- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Kultúra
2011-04-19 09:00:00 Ahány nép, annyi húsvétBőrükön akarják érezni Jézus fájdalmátAz évszázadok során minden nép megtalálta a nagyhét ünneplésének azt a módját, amellyel leginkább sajátjává tudja tenni az áldozatot, amely legjobban illeszkedik temperamentumához, belesimul népszokásaiba.A húsvét megünneplésének rendjét a pogány szokások és keresztény hagyományok egyaránt alakították. A tavaszi napéjegyenlőség ünnepén majd’ minden kultúrában áldozatot kell bemutatni az isteneknek, felajánlani a legkedvesebbet, a legszentebbet, a legtisztábbat. Latin-Amerikában, de egyes afrikai törzseknél még a XIX. derekán is embert, sok estben gyermeket áldoztak fel a nép bűneinek bocsánatáért. A zsidó vallásban is jelentős szerepe van az ártatlan áldozati állatnak: a bárány vérének, s ez a keresztény kultúrában új jelentést kapott. Jézus megfordította az áldozat irányát: Isten fia maga lépett az áldozati oltárra, hogy lemossa a világ bűneit.
Az évszázadok során minden nép megtalálta az ünneplésnek azt a módját, amellyel leginkább sajátjává tudja tenni az áldozatot, amely legjobban illeszkedik temperamentumához, belesimul népszokásaiba. Nem kell hát csodálkoznunk azon, hogy Latin-Amerikában kéthetes fiesztával ünneplik a húsvétot. Venezuelai Júdás-bábú A feltámadás napján kitódul mindenki az utcára, s az áruló Júdásnak is meg kell halnia. A város legfontosabb közintézményei: a rendőrség, a polgármesteri hivatal, vagy éppen a bíróság elé húzzák fel az ember nagyságú, papírmasé júdásokat, amelyeknek arca, öltözete furcsamód egy-egy kevésbé közkedvelt politikusra, állami tisztviselőre emlékeztet. A feltámadás napját követő Pascua valójában nem más, mint egy teljes hétig tartó fiesta, rengeteg tánccal, zenével, tequilával, petárdák és tűzijátékok sokaságával.
Görögországban Nagycsütörtökön, az Utolsó vacsora napján az asszonyok piros tojást főznek. A tojás a feltámadás jelképe, s a vörös szín az áldozatra utal. Egy bizánci legenda szerint maga Mária festette meg az első húsvéti tojásokat vörösre, Jézus lecsorduló vérével. A vörösre festett tojások Görögországban is fiúk és férfiak kezébe kerülnek, s ekkor már egy igen profán játék, a „Tojástörés” részesévé lesznek (ez a kultikus termékenységorgiákat, „kakasviadalokat” idézik, amikor a „keményebb legény” nyeri el a többiek tojását, amely nem csak a vagyont, hanem a férfipotenciált is jelképezte az ősi időkben). Húsvéti tojások Görögországban A szombat éjjeli „epitaphios”, a feltámadás ünnepén vidéken még a múlt század közepén is nagypénteken feketébe öltöztek az idősebb asszonyok, s a görög tragédiákhoz hasonlóan kórusban siratták a megfeszített Jézust. Fekete kendőiket csak a szombat éjfélkor vették le, amikor a pap az oltár előtt kihirdette: „Christos Anesti!”, „Jézus feltámadott!, s a nép együtt válaszolt neki: „Alithos Anesti”, valóban feltámadott. A templomból a családok a megszentelt gyertyával, a „szent fénnyel” térnek haza. A családfő a gyertya fényével láthatatlan keresztet ír a bejárati ajtóra, ezzel biztosítva a család szerencséjét az elkövetkező évre.
A protestáns Skandináviában a húsvét ünneplése mindig is csendesebben zajlott, mint a római-, vagy a görög katolikus országokban. A nagyhét itt is Virágvasárnappal kezdődik, de nincs örömujjongás, tánc és zene. Keresztelő vagy esküvő sem eshetett nagyhétre, s egyes vidékeken az egész hetet feketébe öltözve töltötték a jobbára evangélikus hívek.
|
Hírsor
A hét java
|
|