Szabados Ádám egy héber szó etimológiájáról

A Szentlélek kotlott a káosz fölött?

A mózesi teremtéstörténet második mondata érdekes asszociációt teremt Isten Lelkével kapcsolatban. Azt mondja, hogy „A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett (מְרַחֶ֖פֶת) a vizek fölött.” A magyar fordítás nem rossz, de nem is adja vissza egészen az eredeti héber szó jelentését. A legtekintélyesebb héber lexikon szerint a רחף ige Piel alakban azt jelenti, hogy „rezegtetni vagy rebegtetni kezd, abban az értelemben, hogy a szárnyát csapkodja, mint amikor a madarak repülnek”, és az 1 Mózes 1,2-ben konkrétan „folyamatosan előre és hátra mozogva lebeg” jelentést hordoz (HALOT, 1220). Egy másik héber lexikon szerint a רחף ige Piel alakban azt jelenti, hogy „lebeg”, és talán azt is, hogy „költ/kotlik” (és „megtermékenyít”) (BDB, 934).

A mózesi szövegben szereplő héber ige egyetlen további előfordulása az Ószövetségben (szintén Piel alakban) az 5 Mózes 32,11, ahol ezt olvassuk: „mint mikor a sas kirebbenti fészkét, és fiókái fölött repdes (יְרַחֵ֑ף), kiterjesztett szárnyára veszi, evezőtollán hordozza őket”. Az „Isten Lelke lebegett a vizek felett” mondatban a lebegés olyasfajta mozdulatot sejtet tehát, mint mikor a sas kiterjesztett szárnnyal lebeg a fiókái fölött, védelmezve őket. A teremtéstörténetben található kép ezt a védelmező lebegést és a kotlás/költés jelentésárnyalatát viszi át Isten Lelkére. C. John Collins szerint a Lélek „kotlása” és a Szentlélekre máshol használt galamb metafora között is szándékos kapcsolat van (Genesis 1-4, 45).

Mivel Isten Lelkének lebegése a kozmosz születésével összefüggésben kerül elő, egyáltalán nem távoli asszociáció az a következtetés, hogy a szerző szerint Isten Lelke költi ki a káoszban megszületendő életet. Talán a megtermékenyítés gondolata is belefér a képbe, bár Umberto Cassuto kissé szkeptikus ezt illetően (A Commentary on the Book of Genesis, 25). Mivel Isten Lelke a bibliai kinyilatkoztatásban gyakran az élet forrása, ezért itt is láthatjuk benne az életadó, életre keltő, „kikeltő” Lelket, sőt, a szerző által választott ige mintha szándékosan terelné ebbe az irányba a képzeletünket. A káosz szétválasztása az isteni Ige által történik, az élettel való megtöltése viszont az isteni Lélek munkája.

A szerző további írásait itt olvashatja

Szabados Ádám összes blogbejegyzése

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére