A világ régi vezérei tanácskoztak

A drogkartellek győztek a kormányok felett

A tanácskozáson részt vett többek közt Kofi Annan korábbi Ensz főtitkár, valamint Mexikó, Kolumbia, és Brazília volt elnökei Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó jelenlegi vezetői a megállapításokat félrevezetőnek tartják, és ezért visszautasították.

A 24 oldalas jelentés megállapításai szerint a drogellenes háború mérhető eredményei a következők: rendkívüli módon megerősödött szervezett bűnözés, többszázmilliárd elköltött dollár, és több ezer erőszakos haláleset. Az ENSZ vizsgálatait idéző jelentés szerint az ópiátfogyasztás 1998 és 2008 között 35%-al nőtt világszerte, míg a kokain esetében 27%, a kannabisz-származékok esetében 8,5%-os növekedést mutattak ki.

A 19 tagú nemzetközi bizottságban ott volt Ernesto Zedillo, Mexikó korábbi elnöke, Fernando Henrique Cardoso korábbi brazil és Cesar Gaviria kolumbiai elnök is. Európát George Papandreou jelenlegi görög miniszterelnök és Javier Solana, az EU külkapcsolati szakértője képviselte, az Egyesült Államokat pedig Paul Volcker a US Federal Reserve volt elnöke. Carlos Fuentes és Mario Vargas Llosa latin-amerikai írók szintén részt vettek a bizottság munkájában.

Elvesztett háború

A világ volt vezetői szerint itt az ideje, hogy nyilvánosan is felvállalják a véleményüket, amit a nyilvánosság kizárásával informálisan már régóta hangoztatnak: a drogháború teljes csőd, nemhogy bármilyen szinten megoldaná a kábítószerekkel kapcsolatos problémákat, de minden társadalmi szinten károkat okoz. „Ezt a háborút nem lehet megnyerni” - áll a jelentésben.

Az állásfoglalás szerint abba kéne hagyni a fogyasztók agresszív üldözését, akik nem ártanak senkinek – sőt, a részvevők felszólítják a jelenlegi kormányokat, hogy tegyék legálissá, és ellenőrzötté egyes kábítószerek használatát. A legalizációs tapasztalatok világszerte azt mutatják, hogy annak következtében visszaszorul a szervezett bűnözés, sőt, a kábítószerfogyasztás is. A jelentés rámutat, hogy a felvilágosításnak és megelőző programoknak köszönhetően ezekben az országokban sokkal kisebb a használók egészségügyi veszélyeztetettsége.

„Reméljük, hogy az Egyesült Államok belátja majd, hogy az agresszivitásnak vannak alternatívái. Mi úgy látjuk, hogy azt általuk évtizedek óta képviselt drogpolitika nem kompatibilis országaink hosszú távú érdekeivel” - fogalmazott Cesar Gaviria volt kolumbiai elnök. A latin amerikai országok a kábítószer-bűnözés visszaszorítását csak az egészségügyi, társadalmi problémákra koncentráló humanista stratégiával látják megoldhatónak, áll a tanulmányban.

Ez nem megoldás a Fehér Ház szerint

Gil Kerlikowske, a Fehér Ház drogpolitikai fővezére visszautasította a bizottság megállapításait. Szerinte a kábítószerfogyasztás, és a kábítószerfüggőség egészségügyi katasztrófa, amit megelőzni és kezelni kell.

„Ha a kábítószereket könnyebben elérhetővé tesszük az emberek számára, ahogy a jelentés szorgalmazza, akkor sokkal kevésbé lesz biztonságban a társadalmunk” - fogalmazott az amerikai Nemzeti Kábítószerügyi Hivatal szóvívője a jelentésre reagálva.

A jelenlegi Mexikói kormány szintén kritikusan áll a jelentéshez. A közép-amerikai ország a leginkább szenvedő alanya a drogháborúnak: a 2006 decemberében kezdődött és máig tartó drogkartellek közötti erőszakhullám eddig 34000 ember életét követelte.

A kábítószerek legalizálása „elégtelen és hatástalan” lépés lenne a nemzetközi kábítószerbűnözés visszaszorításának érdekében, mondta el Alejandro Poire, mexikói nemzetbiztonsági szóvivő. Szerinte a legalizáció nem állítaná meg sem a szervezett bűnözést, sem az erőszakot, sem a leszámolásokat, pusztán nyíltabbá tenné a kereskedelmet.

-mi

• Cimkék:
drog háború ensz

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére