Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat

A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.

Mai morzsa

Amikor elegem lett belőle, megölelt

Videók

Cigányok között az egykori neonáci (riport)

Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről

Alex szívében templom van (videó)

Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)

A papi hivatás piszok nehéz (videó)

Hajléktalan megasztár

Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó

Hajléktalan megasztár

Kultúra

2010-11-15 07:06:00

Elárverezték a Vizsolyi Bibliát

A Szőnyi Antikváriuma hétvégi árverésén elkelt az egyik Vizsolyi Biblia. Az első magyar Szentírás megszületését egykor illegális machinációk is segítették.

"Szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát” – írta Károli Gáspár gönci református lelkész, aki nem csupán fordítója, hanem gondozója-szerkesztője, kiadója is volt az első magyar nyelvű Szentírásnak. Az 1590-ben megjelent műből 52 maradt fenn, ebből 24 országhatárainkon kívül található.
Az egyik, nyolcvan százalékos épségben megőrzött Vizsolyi Bibliát árverezték el szombaton a Szőnyi Antikváriuma aukcióján. A szakértők szerint jól járt a gyűjtő az 1,8 millió forintos kikiáltási áron elkelt példánnyal.

Könyvek könyve

Az eredeti Bibliák komoly értéket képviselnek. Egy szinte teljesen sértetlenül fennmaradt kötet 12 millió forintért kelt el egy budapesti könyvárverésen 2003-ban. Két évvel korábban Londonban került kalapács alá a Bibliák egyike, ott 26 millió forintnak megfelelő összeget fizetett ki érte az új tulajdonos.
Kikiáltási áron, 250 ezer forintért ment el a Káldi György-féle katolikus Biblia-fordítás első, 1626-os bécsi kiadása, egy 1732-es kiadás pedig 80 ezer forintért talált gazdára a Szőnyi Antikváriuma hétvégi aukcióján. A klasszikus Arany Bibliát 50 ezerről 105 ezerre tornászták fel.

A 2412 oldalas, mintegy hat kilós Vizsolyi Biblia három évig készült, a fordítás nyelvezete arra vall, hogy Károlinak legalább három segítőtársa volt. Az Újtestamentum nyelvileg egységesnek látszik, valószínű, hogy ezt a részt teljes egészében a gönci lelkész fordította.

A Vizsolyi Biblia keletkezésének történetéről igen keveset tudni. Ennek egyik oka a vizsolyi nyomda egykor kényes helyzete. Rudolf császár ugyanis – hogy megfékezze a protestantizmust - engedélyhez kötötte a protestáns nyomdák működését. Vizsolynak azonban nem volt engedélye. A Biblia megszületése fölött a Vizsoly és Gönc környéki földeket birtokló Rákóczi család bábáskodott. Rákóczi Zsigmond nem hagyta, hogy a birtokán illegalitásban működő nyomda felszerelését elkobozzák, így tudott napvilágot látni a "szamizdat-Biblia".