Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2011-01-06 06:11:00

De miért Vízkereszt a neve?

A fejfájás ellenszere

Vízkereszt igazi ünnepmix: a gyógyszertől a három királyokon át Jézus megkeresztelésére emlékezünk, de ne feledjük közben az egyházi adót sem. És a farsangot se.

Január hatodika, Vízkereszt napja a nyugati kultúrkörben a három királyok: Gáspár, Menyhért és Boldizsár napja. A Biblia nem sokat tud róluk, csak annyi bizonyos, hogy háromféle, valóban királyi ajándékot vittek Betlehembe: tömjént, aranyat és mirhát. A főúri ajándékok ellenére a látogatók „királysága” is megkérdőjelezhető, hiszen Máté evangélista bölcseket, konkrétan mágusokat (magoi apo anatolón – mágusok napkeletről) említ. Az azonban tény, hogy akkoriban a magio, mágus címmel a perzsa papság legmagasabb rangú képviselőit illették. Ők járatosak voltak az asztrológiában, és feladataik közé tartozott a politika várható alakulásának feltérképezése a bolygók állásának segítségével. A napkeleti bölcsek megjelenése Jézus bölcsőjénél jelképes aktus: a világ nagyságainak hódolatát jelenti a mindenség ura előtt, és valójában lényegtelen, hogy bölcsekről vagy királyokról van-e szó.

H20

A kereszténység korai szakaszában Vízkeresztkor még nyoma sem volt a három napkeleti bölcsnek.

A korai egyházban az epifánia ünnepen, január hatodikán Jézus evilági megjelenésére emlékeztek a hívők. Jézus születésnapjaként tartották számon ezt a napot. Azokra az eseményekre is emlékeztek, amikor Isten Fia először megmutatta magát a világnak: megkeresztelkedésére, és első csodájára Kánában.
A három napkeleti bölcs csak akkor kapott hangsúlyos szerepet, amikor a 4. század végén Jézus születésének ünnepét áttették a téli napforduló pogány ünnepnapjára, december huszonötödikére.


  Piero della Francesca: Jézus megkeresztelése (1442)


A Vízkereszt elnevezés egyértelműen Jézus keresztségére utal. Arra, hogy Jordánban való bemerítkezése által magára vette az emberi bűnöket, ő maga is eggyé lett velünk. Így nem lehet véletlen, hogy a január hatodikai egyházi-, és népszokások erősen kötődnek a vízhez, konkrétan a szenteltvízhez: ezen a napon végezték ugyanis a víz és a házak megszentelését.

Ünnepnap adót fizetni

Katolikus vidékeken a szenteltvíz a mindennapi liturgia elengedhetetlen tartozéka volt, nem csak a templomban, hanem a család hétköznapi életében is. A Vízkeresztkor szentelt víznek még nagyanyáink idejében is szinte mágikus és gyógyító erőt tulajdonítottak, mivel sok helyütt úgy tartották, hogy általa Jézus keresztvizének szentségében részesülhetnek a hívek.
A himlő és rüh ellenszereként ismerték, fejfájásra, asszonyi bajokra, de még szemölcs irtására is használták.
A vízkeresztkor szentelt víz az élet nagy eseményeinek, a családi ünnepeknek is elengedhetetlen része volt. Ezzel hintették meg a szülő nőt, hogy legyen ereje a vajúdáshoz, az újszülöttet, hogy megóvják a rontástól.

Ha tehették, ezen a napon szentelték fel az új házakat, és a fiatal házasok lakhelyét is. A pap vagy az őt kísérő kántor a házszentelés alkalmával Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot krétával írta fel a bejárati ajtóra, amit később bele is faragtak az ajtófélfába.
A szegényebb falvakban még a huszadik század elején is terményben rótták le az éves egyházi adó egy részét, és Vízkereszt időszakában járt házról házra a pap és a kántor. A szenteltvíz-hintés és a bőséges vendéglátás után a háziak aszalt gyümölcsökkel, dióval, liszttel, szalonnával, kolbásszal töltötték meg a kántor zsákját, amit azután kétharmad/egyharmad arányban osztott el egymás között a pap és a kántor. Ekkor rótták le az egyházadót, megfizetve az úgy nevezett „lélekpénzt”, ami viszont már csak az eklézsia pénztárát gazdagította.

Csillagozás

Akár királyok voltak, akár nem, Gáspár, Menyhért és Boldizsár közkedvelt alakja lett a téli népszokásoknak.

A háromkirályok járás legalább olyan elterjedt volt a magyar lakta területeken, mint a betlehemezés. Vannak olyan falvak, ahol a két népszokás mára összeolvadt, ami nem is csoda, hiszen a betlehemi csillag megjelenésére utaló csillagjárás igen hasonlít a betlehemezés szokáshoz. Itt is házról házra járnak a gyerekek (jobbára fiúk), de nem pásztornak, hanem királynak öltözve. Így a díszes süveg, vagy a színes korona ugyanúgy elengedhetetlen kelléke volt a háromkirályok járásnak, mint a szitából készített, kiugratható csillag.
A háromkirályok járása, a csillagozás a karácsonyi ünnepkör végét is jelölte. Vízkereszt napja után ugyanis elérkezett a vaskos tréfák, a féktelen mulatozások, és maskarázások ideje: a farsang.

 

Miklya Luzsányi Mónika

 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.