Közös törekvés, hogy növeljék a saját források arányát

Búcsút inthetünk az uniós pénzeknek?

Bár természetesen minden évre készít költségvetést az unió, ennek kereteit a hét évre elfogadott keretköltségvetés adja. Ez meghatározza a főbb számokat, arányokat, és ennek megfelelően kell elkészíteni az éves költségvetéseket is. A következő hétéves költségvetés a 2014–2020 közötti időszakra terjed majd ki, és előkészítése már ebben a negyedévben megindult. Talán nem túlzás azt állítani, az EU-ban a legtöbb érdekütközéssel a keretköltségvetés elkészítése kapcsán találkozhatunk, így nem meglepő, hogy ilyen korán elindul az egyeztetési folyamat.


Mulatság előtt

Az első lépést a nettó tagállamok tették meg, akik még decemberben nyilvánvalóvá tették: ragaszkodnak a költségvetés reálértéken való befagyasztásához. A meglehetősen erős koalíció (tagjai között Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal – tehát a közösség legnagyobb érdekérvényesítő képességű tagjaival) arra hivatkozott, hogy az otthoni kényszerű megszorítások közepette nehéz lenne megmagyarázni választóiknak, miért növekedjen hozzájárulásuk az unió költségvetéséhez. Barrosso bizottsági elnök reakciója arról tanúskodott, nem vette túl komolyan a bejelentést: „Őszintén szólva, amit most látunk, azt én a különböző törzsek rituális táncának nevezem, mielőtt a mulatság tényleg elkezdődik.”

Az Európai Parlament is meglehetősen egységesen fogadta el a költségvetéssel kapcsolatos álláspontját. Jelenleg a tagállami hozzájárulás a teljes költségvetés 76%-a (a tagállami GNI 1,06%-a; GNI: bruttó nemzeti jövedelem), a saját források meglehetősen kis részt foglalnak el. Mindkettőt növelné az EP, de új saját források bevezetésével a tagállami befizetés arányát csökkentené., a saját források meglehetősen kis szerepet játszanak. Mindkettőt növelné az EP, de új saját források bevezetésével a tagállami befizetés arányát csökkentené. A büdzsé növelésének indoka, hogy nem lehet több Európát építeni kevesebb pénzből, és még így is kisebb arányban növekedik az unió költségvetése, mint a tagállami költségvetések többsége.


Evolúció kontra revolúció

A Bizottság a két álláspont közé lőtte be saját javaslatát. „Hogyan építsünk több Európát nagyjából-egészében ugyanannyi pénzből?” – kérdezte a lengyel költségvetési biztos, Janusz Lewandowski a bizottsági tervezet kapcsán. Alapvetően csak az infláció mértékében nőhet a költségvetés, és a GNI alapú befizetés is a nettó befizetők érdekeinek megfelelő alakul, de ezt költségvetésen kívüli keretekkel az EP által megálmodott 1,11%-os befizetésre lehet feltornázni. Ugyanakkor ez csak potenciális kiadást jelent, hangsúlyozta a költségvetési biztos. A tervezet legnagyobb vesztese a Közös Agrárpolitika (KAP) és a kohéziós politika lenne, amelyek a költségvetés legnagyobb részét adják. „A költségvetés kiadási oldalán evolúciós, a bevételi oldalon viszont forradalmi („revolúciós”) a Bizottság javaslata” – magyarázta a lengyel biztos.

A bevételi oldalon közös törekvés, hogy növeljék a saját források arányát, így csökkentve a tagállamokra rakódó terheket. Így könnyen lehet, hogy bevezetik az EU területén a pénzügyi tranzakciókra kivetett adót, az ún. Tobin-adót, valamint egy új, kifejezetten uniós ÁF- kulcsot is bevezethetnek. Természetesen itt is erős ellenkezés várható több tagállam részéről, de Németország és Franciaország már erősen szorgalmazza a Tobin-adót.
Természetesen vannak az eddigi javaslatok alapján olyan területek is, amelyek jelentősen nagyobb forrással tudnak majd gazdálkodni a 2014-től kezdődő ciklusban. Ilyen a kutatás, az infrastruktúra-fejlesztés, az oktatás, valamint a külkapcsolatok területei.


Vesztésre állunk?

Bár Lewandowski biztos nemrég arról beszélt, Magyarország erősebben jelen volt a költségvetéssel kapcsolatos belső vitákban, mint azt bárki gondolná, jelenleg mégis úgy néz ki, mi lehetünk az egyik nagy vesztese a következő hétéves büdzsének. A kohéziós források beszűkülése miatt, már alapból csak a GDP 2,5%-nak arányában részesülhetünk az uniós pénzekből (eddig ez 3,5% volt).

Ehhez járul hozzá, hogy a Bizottság Magyarországra vonatkozó növekedési előrejelzése – ami alapján a támogatás mértékét kiszámolják – olyan évek átlagát vette alapul, amikor meglehetősen alacsony volt a növekedés. Emiatt becslések szerint akár 5-6 milliárd euróval is kevesebbet tud majd hazánk felhasználni a 2007 és 2013 közötti 25 milliárd euróhoz képest. A problémát Brüsszel is érzékelte, de az is tény, hogy az előző ciklusban – mivel a becsültnél alacsonyabb növekedést produkáltunk – az indokoltnál több forráshoz jutottunk. Orbán Viktor a három balti állam kormányfőjével egyetemben levélben már ki is fejezte elégedetlenségét a tervezett átalakításokkal kapcsolatban a Bizottság felé, de egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy a testület engedne.

Bene Márton

• Cimkék:
EU költségvetés Tobin-adó Orbán Viktor

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére