Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-06-20 11:25:00

Ma van a Menekültek Világnapja

A legszegényebbek a legbefogadóbbak

A világ menekültjeinek négyötöde a fejlődő országokban talált menedékre, miközben sok fejlett országban a menekültellenes érzések növekedésének lehetünk tanúi.

A Globális irányzatok címmel közzétett ENSZ jelentés rámutat, hogy a világ legszegényebb országai közül többen nagyszámú menekültet fogadtak be, úgy abszolút értékben, mint a gazdasági teljesítőképességükhöz viszonyítva. 
 


Több tízmillióan hagyják el otthonaikat

A legnagyobb menekültközösségek Pakisztánban (1,9 millió), Iránban (1,1 millió) és Szíriában (1 millió) élnek. A legnagyobb terhet Pakisztán viseli, ahol az egy főre jutó GDP minden dollárját 710 menekült ellátása terheli. Németországban, amely az iparosodott országok közül a legnagyobb menekült népességgel rendelkezik (594 ezer fő), az egy főre vetített GDP minden dollárjára 17 menekült ellátása esik - áll az MTI-hez eljuttatott, ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által készített, a Menekültek Világnapján közzétett jelentésében. Míg létrejöttekor - 60 éve - az UNHCR még a második világháború következményei által elüldözött 2,1 millió európai ellátásával foglalkozott, ma 120 országban van jelen, és tevékenységével egyaránt védi azokat, akik menekülésük során átkeltek országhatárokon, és azokat is, akik saját országukban maradtak.

A jelentés rámutat: világszerte 43,7 milliónyian kényszerültek otthonuk elhagyására, ebből mintegy 15,4 millióan klasszikus értelemben vett menekültek, 27,5 millió úgynevezett belső menekült, akit elüldöztek otthonából, de saját országában maradt, és megközelítőleg 850 ezerre tehető a menedékkérők száma. Ez utóbbiak majdnem egy ötöde a Dél-afrikai Köztársaságban tartózkodik. Különösen aggasztó, hogy 15 500 kísérő nélküli kiskorú, túlnyomórészt afgán és szomáliai is menedékért folyamodott. 


Alaptalan félelmek

– A mai világban többen aggasztóan félreértelmezik a menekültek vándorlását és a nemzetközi védelem fogalmát – mondta António Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa. Szerinte a fejlett országokban általában eltúlozzák az állítólagos menekültáradattal kapcsolatos félelmeket, miközben valójában a fejlődő országok viselik a terhek nagy részét.

A jelentés megállapítja, hogy a menekültek egyre hosszabb menekültlétre számíthatnak. 2010-ben 7,2 millióan voltak több mint öt éve menekültek, többen, mint 2001 óta bármikor. Ezzel egyidejűleg csak 197 600 menekült tudott visszatérni hazájába, ami 1990 óta a legkisebb szám. Vannak menekültek, akik több mint harminc éve száműzetésben élnek. Az afgánok először az 1979-es szovjet invázió elől menekültek, majd 2001-ben, valamint 2010-ben is a menekültek egyharmadát tették ki. Az irakiak, szomáliaiak, kongóiak és szudániak az évtized elején és végén is a tíz legnépesebb menekültcsoport közé tartoztak.
 


Sokan soha többé nem térnek vissza hazájukba
 

Guterres főbiztos hangsúlyozta: a fejlődő országok nem tudják tovább viselni ezt a terhet, az ipari országoknak pedig fel kell lépniük ezen aránytalanság ellen. Szükség van az áttelepítési kvóták növelésére, a hosszan tartó konfliktusok megoldása érdekében pedig a békefolyamatok felgyorsítására, hogy a menekültek hazatérhessenek. A menekültekkel ellentétben 2010-ben viszonylag nagyszámú, mintegy 2,9 millió belső menekült térhetett haza, többek között Pakisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában és Kirgizisztánban. Ennek ellenére az elmúlt évtized során tavaly jegyezték a legtöbb belső menekültet, 27,5 milliót.

Az UNHCR oltalmazottjainak harmadik csoportját a hontalanok alkotják. Erről a csoportról a legnehezebb pontos statisztikai adatokat gyűjteni. Nem hivatalos becslések szerint a számuk mintegy 12 millió. Augusztus folyamán az UNHCR kampányt indít, amellyel világszerte fel szeretné hívni a figyelmet ennek a csoportnak szenvedésére, gyorsabb megoldások megtalálásának érdekében.

Kik a hontalanok?
A hontalan kifejezés az 1954-es ENSZ egyezmény definíciója szerint olyan személyt jelent, akit egy állam sem tart saját joga alapján állampolgárának. Az állampolgárság az egyén és állam közötti kötelék, amely jelzi az egyén politikai, gazdasági, szociális és egyéb jogait, valamint kötelességeit. A hontalanok a jog szerint nem igényelhetnek személyazonosító igazolványt, útlevelet, nem jogosultak nyugdíjra, nem részesülhetnek egészségügyi ellátásban, bankszámlát sem nyithatnak. Akkor válik valaki hontalanná, ha: születési helyén konfliktus van; ha nem anyakönyvezik; hontalan szülők gyermeke csak hontalan lehet; házasságkötés vagy válás esetén ha megváltozik az állampolgárság (főleg a nőket érinti); adminisztratív mulasztás miatt (regisztráció elmulasztása, teljesíthetetlen követelmények); állampolgárságról való lemondás esetén (ha nem vesz fel másikat) ha önkényesen fosztják meg állampolgárságától; ha etnikai, vallási, nemi, faji, vagy politikai alapú diszkrimináció eredményeként nem kapja meg valaki az állampolgárságot; az ország elhagyása huzamos külföldi tartózkodás esetén (egyes országoknál); államutódlás következményeként.


Kapcsolódó anyagok:
Lengyelország befogadta az afrikai keresztény menekülteket
Szenvedő keresztények Egyiptomban
EU: Kvóta alapján osztanák szét a menekülteket

 

mti

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.