kezdtek, valamint Kína és Oroszország külön is felvetette a segítség lehetőségét. Ez ugyan az egész Unióra nézve és főleg a jobb helyzetben lévő országokra nézve valóban segítség lehet, de a jelenlegi problémában nem segít érdemben.

A görög kormány nem tudja végrehajtani az EU által elvárt reformokat és megszorításokat, ráadásul kifelé sem túl aktív a kommunikációja, az eddig megtett lépések pedig olyan nemzeti ellenállásba ütköztek, melyek az ország gazdaságát még nagyobb veszélybe sodorhatják. Ezért az EU-IMF-ECB hármasa a múlt héten felfüggesztette a tárgyalásokat a görög kormánnyal a második segélycsomag kapcsán. Vélhetően erre szolgált válaszként Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminiszter bejelentése, ami ugyan konkrétumokat nem tartalmazott, de elmondta, hogy új intézkedéseik összértéke kétmilliárd euró lesz, amivel tartható lesz az idei hiánycél. Az Európai Bizottság ennek következtében bejelentette, hogy visszatérnek Athénba tárgyalni.

A tagországok egyre megosztottabbak a segélycsomag kapcsán

Angela Merkel, német kancellár, változatlanul kiáll a görögök megsegítése mellett, azonban a németek rendkívül megosztottak a kérdésben és már politikai szinten is komoly ellenállásba ütközik az aktuális segélycsomag biztosítása. Az osztrák parlament már jelezte, hogy nem tudja időben jóváhagyni a kisegítő alap változtatásait, mert nem kapták meg a szükséges támogatottságot a javaslat gyorsított tárgyalásához. Franciaország, Spanyolország, Olaszország pedig a saját belső, gazdasági problémáikkal vannak elfoglalva. A Moody's egy-egy fokozattal rontotta két nagy francia bank adósminőségi osztályzatát is, ami ugyan nem volt váratlan, de nem tett jót a piacnak.

A hét elején az európai és amerikai tőzsdék is nagy veszteséget könyvelhettek el, hétfőn a francia CAC 40 öt, a német DAX négy százalékot esett. Ráadásul a CDS, a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árfolyama, hétfőn a londoni tőzsdén példátlan magasságba emelkedett. A hét második felére azért visszatért az optimizmus a piacokra és a szerdai napot már pluszban zárták az európai börzék, annak ellenére is, hogy a görögök csődbe jutását már 90 százalékra teszik. Az olasz kötvények hozama 1999 óta nem látott szintre emelkedett, de a piacok szerint esetében szó sem lehet segítségről óriási méretei miatt.

A fejlődő országok még haboznak

Habár a kialakult helyzeten ők sem tudnának egyetlen tollvonással változtatni, azonban a piaci hangulatnak jót tenne, ha ezek a gazdaságok, főleg Kína hajlandó lenne nagyobb kötvényvásárlásba kezdeni. Erre azonban egyelőre nincs sok remény, Wen Csia-pao kínai miniszterelnök kijelentette, hogy csak a válság tovaterjedésének megállítása esetén segítenek Európának. Emellett Li Dakui jegybanki tanácsadó is óva intette az ország vezetőit a kötvényvásárlástól, valamint arra figyelmeztetett, hogy Kínának először saját belső gondjaival kell megküzdenie.

A dél-afrikai pénzügyminiszter már most kijelentette, hogy nem biztos, hogy van elég pénzük a tervezett kötvényvásárlás megvalósításához. Míg Indiának ugyan lenne ereje segíteni, de a pénzügyminisztérium jelezte, hogy óvatosak a kérdésben és valószínűleg a jelenlegi, 20 százalékos eurókötvény állomány arányán nem akarnak változtatni. Az oroszok hajlandóak a közös eurókötvények vásárlására, illetve eurózónás állampapírokat is vásárolnak, de mindezt csak akkor, ha a döntéshozók világos tervekkel állnak elő – jelezte Arkagyij Dvorkovics, Medvegyev orosz elnök vezető közgazdásza. Azonban kétoldalú megállapodásokba, Ciprust kivéve, nem mennek bele.

Újabb recesszió: van aki még tagadja

A Capital Economics befektetési tanácsadó csoport szerdai elemzése már a jövő évre prognosztizálja a recessziót, mert az euróövezeti adósságválság véleményük szerint még a vártnál is gyorsabban fejlődik és terjed. Előrejelzésük szerint két évig tartó visszaesés várható. Emellett a korábban jelzett fél százalékos GDP növekedést 0,5 százalékos csökkenésre rontották. Az Economist Intelligence Unit (EIU) egyharmados esélyt ad arra, hogy az euróövezet mostani formájában nem marad fenn, elemzésükben az olasz és spanyol gazdaság fizetésképtelenné válását is megjósolták. Nem ők az egyetlenek, akik az olasz gazdaságot borúsan látják, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) összeállított helyzetértékelése szerint közel járnak ahhoz, hogy fenntarthatatlanná váljon a gazdaságuk.

Ezzel szemben Olli Rehn, uniós gazdasági biztos, nem tart visszaeséstől Európában. Véleménye szerint az adatok a növekedés lassulására utalnak a kulcsfontosságú uniós országokban, de recessziótól mégsem kell tartanunk.

A mélyebb integrációban lehet a megoldás

Miközben az uniós vezetők az integráció fokozását említik, mint követendő irányt, néhány megszólalásukban ennek egészen ellentmondó kijelentéseket tesznek. Szerdán José Manuel Barroso európai bizottsági elnök az Európai Parlament plenáris ülésén arra szólította fel a kormányokat, hogy az euró stabilitásának megőrzése érdekében elhatározott intézkedéseket a tagországok hajtsák végre. Azaz a piaci bizalom helyreállítása és a közös valuta megmentése az egyes országok saját döntésein és cselekvési hajlandóságán múlik, tehát továbbra sem jön létre olyan központi intézmény vagy kap felhatalmazást egy már meglévő, melyek egységesen, a tagok által felhatalmazva, irányíthatnák a válság kezelését, kötelezően minden országra.

Márpedig a múltból is ismeretes, hogy amire az EU nem kötelez, az még nehezebben jut át az egyes parlamenteken, és amennyiben társadalmi ellenállásba ütközik az egyes kormányfők könnyebben engednek a közakaratnak. Ez a probléma az olasz és spanyol gazdaságokban is, ahol a kormányok első megszorító intézkedéseit sem fogadták jól a polgárok, tüntetéssel és tiltakozással válaszoltak a költségcsökkentő intézkedésekre.

k.m.

• Cimkék:
eurózóna adósságválság Görögország segélycsomag Európai Unió

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére