Az angol gazdák féltik versenyképességüket

2012: a ketreces tojás vége?

Nagy-Britanniában a baromfi tenyésztők komoly veszélybe kerültek, mert januártól rendkívül szigorú szabályoknak kell megfelelniük, amit több uniós ország figyelmen kívül hagy, így a piacra kerülő tojások előállítási költsége aránytalanul eltorzul. Ennek következtében több farmer is tönkremehet a kereslet csökkenése és az eddig, az elvárások teljesítése miatt, felhalmozott adóssága miatt.

A Tojótyúk Irányelvet több ország nem hajlandó betartani

Az Európai Bizottság 1999-ben fogadta el az úgynevezett Tojótyúk Irányelvet, ami 2012-től tiltja a tyúkok ketreces tartását. A Bizottság álláspontja szerint ez a módszer állatkínzásnak minősül, mert a tyúkok még a szárnyukat sem tudják kinyújtóztatni a ketrecekben, nem hogy a természetes szokásaikat gyakorolhatnák. Az Unió kifejezetten hosszú felkészülési időt biztosított a tagországoknak, 12 évet, ami alatt fel kellett készülni az állatok szabad vagy kibővített ketreces tartására, mellyel a termelők jobb életkörülményeket biztosítanak az állatoknak.

Ennek ellenére több tagország nem készült fel az átállásra, csak tíz vállalt garanciát és tette meg a megfelelő lépéseket, további nyolc ország jelezte, hogy ugyan folyamatban vannak a változások, de januártól még nem lehet náluk teljes átállásra számítani. Magyarország, négy másik országgal egyetemben egyelőre nem jelezte, hogy szigorítana a szabályozáson a következő négy hónapban. Ezek közé tartozik Olaszország is, ahol 28 millió tyúkot nevelnek hagyományos ketreces tartásban.

Több millió font farmkorszerűsítésre

Az angol termelők attól félnek, hogy januártól elárasztja országukat az olcsóbb import, amit az irányelveket be nem tartó államokból hoznak majd. Kelly Watson a Nemzeti Farmer Szövetség (NFU) munkatársa elmondta, hogy a tojás termelők az elmúlt években már több mint 400 millió fontot költöttek az új berendezésekre, ami madaranként 25 font plusz költséget jelent. Miután a termelők ennyi pénzt fektettek a fejlesztésbe jogosan tartanak attól, hogy az irányelvet be nem tartó országokból érkező import kiszorítja őket a piacról.

Duncan Priestner egy közepes méretű farm tulajdonosa, 120 ezer csirkét nevel, melyekre 2 millió fontot költött, hogy a tartásuk megfeleljen a szabványoknak. Elvárja, hogy valami garanciát kapjon az államtól, hogy az importált, illegálisan nevelt tojások ne okozzanak torzulást az angol piacon. Nem akarjuk látni, hogy az olcsó áruk elözönlik az áruházakat, az utóbbi években rengeteg adósságot halmoztunk fel, hogy megfeleljünk az elvárásoknak, most minden pénzre szükségünk van – magyarázza a kereskedő. Az NFU éppen ezért elvárja Brüsszeltől, hogy szabályozzák a ketreces tartásból származó tojás értékesítését és csak az országon belül lehessen eladni az illegális tojásokat.

Tojáslé, tojáspor stb

A legnagyobb problémát mégsem a közvetlenül a polcokra kerülő tojások jelentik, hanem a továbbfelhasználásra importált folyékony tojásfehérje lé, tojáslé és tojásporok. A belőlük készült termékeken nincs feltüntetve a tojás származási országa, ezért ez fokozottan veszélyezteti az angol termelőket. Ezért az Európai Bizottság írásbeli nyilatkozatában kijelentette, hogy a ketreces tartásból származó tojások az új szabályozás értelmében nem piacképesek. Továbbá dolgoznak azon is, hogy minden ország tegye meg a szükséges lépéseket az irányelvek betartása érdekében.

Forrás: the guardian.co.uk

A nyitókép innen.

• Cimkék:
Tojótyúk Irányelv állatkínzás tojás termelők ketreces tartás tojás piac

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére