„Amíg ki nem derül a teljes igazság”

Egy évvel Szmolenszk után: merénylet vagy baleset?

Egy évvel ezelőtt, április 10-én délelőtt az oroszországi szmolenszki katonai repülőtér közelében lezuhant a lengyel légierő 26 éves, egy évvel korábban felújított, a szakemberek szerint jó állapotban lévő Tu-154M típusú repülőgépe, fedélzetén a lengyel köztársasági elnökkel, Lech Kaczyńskival és a kíséretével. Összesen 96-an veszítették életüket: a gép minden utasa és a személyzet összes tagja. A lengyel államfő – feleségével és kíséretével együtt – katyńi mészárlás 70. évfordulóján rendezett megemlékezésén kívánt részt venni.

Miután a világ tudomást szerzett a szerencsétlenségről, szárnyra kelt az összeesküvés-elmélet: nem véletlen, hogy ott és akkor történt a tragédia, valójában szándékosan tették el láb alól az államfőt – vélték egyesek. Az összeesküvés-elméletben hívők vélekedését erősítette, hogy a kíséretnek parlamenti képviselők, kormányzati tisztségviselők, állami-, társadalmi- és katonai vezetők is tagjai voltak. (Néhány név a listáról: Alksander Szczygło volt honvédelmi miniszter, a nemzetbiztonsági hivatal vezetője, Sławomir Skrtypek, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke, Franciszek Gagor vezérezredes, vezérkari főnök és Ryszard Kaczorowski, a lengyel emigráns kormány utolsó elnöke).

A hírek külön kiemelték, hogy a lengyel fegyveres erők legmagasabb rangú és beosztású vezetői közül hatan utaztak a gépen: a köztársasági elnök, aki egyben a hadsereg főparancsnoka, a vezérkari főnök és a haderőnemi parancsnokok. Az áldozatok között volt a római katolikus és az ortodox tábori püspök is.


Államfő kontra pilóta

A szakemberek viszont az első perctől kezdve kizárták a szándékosságot, a merényletet. Az okot a légi irányítás és a repülőtéri műszerek hiányosságait figyelmen kívül hagyó, a látási viszonyokat nehezítő sűrű ködben túl gyorsan leszállni szándékozó pilóták tetteiben keresték. Feltételezték, hogy a lengyel pilóták nem ismerték megfelelően a repülőgépnek azt a tulajdonságát, hogy ennél típusnál, ferdéből vízszintesbe hozva, a megkezdett ereszkedéskor hirtelen felgyorsul a süllyedés mértéke: a gép valóban túl gyorsan süllyedt, súrolta a repülőtér melletti fákat és a kifutópályától mintegy 400 méterre lezuhant. Az orosz légi irányítás ugyan javasolta, hogy Szmolenszk helyett az adott körülmények között biztonságosabbnak látszó Minszkben vagy Moszkvában szálljanak le, de ezt a tanácsot nem fogadták meg a pilóták. Miért?

A válasz sejtelmes volt. Többen visszaemlékeztek arra, hogy több mint másfél évvel korábban, az orosz-grúz háború idején, Kaczyński elnök – aki ragaszkodott ahhoz, hogy Tbilisziben landoljanak – határozott utasítása ellenére, a pilóta a biztonságra hivatkozva, a grúz fővárostól 350 kilométerre lévő egyik azerbejdzsáni város repülőterén tette le a gépet, és emiatt az államfő parancsmegtagadással vádolta meg a gép kapitányát.

Eleinte most is hasonlót feltételeztek: az államfő sürgethette a pilótákat, hogy minél gyorsabban szálljanak le a repülőtéren. Ám az ügyészségi vizsgálat kizárta ezt a lehetőséget. A fekete doboz tanúsága szerint nem csak a pilóták foglaltak helyet a pilótafülkében, hanem a lengyel légierő parancsnoka, Andrzej Blasik is. Esetleg ő adhatott ki a leszállásra vonatkozó parancsot? A vizsgálat megállapítása szerint nem, bár ahogyan a vonatkozó jelentésben olvasható, a légi erő parancsnokának jelenléte lelki nyomást jelenthetett a pilóták számára. Egyértelműen a pilóták hibáztak: nem törődtek az automatika túl alacsonyan történő repülésre figyelmeztető jelzésével.

Vélemények a tragédiáról

Az 1980-as évek legendás ellenzéki vezetője, Lech Walęsa volt köztársasági elnök a többi között ezeket mondta a tragédiáról: „Hetven éve Katyńban a szovjetek likvidálták a lengyel elitet. Ma az a lengyel elit halt meg ott, akik azért utaztak oda, hogy az 1940-ben megölt lengyelek előtt leróják a kegyeletüket”.

Az orosz vizsgálóbizottság jelentése szerint a légierő parancsnoka és az államfő igenis utasította a pilótákat, hogy Szmolenszkben szálljanak le. Persze az engedetlen pilótákat is meglehet érteni: ki vállalta volna magára – visszaemlékezve a másfél évvel ezelőttiekre – a parancsmegtagadás vádját? Ivanov szovjet miniszterelnök-helyettes az év elején úgy nyilatkozott, hogy az orosz légi irányításnak nem volt joga megtiltani a lengyel gép leszállását, hiszen a nemzetközi szabályok szerint arról a gép kapitánya dönt.

A lengyelek kétkedéssel fogadták a vizsgálat eredményeit, szerintük nem csak a lengyelek, hanem az oroszok is hibáztak. Később ezt a kijelentést a lengyelek úgy módosították, hogy teljes mértékben az orosz légi irányítás a felelős a történtekért. Az egyik baloldali liberális lap felvetette: miért nem zárták le az oroszok a rossz látási viszonyok miatt a szmolenszki repülőteret? Ősszel azonban a lengyel rádióban már arról beszéltek, hogy a gép kapitánya korábban csak néhány órát gyakorolt ezen a géptípuson – másodpilótaként. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint – aki a januárban közzé tett orosz jelentés hírére megszakította szabadságát és hazautazott Varsóba – a jelentés nem teljes. Lengyelország vállalja a tragédia a rá vonatkozó részét, de nem zárja ki az oroszok felelősségét – nyilatkozta Tusk.

A tragédia mélyen megrázta Lengyelországot. Négy nappal a történtek után a varsói elnöki palotában ravatalozták fel Kaczyński elnököt és feleségét: kilométeres sorokban állva várták az emberek, hogy leróhassák a kegyeletüket a koporsónál. Másnap a krakkói Wawel-székesegyházban – ahol Lengyelország királyai, elnökei és jeles személyiségei nyugszanak – helyezték örök nyugalomra az elnöki párt. A döntés nem mindenkinek tetszett: sokan tüntetésekkel tiltakoztak az ellen, hogy Kaczyńskit a lengyel királyok és szentek nyughelyének szomszédságába temetik.

Meddig tart a vizsgálat?

A kérdés jogos. Már olvasható egy jelentés, ám ezen a héten az orosz főügyészség bejelentette, hogy szerdán újabb, a szmolenszki tragédiával kapcsolatos iratcsomót ad át a lengyeleknek. Medvegyev elnök nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a vizsgálatoknak addig kell folytatódniuk, amíg ki nem derül a teljes igazság.

Simon F. Nándor

• Cimkék:
Lech Kaczyński Szmolenszk repülőgép szerencsétlenség összeesküvés-elmélet

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére