Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-10-13 14:00:00

A 2008-as válság meghatározó élménye maradt a világgazdaság szereplőinek

A fejlődő országok mentik meg Európát?

Az elmúlt hetek tőzsdei káoszai miatt egyre nagyobb a lehetősége annak, hogy a feltörekvő országok beavatkozzanak az európai folyamatokba.

Mindez nem véletlen: saját GDP-jéhez képest Görögország jelenleg 142%-os, Olaszország 119%-os, Belgium 97%-os államadósságot cipel. A lassuló európai gazdaságok útja ugyanakkor nem feltétlen ugyanoda vezet.


Segítség önérdekből


Hiszen még ha Olaszország államháztartási hiánya meg is haladja a 3%-ot, akkor is csupán az euróövezet középmezőnyében marad, jobban teljesítve, mint Írország (8,6%) vagy Spanyolország (5,9%). Másodszor pedig az ország lakosságának hitelállománya csökken, a bankszektor jó állapotban van, és Olaszország a harmadik legnagyobb gazdaság az euróövezetben, míg Görögország csupán a turizmusra támaszkodhat. Ez a két legfőbb oka, hogy ugyan Európa több országát mély eladósodottság sújtja, Olaszországnak mégsem lesz szüksége külső segítségre, szemben Görögországgal. Ugyanakkor – függetlenül a végkimeneteltől – a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) szerepet játszhatnak az európai adósságválság kezelésében, hiszen gazdasági érdekük is ezt diktálja.

Bár a hírekből rendszerint az Európai Unió vezetőit, Franciaország, Anglia és Németország elnökeit, miniszterelnökeit halljuk, miközben aggodalmukat fejezik ki az euróövezet jövőjéről, amerikai és ázsiai országok is megfogalmaznak aggályokat az európai kontinensen zajló folyamatokkal kapcsolatban. A 2008-as válság dominóhatása máig meghatározó élménye maradt a világgazdasági szereplőknek: nem hagyják még egyszer megismétlődni a helyzetet. Fontos látni, hogy az Európai Unióban lezajló káros folyamatok hatnak Kína, Brazília gazdaságaira is (gondoljunk például az exportra). A cél egyértelmű: az euró támogatása a dollárral szemben.

Ezenkívül a devizatartalékokba való befektetéssel a BRIC-országok igyekeznek saját pénzüket megvédeni: azzal, hogy Kína euróban vesz adósságot, az árfolyamok közötti különbségből adódó nyereségre spekulál. Arra törekednek, hogy fenntartsák az erős eurót, amely elősegíti a Kína–EU-kapcsolatot.


Biztonsági játék


Ugyanakkor hátráltatja a BRIC hatékony és közös fellépését az a tény, hogy a feltörekvő országoknak sosem sikerült egységes lendülettel fellépniük a globális problémákkal szemben. Ennek oka, hogy az eltérő gazdasági modellek és a különböző monetáris politika megnehezíti az együttműködést. Így arra sem volt képes ez az országcsoport, hogy közös jelöltet állítva az IMF élére kerüljön. Az sem könnyít a helyzeten, hogy eltérő érdekek körvonalazódnak: míg Kína már többet, addig Brazília kevesebbet fektetett be európai országokba, így utóbbi motiváltabb a jövőbeni beruházásokra. Ha ez kevés lenne, akkor még arra is gondolniuk kell, hogy a hazai közvéleményt is meggyőzzék a befektetések szükségszerűségéről, mondván, a biztonság a fő célkitűzés a világgazdasági folyamatokban.

Az egymásra utaltság és a kölcsönös függőség arra készteti a világgazdaság főbb szereplőit, hogy – közvetve vagy közvetetten – megsegítsék az Európai Uniót, hiszen ez nem csupán az euróövezeti tagok érdeke. Legújabb hírek szerint, bár a szlovák kormány és vele együtt az eurómentéshez szükséges nemzetközi egyezmény is elbukott északi szomszédunknál, ma mégis úgy tűnik: Robert Fico és további három párt mégis megszavazza a törvényt, hozzájárulva a közös európai valuta fenntartásához.

 

Sz. V.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.