Üzenetek a sírkövön

Tréfás sírfeliratok

Néhány sorból megismerhetjük az elhalálozás körülményeit, az illető családi állapotát, üzenetet olvashatunk esetleges emberi szenvedélyeiről, megláthatjuk gyarlóságait. Vagy épp ellenkezőleg, az írás bölcs összegzését adja az adott életútnak. Afféle transzcendens üzenetet közvetít, egy végső állomás felől visszapillantva.

Van azonban a sírfeliratoknak egy másik válfaja, melyet a magyar néprajz is ismer. A 18-19. században főleg vidéken gyakran előfordult, hogy a síremlékeken szókimondó rigmusokat, rímfaragványokat, úgynevezett tréfás sírversekben jelenítették meg az elhunyt legfőbb vonásait, ebben rögzítették meglehetősen durva vonásokkal mindazt, ami megtudható volt a halál körülményeiről.

Derecskey Imre 1919-ben jelentette meg az Est egyik márciusi számában írását, amelyben a nyírbogárdi, a székelykeresztúri, a bökönyi, a pétervásárai és a börvelyi temetőkből gyűjtött feliratokat tette közzé. Ebből válogatunk most.

Tréfás sírfeliratok

Itt e helybe Börvelybe
Lepett meg az örök álom,
Ezzel magamat ajánlom.
Itt nyugszom az Úrban,
Mint Máté tehene az útban.
Ó, halandó ember
Ne csodálkozz azon,
Hogy a postamester is
Meghalt Szatymazon.

--------------

Ejnye, komám, Kanál Vendel,
De elbánt a halál kenddel.
Ez már nálunk csak úgy divat,
Elmegy, kit az Úr hivat.
Itt nyugszik Fodor, a tót,
Aki gyufával nézte a benzines hordót,
Hogy van-e még benne?
Oszt vót!

-------------------

Szeretnéd tudni, ki vótam?
Megmondanám, de meghóttam.
Szabó Sándor volt a nevem,
Véletlenül vízbe estem.
Felbillent velem a hajó,
Nem volt számban kiáltó szó.

---------------------

Bevégezvén Tóth Pál
A földi életet,
E sírba tétetett.
Nyugodnék ő szegény
Odalent békével,
De ott is együtt van
A feleségével.

---------------------
Itt nyugszik az Úrban
Koloszár Sebestyén.
Egy vágtató paripa
Gázola át testén.
Belefulladt a mocsár közepébe,
Így hala ő meg
Vizi betegségbe.

--------------------
Sokáig taposta Papp Pál
A föld hátát,
Königgratzi hadban
Ellőtték fél lábát.
Kétséges, kétséges,
Felér-e a mennybe,
Szegény a mankóját
Itten felejtette.

Itt nyugszik Józsa Pál,
Ki a vízbe fulladt,
Jól teszi ki érte
Néhány könnyet hullat.
Ötvenegy évet élt,
Megitta a telkét,
S mégsem a bor,
Hanem a víz
Oltotta ki lelkét.

--------------------------

Itt nyugszik egy atyámfia,
Bögre Miki csizmadia.
Jól kezelte kaptafáját,
Jutkát, kedves életpárját.
Míg élt, gyakran eldöngette,
Imádkozzunk hát érette.

Egy kisgyerekről pedig...

Itt nyugszik kis Ökröcske,
Ökör Jánosnak gyermeke.
Az Úristen nem engedte,
Hogy nagy Ökör váljék belőle.

Még néhány felirat más forrásokból...

Itt nyugszik Tóth Áron, ki volt sok vásáron.
Addig csereberélt, míg egy ló megrúgta.
Itt róla a nyugta.

A föld legjobb kántora
nyugszik e kő alatt.
Mindnyájunkat eltemetett volna,
ha életben marad...

Mihály András volt a nevem, amíg éltem.
Mikor nem reméltem a hídról leestem,
a nyakamat szegtem.
Isten bocsássa bűnöm.
Aki részeg, otthon üljön.

Egy szomorú baleset...

Karacs Bandi vót a nevem,
hat esztendőt alig éltem.
Paszúlyt dugtam az orromba,
így hótam meg kiskoromba.

-NZS-
 

• Cimkék:
sírfeliratok néprajz tréfa

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére