Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat

A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.

Mai morzsa

Amikor elegem lett belőle, megölelt

Videók

Cigányok között az egykori neonáci (riport)

Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről

Alex szívében templom van (videó)

Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)

A papi hivatás piszok nehéz (videó)

Hajléktalan megasztár

Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó

Hajléktalan megasztár

Babarczy Eszter blogbejegyzése

2011-12-02 15:40:00

Babarczy Eszter a Mindennapin

Nem mindenkit a szenvedés érdekel?

Egy egyetemi csoporttársam mondta egyszer, amikor kezemben a The Place of Suffering in World Religions kötettel ültem az ablakpárkányon, hogy úgy látja, engem a szenvedés érdekel.

Meglepett. Nem mindenkit a szenvedés érdekel?

Eltelt azóta huszonöt év, és rájöttem, hogy szerencsére nem mindenkit érdekel a szenvedés. Nem is szenved mindenki. De azzal dolgozunk, amink van, én a szenvedésből próbálok kihozni valamit.

Milyen jó egy keresztény portálon írni, ahol a szenvedés nem kínos, de nem is olyan, mint valami sajátos kiállítás, ahol csak a szenvedés változatos formáit lehet nézni, hallgatni és elviselni. Én keresztény lennék, ha lennék valami, amit nem merek állítani magamról. Azért lennék keresztény, mert az Isten előtti kicsinység és az öröm iránti vágyakozás mindig mozgásban tartja a keresztényeket. Sosem értettem, mire jó passzivitásba, a tudat kioltásába menekülni. Azt sem értem, miért jó egy hierarchiában feloldódni. A kereszténység a maga kicsinységében megbecsüli az egyéniséget, ha valahogy próbál evickélni, csúszni-mászni előre. Előre: a bűntudat és az isteni tökéletesség közti, sosem fogyó távolság.