Regula a „multikulti” helyett

Németország leereszti a sorompókat

Bár a német gazdaságnak szüksége van képzett dolgozókra és a bevándorlók munkájára is, mára általános elvárássá lett, hogy a betelepülők illeszkedjenek be a társadalomba, és fogadják el a német értékeket - melyek döntő részben a keresztény hagyományokból eredeztethetők. A bevándorlóknak nemcsak a német törvényeket kell betartaniuk, de nagyon fontos, hogy a német nyelvet is elsajátítsák. A muszlim lányoknak pedig kötelező az iskolai kirándulásokon és az úszásoktatáson való részvétel.

„A hatvanas évek elején mi hívtuk Németországba a török vendégmunkásokat, ők pedig a mai napig nálunk élnek. A multikulti modell, amire törekedtünk, hogy egymás mellett élünk és örülünk egymásnak, teljesen megbukott.”- mondta Merkel kancellár a múlt hétvégén Potsdamban, a JU (a CDU-CSU ifjúsági szervezete) kongresszusán.

Megrendült bizalom

A német állampolgárok többsége szkeptikus a muszlimokkal szemben és nem hisz a muzulmán vallásúak sikeres integrációjában. Egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 59 százaléka úgy gondolja, hogy a németországi muszlimok nem állnak készen az alaptörvények elfogadására (32 százalék véli úgy, hogy igen), 68 százalékuk szerint pedig az iszlám országokból bevándorlók belátható időn belül nem lesznek képesek a német nyelvet elsajátítani (28 százalék véli másképp). A megkérdezettek 71 százaléka állítja: a németországi muszlimok többsége nem ért egyet a női egyenjogúsággal (25 százalék gondolja úgy, hogy igen).

E vélekedéseket visszhangozva sürgette a török és arab bevándorlók beáramlásának megakadályozását Horst Seehofer, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke - éppen akkor, amikor a német kancellár és a török kormányfő tárgyalásokat kezdett Berlinben.

Angela Merkel a megbeszélések során a sikeresebb integráció mellett foglalt állást, és hangsúlyozta, hogy a mintegy kétmillió németországi töröknek nagyobb esélyt kell kapnia a beilleszkedéshez.
 

Seehofer - aki bajor tartományi miniszterelnök is egy személyben - viszont a következőket nyilatkozta a Focus magazinban: „Az idegen kultúrkörökből érkező bevándorlóknak, így a törököknek és az araboknak súlyos beilleszkedési nehézségeik vannak. Nincs szükség olyan bevándorlókra, akik megtagadják a beilleszkedést.”

„Ezek pont nem azok a szavak…”

A szociáldemokrata Manuela Schwesig szerint az integrációs vitában Merkel Seehofer bevándorlási politikáját követi, ahelyett, hogy komolyan foglalkozna a problémával. Véleménye szerint a tartós munkanélküliek képzésére kellene hangsúlyt fektetni, de nyitottnak lenni a magasan képzett szakemberek befogadására is. „Merkel asszony egyik ügyben sem tesz semmit” - jelentette ki Schwesig.

A zöldek és a szociáldemokraták (SPD) „jobboldali populistának” minősítik Seehofert. Klaus Wowereit, Berlin szociáldemokrata polgármester szerint: „ezek pont nem azok a szavak, amikre az integrációs vitában szükségünk van”.

Németellenesség

A kereszténydemokrata családügyi miniszter, Kristina Schröder ugyanakkor az integráció további árnyoldalára hívta fel a figyelmet: véleménye szerint vannak németellenes bevándorlók - léteznek például olyan berlini iskolák, ahol a német diákok vannak kisebbségben. Ezt nem lehet tovább tűrni - nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak.

Tovább bonyolítja a helyzetet a német Gazdaságkutató Intézet (DIW) jelentése: e szerint több külföldi munkaerőre és bevándorlóra van szükség, hogy a német gazdaság hosszú távon jól működjön, jelenleg viszont több török megy vissza szülőföldjére, mint amennyi Németországba jön. A legtöbb Németországban nevelkedett, kétnyelvű szakember visszavándorol Törökországba - éppen azok, akikre a jövőben nagy szükség lenne Németországban.

Bander Csilla

(Forrás: Focus, FAZ, Stern, Die Presse, Financial Times Deutschland)
 

• Cimkék:
Bevándorlás török német Merkel

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére