Magyarországon még rosszabb a helyzet

Franciaország a legkorruptabbak között

A Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezetnek a korrupció érzetéről készült éves listáján 2006-ban Franciaország a 18. helyen szerepelt, tavaly viszont továbbsüllyedt a 25. helyre a vizsgált 178 ország között. Ezzel a nyugati országok közül Franciaország tekinthető az egyik leginkább korruptnak.

Eva Joly egykori vizsgálóbíró, jelenlegi Zöld-párti európai parlamenti képviselő egy 2005-ös elhíresült interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy "a franciák egészen mást gondolnak magukról, mint a világ róluk. Nem is gondolnák, mekkora árat fizetnek a félbemaradt vagy eltusolt bírósági ügyekért".
Miközben a sorozatos botrányok miatt a teljes politikai elit hitelessége kérdőjeleződik meg, a megvádolt politikusoknak eddig nem kellett komoly, letöltendő börtönbüntetéssel számolniuk.

Februárban a Chiracéhoz hasonló fiktív foglalkoztatási ügyben a lille-i büntetőbíróság hivatali visszaélés vádjával 20 ezer eurós pénzbírságra ítélte a város korábbi polgármesterét, Pierre Mauroy volt kormányfőt. Tavaly áprilisban a kilencvenes évek angolai fegyverszállításai kapcsán kenőpénzek elfogadása és orgazdaságban való bűnrészesség miatt egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a volt belügyminisztert, Charles Pasqua szenátort.

Alain Juppé volt kormányfőt, jelenlegi külügyminisztert pedig 2004-ben 14 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték ugyanabban az illegális pártfinanszírozási ügyben, amelyben most Chiracnak is felelnie kell. Juppét hét évvel ezelőtt a bíróság egy évre el is tiltotta a politikai tisztségvállalástól. Ezt az évet egy kanadai egyetem oktatójaként vészelte át a politikus, ahonnan egyenesen a politikai élvonalba tért vissza. Juppéhez hasonlóan egyetlen megvádolt vagy elítélt politikust sem közösített ki a francia közélet. Talán azért, mert a közvélemény számára is egyértelmű, hogy az utóbbi időben a politikai élet szereplői egyre gyakrabban használják fel az igazságszolgáltatást a politikai rivalizálásokat követő leszámolásokra.

A gazdasági jellegű politikai botrányok többsége ugyanis a nyolcvanas-kilencvenes évek nagy vihart kavart ügyeihez kapcsolódnak, amikor hatalmas csúszópénzek forogtak a háború után államosított nagyvállalatok, a cégvezetők, külföldi személyiségek és a gyengén finanszírozott pártok vezetői között. A kilencvenes évek egyik legnagyobb korrupciós botránya a Total jogelődjénél, az Elfnél történt: az üzletemberek mellett afrikai államfők, valamint francia jobb- és baloldali politikusok ellen is folyt eljárás, utóbbiak közül azonban senkit nem ítéltek el. A tajvani fregattok ügyére pedig, éppen a nemzetvédelmi titokra hivatkozva, a mai napig nem derült fény. 

Az úgynevezett Karacsi-ügyben - még pénzügyminisztersége idején - állítólag Sarkozy közvetített, akkor a Pakisztánnak eladott tengeralattjárók jutalékaiból utaltak vissza pénzeket az akkori jobboldali miniszterelnök, Edouard Balladur elnökválasztási kampányához. Erről legutóbb akkor esett szó a francia sajtóban, amikor Sarkozy - már elnökként - sajátos logikával egyszerűen pedofiloknak nevezte az ügyet firtató újságírókat, és közölte: elege van a vádaskodásokból.

(MTI/Transparency International)  

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére