Szóról-szóra követhető a neten

Végre érthető az ószövetségi ősatyák nyelve

Csaknem egy évszázadnyi munkába telt, míg tudósok generációinak sikerült összeszednie az ókori Mezopotámia egyik legfontosabb nyelvéről jelenleg fellelhető összes adatot, és a napokban végre elérhető közelségbe került a nem kevesebb, mint huszonegy kötetesre tervezett Asszír Szótár. A Chicagói Egyetem 1956 óta már a tizenhatodik részt adta ki, és idén jelentette be, hogy lezárult az utolsó öt kötethez szükséges gyűjtőmunka is. Irving Finkel, aki a British Museum Közel-Keleti Irodájának vezetőjeként a hetvenes években maga is dolgozott a projektben, a BBC-nek „a történelem egy hősies és fontos pillanataként” értékelte a szótár befejezését, és lelkesedésében azt is hozzátette, hogy „Mostantól úgy olvashatjuk a letűnt korok költőinek, filozófusainak, mágusainak és csillagászainak írásait, mintha csak angolul írták volna.”
 

Kilencven év az agyagtáblákkal

Miként a BBC megírta, az alapos magyarázó jegyzetekkel és hivatkozásokkal ellátott mű címe egyébként nem egészen pontos, hiszen az asszírok voltaképpen az akkád nyelv egyik dialektusát beszélték, csakúgy, mint a babilóniaiak – vagy a mezopotámiai Ur városából vándorútjára induló Ábrahám. De a művelt olvasóközönség előtt talán ismerősebben hangzó név választása megbocsátható egy ilyen lélegzetelállító vállalkozásnak, melynek keretében 1921 óta összesen kilencven kutató dolgozott az összegyűjtött kétmillió nyelvemlék rendszerezésén. Természetesen sok kifejezésnek még ma sem ismerik a pontos jelentését, ezért a szójegyzék a szerkesztők ígérete szerint a jövőben is folyamatosan bővülni fog. Az érdeklődők a folyamatot – csakúgy, mint a már meglévő szócikkeket – nyomon követhetik az Asszír Szótár honlapján.

Asszír dombormű Ninivéből

Az akkád ékírással – melynek jeleit puha agyagtáblákra rótták, amit azután kiszárítottak vagy kiégettek – elsősorban Mezopotámiában éltek, de az akkádot egy időben afféle „diplomáciai nyelvként” az egyiptomi és más ókori keleti birodalmak is használták a szomszédjaikkal való levelezésben (akkád nyelven íródtak például az Egyiptom külpolitikájáról tudósító híres Amarna-levelek). A száraz éghajlat kedvezett az agyagtáblák fennmaradásának, így miután Rawlison és Hincks a XIX. század közepén megfejtették az ékírásos jeleket, a kutatók elé egy színesen dokumentált, eleven kultúra tárult. Az ékírásos emlékek között fennmaradtak törvények és szerelmes levelek, orvosi receptek és csillagászati értekezések, istenekhez intézett imák és démonokat szólító átkok.
 

A Biblia őskorába vezetnek a nyomok

A Közel-Kelet egyik legfontosabb, mára teljesen kihalt nyelvének szótára jelentős segítséget nyújthat a kutatóknak a térség történelmének jobb megismerésében – ilyenek például a Biblia legősibb részei. A pátriárkák kora például azokba az időkbe nyúlik vissza, amikor még a Mezopotámia szívéből kivándorló Ábrahám és családja valószínűleg akkádul (bibliai szóhasználat szerint: káldeusul) beszélhetett. A Genezis történeteiben hordozott gazdag kulturális és vallási örökség megismeréséhez tehát nélkülözhetetlen az akkád nyelvi hagyomány ismerete.

Arról már nem is beszélve, hogy Dávid és Salamon országa az i. e. VII. század végéig az akkád nyelvet használó Asszír Birodalom árnyékában virágzott, az Északi Királyságot, Izraelt 721-ben pont az asszír seregek pusztították el. A bibliai párbeszédek egy része – például az asszírokkal és babilóniaiakkal való örökös alkudozás – tehát akkádul folyhatott, csakúgy, mint a kereskedelem, melynek révén a Kelet termékei Jeruzsálemet gazdagították. Az akkád nyelv tehát többé-kevésbé rejtve bár, de meghatározta az Ószövetség kialakulását.

Az sem mellékes, hogy az akkádot az i. e. VI. század körül – sokak szerint könnyebb lejegyezhetősége miatt – felváltó arámi nyelv is sokat köszönhet az akkád nyelvnek. Az ókori Keleten az arabok megjelenéséig közös nyelvként használt arámit beszélte Jézus Krisztus is, és ezen a nyelven íródott több fontos bibliai szöveg is – a filológusok szerint többek között Dániel próféta könyvének egyes részei. Az arámi ma is élő nyelv, Törökország és Irán egyes határterületein több kis közösség ismeri és használja – méghozzá a sors furcsa fintoraként pont „asszír” néven.
 

Az Eleai Vendég

• Cimkék:
asszír akkád Biblia szótár

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére