A rozsdához hasonló szellemi rongálásról beszél a politikus

A Mátyás-szobrot védte a magyarellenes szöveg?

A szoborcsoport talapzatán, annak úgynevezett „esztétikai terében” a gyepen megjelent egy bronzplakett, a rajta olvasható szöveg pedig – egy román történész vitatott mondata – ismét azt állítja, hogy a magyar uralkodó voltaképpen román volt.

Ez a tábla az a tábla?

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, a román kulturális tárca vezetője múlt kedden arra kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, haladéktalanul távolítsák el a hétfőn váratlanul megjelent és Nicolae Iorga román történész idézetét tartalmazó táblát Mátyás király szobra elől. A kolozsvári polgármesteri hivatal sajtóosztálya ugyanakkor  közleményében azt állította, az építtető cég helyezte el a táblát az emlékmű restaurálására kiadott építési engedély alapján. Hivatkoztak egy tervrajzra is, amely szerint a szobor fő alakja elé egy tájékoztató táblát is el kell helyezni.

Az április elején rendezett újraavatási ünnepség előtt már elhelyeztek ott egy négynyelvű táblát, amely román, magyar, angol és német nyelven leírja, hogy Fadrusz János alkotásáról van szó, és felidézi, hogy 1902-ben avatták fel a szobrot Kolozsvár főterén. A táblát azonban az alkotástól enyhén balra helyezték el, vagyis eltértek az eredeti tervrajztól (Kolozsi Tibor, az alkotás restaurátora szerint gyakorlati szempontok miatt.). A polgármesteri hivatal közleménye azonban azt sejteti, mintha a vitatott tábla lenne az, amely az engedélyezett tervben szerepel. Kolozsi szerint kizárt, hogy az általuk elkészített feliraton kívül egy másik tábla elhelyezésére vonatkozó terv is szerepelt volna a jóváhagyott dokumentumok között.

Hajszálnyira a polgárháborútól

„Látható, hogy senki nem vállalja tetteiért a felelősséget. Engem is meglepetés ért, amikor az önkormányzat sajtóosztályának nyilatkozata megjelent” – jelentette ki újságírók előtt László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere. Sorin Apostu, Kolozsvár polgármestere viszont szerdai sajtótájékoztatóján továbbra is azt állította, hogy a Iorga-idézetet tartalmazó tábla törvényesen került a Mátyás-szoborcsoport elé, annak ellenére, hogy több dokumentum is igazolja, a tábla elhelyezése nem szerepelt a felújítási tervben.

A múlt hétfőn kihelyezett bronztáblán az olvasható Mátyásról, hogy „a csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldovabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”. Először 1932-ben került fel a szoborra a Iorga-idézet, majd 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszakerülése után eltávolították, s csak 1992-ben, a nacionalista Gheorghe Funar, akkori polgármester idejében került vissza a talapzatra.

Az év decemberében a magyarok körmenettel tiltakoztak a Mátyás-szobor meggyalázása ellen a téren összegyűlt ellenséges tömeg gyanakvása közepette. „Mindenki érezte, hogy hajszál választja el őket egy újabb polgárháborútól (az elsőnek az 1990. márciusában, Marosvásárhelyen történtek számítanak – a szerk.), de erre szerencsére nem került sor, viszont ennél is fontosabb, hogy mára a régmúlt ködébe veszett az a nap” – jelentette ki az erdélyi származású Szőcs Géza magyar kulturális államtitkár a szobor idei újraavatásakor. Végül a vitatott bronztáblát a restaurálás után távolították el. A mostani tábla nem azonos a restaurálás után eltávolítottal, csak a Iorga-idézet ugyanaz.

Szellemi rongálás

Szőcs Géza múlt szerdán, a kolozsvári Szabadságban szellemi és politikai rongálásnak nevezte az új tábla kihelyezését. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára szerint „sajnálatos, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás. Szőcs úgy vélte, egyetlen egy műtárgy esetében sem engedhető meg, hogy hozzátoldjanak valamit, még ha csak a talapzatára is, illetve többet akarjanak elmondani róla, mint amennyit a szobrász vagy a festő közölni akart.

A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nyílt levélben fejezte ki megütközését a „magyarságot sértő felirat” miatt, de azért is tiltakoztak, hogy a kincses város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő feliratok. Az EMNT mindezt törvénysértésnek és nyilvánvaló provokációnak minősíti, s szerinte mindez a Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargásokra emlékeztet. Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény – írják –, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak 1990-ben Marosvásárhelyen – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez.

Virágot a feliratra


A mindennapi.hu megkérdezte Kelemen Hunortól, hogy a történtek alapján és annak tudatában, hogy szinte hetente megrongálnak Erdélyben magyar vonatkozású emlékeket, milyennek ítéli meg Románián belül a románok és magyarok viszonyát. „Nem hiszem, hogy egy ilyen esemény tükrében kell a román-magyar kapcsolatokat általában megítélni, de az biztos, hogy időnként történnek olyan dolgok, amelyek árnyékot vetnek normalizálódó viszonyunkra” – válaszolta a miniszter, majd hozzáfűzte: ami Kolozsváron történt, az teljes mértékben koalíciós partnereikhez, vagyis Traian Basescu államfő egykori pártjához, a demokrata liberálisokhoz köthető törvénytelenség, „amit ebben a nagy lázban össznemzeti román összefogással próbáltak valahogy az ő belátásuk szerint megoldani”.

Kelemen nem szeretne azonban a történtekből „most még” messzemenő következtetéseket levonni . „Türelemre, kiegyensúlyozottságra, bölcsességre és nyilván határozottságra van most szükség, mert másképp egy ilyen kérdést nehezen lehet rendezni” – vélte az RMDSZ elnöke.

Az interneten elterjedt egy felhívás is, amely szerint azok, akik nem értenek egyet a Iorga-idézettel, borítsák azt be virágokkal. Kelemen Hunor ezt „békés és vállalható kezdeményezésnek” tartja, de szerinte ez csak egy figyelemfelkeltő akció. A miniszter azt javasolja, hogy egy műemlék elleni agresszióra nem azt az eszközt kell használni, amelyhez a nem törvényes utat kereső emberek nyúltak.

Iorga is a szobrot védte?

Időközben valamelyest árnyalta a helyzetet a kolozsvári Krónika napilap szerdai írása, amely ugyan nem hivatkozott forrásokra, de azt közölte, hogy Trianon után a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport is kis híján arra a sorsra jutott, mint a brassói Árpád-szobor vagy az aradi Szabadság-szobor. (Brassóban felrobbantották, Aradon pedig szétszerelték és évtizedekig elzárták az alkotásokat – a szerk.).

A Krónika szerint a román nacionalistákat zavarta a magyar remekmű, el szerették volna távolíttatni Kolozsvár főteréről. Nicolae Iorga azért találta ki a Mátyás románságára és moldvabányai vereségére utaló feliratot, hogy a szobrot – melyet ő maga is rendkívüli értéknek tartott – megvédje.

Hargitai Mátyás

• Cimkék:
Kolozsvár Mátyás szobor Szőcs Géza Kelemen Hunor

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére