Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat

A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.

Mai morzsa

Amikor elegem lett belőle, megölelt

Videók

Cigányok között az egykori neonáci (riport)

Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről

Alex szívében templom van (videó)

Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)

A papi hivatás piszok nehéz (videó)

Hajléktalan megasztár

Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó

Hajléktalan megasztár

Világhír

2011-01-31 18:01:00

Davos: Merkel és Sarkozy mindenáron megvédi az eurót

Ankara: az EU keresztény klubhoz hasonlít

Óvatos optimizmus jellemezte az idei davosi Világgazdasági Fórum hangulatát. Az eurózóna helyzete, a munkanélküliség és infláció volt a fő téma, de az egyiptomi események is terítékre kerültek.

Hiába fogadták el tavaly májusban alig egy hét alatt az európai vezetők a bajba jutott országokat megsegítő Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt, nem szűnik a spekuláció az euró bedőlése körül. Ezt megelégelve Angela Merkel és Nicolas Sarkozy rendkívüli határozottsággal állt ki a hétvégén a fizetőeszköz mellett, világos üzenetet küldve a pénzügyi piacok szereplőinek: felesleges az eurózóna bukására játszani, Németország és Franciaország bármit megtesz az euró védelmében. A két politikus szavait visszhangozták az európai pénzügyminiszterek és a nagyobb bankok vezetői is, azt remélve, hogy szavaik nyugtató hatással lesznek a nemzetközi pénzpiacokra.

Bizakodásra adhat okot, hogy az elmúlt évben általános gazdasági növekedés volt, ugyanakkor elemzők arra figyelmeztetnek, hogy két-vagy háromsebességes fellendülés van kialakulóban, és az ázsiai piacok dinamikus bővülésükkel kezdenek elszakadni a nyugati világ országaitól. Bizonytalan azonban, hogy a kínai, indiai és brazil gazdaságok által dominált növekedés meddig fog tartani. Még mindig erősek a félelmek, hogy a fellendülés helyett újabb visszaesés következik, és a pesszimizmust növelte, hogy a frissen megjelent brit gazdasági adatok szerint az Egyesült Királyságban 2010 utolsó negyedévében kis arányú gazdasági visszaesés volt megfigyelhető.

A munkahelyteremtés fontosságáról és a fiatalok munkanélküliségének csökkentéséről beszélt Davosban Andor László magyar EU biztos. A foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a válság nyomán kialakuló munkanélküliség ne maradjon tartós, és a nemzeti kormányok határozott fellépését sürgette a foglalkoztatottság növelése érdekében. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak fontos felelőssége van abban is, hogy biztosítsa, hogy a sérülékeny, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok is részesüljenek a gazdasági fellendülésből, és a pénzügyi spekuláció áldozatává vált országok se maradjanak bajban.

Nem sikerült megegyezni a 2001-ben kezdődött, a világkereskedelem liberalizálását célzó, úgynevezett Dohai forduló lezárásában sem, hiába voltak kezdetben erre mutató jelek. Különösen aggasztó ez az észak-afrikai fejlemények tükrében, a liberalizáció ugyanis elsősorban a fejlődő országok gazdaságai számára hozhatna pozitív változást, megnyitva a kivitelük előtt a nemzetközi piacokat.

A tartósan magas élelmiszerárak és a globálisan alacsony foglalkoztatottság okozta frusztráció is elsősorban a fejlődő országokban jelent problémát és döntő szerepet játszott abban, hogy Tunéziában és Egyiptomban is tüntetések kezdődtek az uralkodó elit leváltását és széleskörű reformokat követelve.

Az észak-afrikai zavargások eszkalálódásától tartanak egyes elemzők, figyelmeztetve, hogy amennyiben a tüntetések átterjednek más olajexportáló országokra, az katasztrofális következményeket jelenthetne a már így is az egekben lévő olajárakra. Az olajexportőr országokat képviselő OPEC tájékoztatása szerint az olajárak egyelőre nem aggasztóak és a szervezet nem tart soron kívüli értekezletet.

Elérhető közelségbe került azonban Oroszország csatlakozása a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO), Moszkva magáénak tudhatja már az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatását is. Az oroszok 17 éve próbálnak tagjává válni a 153 országot tömörítő szervezetnek, politikai vagy gazdasági kifogások miatt azonban ez idáig mindig meghiúsult a felvételük.

Gazdasági kérdések mellett előkerültek a nemzetközi közösséget foglalkoztató egyéb problémák is: az ENSZ főtitkára, Ban Ki-mún a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságáról beszélt, még a milliárdos Bill Gates által alapított Gates alapítvány a brit kormánnyal kiegészülve a gyermekbénulás végső legyőzése érdekében tett elérhetővé újabb pénzügyi forrásokat.

“Sajnos az EU kezd keresztény klubbá válni” – figyelmeztetett a török miniszterelnök-helyettes a davosi Világgazdasági Fórumon. Törökország hiába kezdte meg 2005-ben az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat és hajtott végre széleskörű reformokat, hogy megfeleljen a koppenhágai kritériumoknak, a folyamat megtorpant és időközben egyre több tagállam tiltakozását váltotta ki. Problémát jelent az is, hogy Ankara továbbra sem kívánja megnyitni kikötőit az EU-tagország Ciprus előtt, és a mai napig nem ismeri el a Ciprusi Köztársaságot. A svéd miniszterelnök visszautasította a vádakat, és felhívta a figyelmet az országában és Európában élő nagyszámú muszlim kisebbségre. Ugyanakkor kétségtelen, hogy Európában – különösen Franciaországban és Németországban – egyre nagyobb problémát jelent a muszlim lakosság integrációja. Tavaly októberben Angela Merkel német kancellár kijelentette: a multikulturalizmus működésképtelen, más utat kell találni a muszlim kisebbségek kéréseinek kezelésére.

Thurányi Kata