- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Kultúra
2011-06-17 14:20:00 Dobozban tárolódott a királyi nászajándékHús-vér Madonnák, egymás mellettA művészet történetében először helyezik egymás mellé Raffaellónak azt a két Madonna-képét, melyeket a szakértők „nővéreknek" neveznek. A magyaroknak is van hús-vér Madonnája a reneszánsz mestertől.Végre egymás mellé kerül Raffaellónak az a két Madonna-képe, melyek ezer szállal kötődnek egymáshoz, többek között keletkezési idejüket és kompozíciójukat tekintve (mindkettő az 1510-es évek elején született). „A képek nővérek, mélyen kapcsolódnak egymáshoz" – nyilatkozta Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeum igazgatója a festő Sixtusi Madonna és Folignói Madonna című képeiről, hozzátéve, hogy együttes kiállításuk kulturális, történelmi és művészi szempontok alapján egyaránt rendkívüli eseménynek számít. Előbbi a drezdai Zwinger, utóbbi a Vatikáni Múzeum gyűjteményének dísze. A Sixtusi Madonna A Raffaello műhelyében egykor egymás mellett pihenő madonnaduó először a Vatikáni Múzeumban látható, majd szeptembertől Drezdában az Égi ragyogás: Raffaello, Dürer és Grünewald megfesti a Szüzet című, a madonnafestészetet taglaló kiállításon. Nem véletlen, hogy pont szeptemberben látható majd együtt a két kép, ugyanis a múzeumok ezzel a kiállítással adóznak a szeptember végén Németországba látogató XVI. Benedek pápának. A tárlat a Szűz ábrázolását, Raffaello munkásságának egyik központi témáját járja körül. Szűz Mária alakja a kor összes jelentős festőjét megihlette, és ez rendkívüli művek születését tette lehetővé – emelték ki a szervezők. A Folignói Madonna Az 1483-ban született Raffaello Santi 21 évesen Firenzébe költözött, ahol Leonardo da Vinci és a fiatal Michelangelo voltak rá hatással. Itt ismerkedett meg a realista festészet remekműveivel, és önálló mesterként főleg Madonna-képeket alkotott (többek között a Madonna zöldben című festményt). Négy évet dolgozott Firenzében, ahol nagyon népszerű és elismert lett különösen azután, hogy megfestette hús-vér Madonna-képeit, amelyekben az alakokat megfosztotta a korábban divatos testtelenségüktől és átszellemültségüktől. Ebben a korszakában született a Szépművészeti Múzeumban látható Esterházy-Madonna című festménye is. Feltehetőleg 1508-ban kezdte festeni, de II. Gyula hívására Rómába utazott, ezért befejezetlen maradt. A képet XI. Kelemen pápa ajándékozta nászajándékként VI. Károly császár esküvőjére 1710-ben. A császárné, Erzsébet Krisztina dobozban tárolta, s ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az alkotás meglehetősen jó állapotban maradt. Az Esterházy-Madonna A császári család tulajdonából a Kaunitz-gyűjteménybe került, ahonnan Esterházy „Fényes" Miklós vásárolta meg 1770-ben. A festmény 1865-ben került Budapestre és öt évvel később adományként az állam tulajdonába. Az 1983. évi lopás után a színpompás, derűs Madonnát ábrázoló képet restaurálták. mi
|
Hírsor
A hét java
|
|