Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Szenczy Sándor blogbejegyzése
2011-01-07 16:57:00

Szenczy Sándor az igazi nagykövetségről

Amerikai kém a Baptista Szeretetszolgálat elnöke?

A protokollosok és a biztonságiak feszülten figyelték, ahogyan odamegyek a világ egyik legbefolyásosabb asszonyához, és a fejére tett kezemmel áldást mondok. Az ámen után, amikor visszaültem a helyemre, odasúgta az egyik magyar vendég: „csak nem amerikai kém vagy?” Nem értettem. Ki mondhat ekkora badarságot?

Sokáig azt hittem, a téma annyira nevetséges, hogy nem érdemel reagálást. Viszont egyre makacsabbnak bizonyult: egyre több helyről hallottam vissza, hogy amerikai kém vagyok. Nem értettem. Ki hisz el ilyen badarságot?

Aztán egy készülő könyvből, az evangélikus egyház ügynökmúltját bemutató második kötetből, illetve az Állami Egyházügyi Hivatalnak küldött, egykori baptista jelentésekből kaptam részleteket. A Történész, Teológus, Filozófus, Baptista néven jelentőket én is ismerem. Egyikőjük kifejezetten üldöz, rossz híremet kelti, segélyezési térítéssel vádol, rágalmaz. Meg azzal, hogy amerikai kém vagyok. Nem értem. Ki hisz el neki ilyen badarságot?

 

forrás: www.pokoli.hu

Néhány évvel ezelőtt együtt ebédeltem az akkori First Ladyvel, Laura Bush-sal. Vagy tízen ültünk egy asztalnál. Megkért, hogy imádkozzam az ebéd megkezdése előtt. A szokásos módon kulcsoltam a kezem imára, de megkért, hogy menjek oda hozzá és érte is fohászkodjam.

Meglepett, de természetesen engedelmeskedtem. A protokollosok és a biztonságiak feszülten figyelték, ahogyan odamegyek a világ egyik legbefolyásosabb asszonyához, és a fejére tett kezemmel áldást mondok. Az ámen után, amikor visszaültem a helyemre, odasúgta az egyik magyar vendég: „csak nem amerikai kém vagy?”  Nem értettem. Ki mondhat ekkora badarságot?
 

És egy másik mozzanat

Tavasz volt. A Phnom Phen-i gyülekezetünkbe siettünk. Már elkezdődött az istentisztelet, amikor a templomajtón átléptünk. Egy fiatal, sugárzó arcú leányzó esett a nyakunkba.

Megismertük. Navy volt. Hadarva, boldogan kacagva, semmivel sem törődve mondta a magáét: „Meg tudtam bocsátani anyámnak, aki eladott egy bordélyházba még négy éves koromban! Megtértem! A buddhista papok azt mondták, hogy a prostitúció az én sorsom, abból nem kerülhetek ki, de Jézus új utat adott. Köszönöm nektek, magyarok, hogy az Örökkévaló Atyának vagytok a nagykövetei!”

Értettem, megértettem. Nagy mosollyal nyugtáztam az életet.
 

 

Szenczy Sándor összes blogbejegyzése


Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.