Isteni művek
  • Whitney Houston: Jézus szeret engem
    •
    Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
    A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
    Mai morzsa
  • Amikor elegem lett belőle, megölelt
    • Videók
  • Cigányok között az egykori neonáci (riport)
  • Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről
  • Alex szívében templom van (videó)
  • Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)
  • A papi hivatás piszok nehéz (videó)
  • Hajléktalan megasztár
  • Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó
  • Hajléktalan megasztár
    		•  Fórum témák
    Új hozzászóláshoz, kérem jelentkezzen be!

    Kivel gyűjtesz?

    gyöngyi 2011-02-10 12:37:42
    Jézus ott áll a fa alatt, feltekintett Zákeusra, és Zákeus lenézett Rá. Isten lenézett a kicsikre, a senkikre, a nullákra. Nagyon sok ember lenézi a hívőket, őszintén megmondom, én is lenéztem őket. Úgy gondoltam, egy kerékkel mindegyiknek több, vagy kevesebb van. Azt mondtam, nem szeretnék ezek közé a megvetett, lenézett emberek közé tartozni. De mikor hitre jutottam azt mondtam, hogy Istenem, de jó lenne egy életre közéjük tartozni!

    Zákeus lenézett Jézusra. Ha csak egyetlen hívőt lenézel, Jézust nézel le. "Amennyiben megcselekedtétek eggyel emez én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg." (Mt 25,40). Vigyázz, ne nézd le Ôt, se az Övéit! Nehogy úgy nézz az Övéire, hogy több vagy náluk. Amikor az Úr Jézusnak egyetlen gyermekét lenézed, Őt nézed le. Jó volna egy kicsit elgondolkozni azon, hogyan fogsz ezért számolni? Ha valaki elment tőled azzal, hogy fájt neki, amit mondtál, vagy tettél, Jézussal tetted.

    Zákeus fönt a fán, Jézus lent. Tudjuk, hogy Jézus a legalacsonyabbra szállt. A Filippi levél elmondja: "Nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Ő az Istennel egyenlő. Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl." (Fil 2,6-7). Mint szolga is megalázta magát, a legutolsó helyre állt, a latrok közé. A latrok között a főlator, a legbűnösebb ezen a földön. Jézus a világ bűnét hordozta. Nála bűnösebb nem járt ezen a földön. Ott függ a középső kereszten kicsúfolva, arcul köpve. Attól a világtól kívánsz dicséretet, amelyik Jézust megfeszítette? Azoknak akarsz tetszeni, akik az Uradat arcul köpték? Gondolkozz, tulajdonképpen hova tartozol? Így mondja a Biblia: "Menjünk ki tehát Őhozzá a táboron kívül, az Ő gyalázatát hordozván." (Zsid 13,13). Sok ember azért nem tud hívő életet élni, mert nem akarja az Ő gyalázatát hordozni.

    Elhangzik a mondat, ami Isten mai napi üzenete számunkra: "Zákeus, hamar szállj alá!" Még alá lehet szállni, még megalázhatod magad, még kimondhatod az egész gyalázatos életedet. "Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket." (1Jn 1,9). A szívem teljes szeretetével kérlek, hamar szállj alá! Talán holnap már nem lehet. Ki tudja, hogy a következő napon felébredsz-e még, vagy elmulasztod az utolsó alkalmat, hogy most Isten színe előtt elmondj mindent. Hamar, - hallod, - hamar szállj alá! Nincs már sok idő! Nem könnyű lefelé jönni. Valaki, akinek lábai fájtak, mindig mondta, hogy a lefelé menő utaktól félek, amikor az embernek vissza kell tartania magát a lejtőn. Fölfelé tudok menni, lefelé nem.

    Zákeus, ha tiszta akarsz lenni, hamar szállj alá, azon a módon, ahogyan Isten kívánja tőled. Ő majd megmondja ott belül, mit jelent az alászállás, hol és mit kell megmondanod, hol és milyen módon kell világosságra jönnöd. Így mondja a Biblia: "Magasságban és szentségben lakom." Oda nem jutsz fel soha, akármennyire próbálsz fölmászni, - "de a megrontottal és alázatos szívűvel" (Ézs 57,15) lakik Isten. Ha találkozni akarsz Vele, megtört szívűnek és alázatosnak kell lenned. Tedd meg hamar a lépést, vagy lépéseket! Mi lesz veled, ha nem történik benned semmi? Mi lesz veled, ha Jézusnak azt kell majd mondania, hogy nem ismerlek. "Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs én hozzám." (Jn 13,8). Ahhoz, hogy Jézus megmosson, ki kell tárnod életed legpiszkosabb részét.
    gyöngyi 2011-02-10 12:37:04
    Művészeti téren csinálom-e azt, amit együtt tanultunk. Azt mondottam, hogy nem. - Nem? Hát akkor mit csinál? - Hitre jutottam, Jézust megismertem. Úgy nézett rám, mint aki azt mondja, hogy őrület, ebből semmi nem lett. Mindenki biztos volt benne, hogy sokra viszem. Hadd mondjam most el, az egész hívő életemben ez volt az egyetlen alkalom, amikor úgy éreztem, egy pár percig, hogy elrontottam az életemet. Olyan volt, mintha egy hintáról szédültem volna le. A kollegám szemével néztem magamat, és azt mondtam, hogy őrület, hát tényleg elrontottad az életedet?! Nem lett belőled senki? Akkor még a budai várban laktunk, mentem fölfelé, és bennem ott volt ez a furcsa érzés. Aztán egy perc alatt elkezdtem nevetni. Hát Isten gyermeke vagyok, a világ legboldogabb embere! Nem vittem semmire? Királyi gyermek vagyok, hogy hogy nem vittem semmire?! Akkor nem gondolkoztam elég gyorsan, hogy megkérdeztem volna a kollegámat, hogy na, és maga boldog? Később valakitől megkérdeztem az érettségi találkozón, aki azt mondta, hogy kérdezhetsz ilyen butát, nem vagyok boldog, értsd meg! Pedig ahhoz ment férjhez, akibe szerelmes volt. Neki is úgy nézett ki, hogy minden sikerül.

    Ha a világ szemével nézzük magunkat, mindig ez a kérdés, hogy mire vittük? Mire vitted? Szégyelled magad, hogy csak ennyire vitted? Ha az Úr Jézusé vagy, a legtöbbre vitted, amire csak vihetted ezen a földön. Nem az a fontos, hogy van-e olyan házam, mint a többinek, van-e pénzem a takarékban? Mert ma ilyenekkel vannak nagyra az emberek. Az embernek ennyi a vágya, hogy gazdag valaki lehessek. A meggazdagodás mindig véres út, ott másokat el kell taposni. Hogy munkahelyen, vagy tekintélyben valaki legyek, ott valakiket el kell taposni. Hadd figyelmeztesselek hát, hogy a meggazdagodás útja véres út! Hogy tanult legyek, másnak butának, értelmetlennek kell lennie. Hogy feljebb kerüljek, másokon taposok át. Figyeld meg, ha fölényes vagy, másoknak kell senkivé lenni. Nagyon kérlek, vigyázz a gazdagsággal! Ha valakivé lettél, nézd meg, hogy milyen áron, mibe került ez valakinek?

    Mikor tagadtad meg Jézust? Mikor kérdezték már tőled, hogy jársz-e templomba? Vagy bármi mást. S egy pillanat alatt megtagadtad Őt. Mennyiért adtad el Jézust? Júdás 30 ezüst pénzért. Te sokkal olcsóbbért?! Lehet, hogy egy kis feljebbjutásért, egy kis sikerért, hogy nézzenek valakinek, és ne gondolják, hogy tanulatlan, műveletlen, buta ember vagy. Nagyon kérlek, hagyd már abba. Jézus a kicsiket kereste, a semmiket, a nyomorultakat. Mindig azoknak a társaságában volt. Mibe került az eddigi érvényesülésed? Hányszor mondtál olyat, amit nem lett volna szabad? És hányszor hallgattál, mikor szólni kellett volna? Vajon téged nem fog-e egyszer Jézus megtagadni az Atya előtt, mert neked többet ért, hogy kinek néznek, és hogy valaki légy? Mibe került, hogy lettél valaki? Nagyon sokszor ráfizeti az ember a békességét, a nyugalmát, a családját, mert mikor ideges vagy, akkor kibírhatatlan is vagy. Kimondtad-e már, csak egyszer is magadról, hogy rettenetes vagyok?! Hogy tudtam így beszélni a feleségemmel, hogy tudtam ilyen türelmetlen lenni a saját gyerekemmel? A bűn sokba kerül, belekerülhet az üdvösségedbe.
    gyöngyi 2011-02-10 12:35:34
    Jézus után mindig tömegek mentek. Nem kellett meghívókat szétküldeni, nem is harangoztak, mégis jöttek az emberek. Miért? Mert egy olyan Ember járt közöttük, akinek nemcsak szeretete, hanem hite is volt minden ember felé. Jézus úgy látta már őket, amivé majd lesznek. Ha téged nem így látna, nem hozott volna ide. Rajtad már látja, akit belőled formál. Ő tudja, hogy ki vagy, de azt is tudja, hogy ki leszel. Tiszta leszel. Sok mindent tudhatsz magadról, a családod is ismer, de Jézus azon a néven szólít meg, akivé majd leszel. El tudod-e hinni, hogy Ő ezt megcselekedheti? A vakon születettől azt kérdezte Jézus: "Hiszel-é te az Isten Fiában?" (Jn 9,35). Hiszed-é, hogy veled is megcselekedheti, hogy az Ő vére és szeretete tisztává tesz? És nemcsak a neved lesz az, hogy tiszta, hanem az is leszel.

    Zákeusban még semmi nem történt ott fenn a fán, de már Jézus így szólítja meg: "Zákeus, hamar szállj alá!" Egyszer már emlegettük, hogy Zákeus termetére nézve kis ember volt. Olyan sok ember küszködik egy életen keresztül kisebbségi érzésekkel. Engem lenéznek, nem vagyok olyan, mint a többi. Figyeljétek meg, azok az emberek nagyzolnak, akik a kisebbségi érzéstől szenvednek. Feltűnősködnek, nagyokat mondanak. Rengeteg dologban érezzük magunkat kisebbnek, sokszor nemcsak termetre. Hány gyermek már kicsi korban megállapítja, hogy milyen jó volna másnak lenni, jobbnak, szebbnek, ügyesebbnek. Jó külsejű emberré lenni. Sokszor gondoltam, miért nem születtem gazdag családban, ahol mindent megkaphattam volna. Talán tudásban érzed magad kisebbnek. Talán nem mersz megszólalni, azt gondolod, sokkal tanultabb, műveltebb emberek vannak itt nálam. Sok mindenben lehet az embernek kisebbségi érzése, és akkor elkezd mászni, mint szegény Zákeus. Nem volt már ő olyan fiatal, nem volt könnyű felmászni az eperfüge fára. Milyen fárasztó nagyobbnak látszani, mint amilyen vagyok. Mennyit kell azért dolgozni, hogy elismerjenek, hogy legyek valaki, hogy tényleg olyan házam legyen, mint a másiknak, hogy fölnézzenek rám. Fárasztó dolog a mászás, talán egy életen keresztül.

    Nagyon sok embernek, aki talán semmire nem viszi, az a vágya, hogy legalább a gyerekemből legyen valaki. És hajtom a gyermekem, fel a fára. Ha nem szeret tanulni, akkor is muszáj neki kitűnőnek lenni. Ha mindnyájan belegebedünk, akkor is. Aztán a bemutatkozásnál elmondom, hogy az egyik gyerekemnek ilyen diplomája van, a másiknak olyan. A gyerekeimen keresztül szeretnék valaki lenni. Látjátok, ez is még a saját magam dicsősége.

    Látjuk, hogy ez a szegény Zákeus, mindig igyekezett. Aztán megkérdezzük, mikor valaki egy bizonyos kort elér, hogy na, mire vitted? És szégyellem magam, ha kevesebbre vittem, mint az a másik, aki előbbre vitte tudásban, tekintélyben, beosztásban. Én pedig egy kis senki maradtam. A főiskolán együtt voltam sok kollegámmal, de miután hitre jutottam, abbahagytam mindent, ami a művészettel volt kapcsolatos, mert egy olyan értéket találtam, ami mellett minden szemétté lett, ami addig kincs volt. Egyszer villamoson találkoztam egy volt kollegámmal, nagy örömmel üdvözölt és megkérdezte: Mi lett belőle, dolgozik? Annyit jelentett, hogy festek-e?
    gyöngyi 2011-02-10 12:34:41
    ZÁKEUS (3/5)

    Hamar szállj alá

    "Zákeus, hamar szállj alá, mert ma nékem a te házadnál kell maradnom. És sietve leszállt, és örömmel fogadta Őt. És mikor ezt látták, mindnyájan zúgolódtak, mondván, hogy: Bűnös emberhez ment be szállásra." Lk 19,5b-7
    Imádkozzunk! Uram, segíts, hadd lehessen igaz ez az ének az életünkben: "Ha nem jön segítség elpusztulok!" Könyörülj rajtunk, hogy találkozhassunk Veled. Áldunk, hogy csak a bűnösökkel állsz szóba, csak elveszettekkel. Könyörülj rajtunk, hogy végre megérthessük elveszett voltunkat. Áldd meg úgy a mai napunkat, hogy Megváltónkká, megmentőnkké lehess. Ámen.

    Jézus eddig csak ránézett Zákeusra és a szemük találkozott. Most már beszél is hozzá. Mondottuk, hogy az egyik kapu a szem, a másik pedig a fülünk. Nagyon sok olyan dolgot hallunk, amire nem kellene odafigyelnünk. Sok olyan dolgot látunk, hallunk, ami megfertőz. Emlékszem, hogy kislány koromban beszéltek előttem olyan dolgot, amiről fogalmam sem volt, hogy mi az, és az egész gondolatvilágomat megfertőzte az a pár mondat. A beszéd mérhetetlenül veszélyes lehet, hihetetlen károkat tudunk okozni egy-egy megjegyzéssel. Sebeket ejthetünk, fájdalmat okozhatunk egy mondattal.

    Nagy ajándék a beszéd. A másik kapu, amin keresztül Jézus jöhet, hogy most Őt halljuk. Az Atya így tett bizonyságot Jézusról: "Ez az én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm: Őt hallgassátok!" (Mt 17,5b). Jézus megszólal, és ez óriási dolog. Vajon számodra is megszólal-e ezen a héten? Voltál-e már úgy, hogy Isten ezt most nekem mondja, egy emberi szón keresztül.

    Sokszor voltam már úgy, evangélizáció után, hogy valaki azzal jött hozzám, hogy valaki látom, már mindent elmondott rólam. - Nekem semmit nem mondtak el, azt sem tudom, ki vagy. - Dehát pontosan elmondtad, ami az életemben van. Valaki beszél velünk, aki egészen ismer. Ha ez alatt a két nap alatt nem volt olyan szó, amire úgy érezted, hogy nekem szólt, akkor sajnos süket vagy. Kérni kell az Urat, nyissa meg a füled, hogy halljad. Ő beszél velem az Igén keresztül.

    Az a megdöbbentő, hogy miután a Jézus szeme találkozott a Zákeuséval, így olvassuk tovább: "és monda néki." Egyenesen Zákeushoz beszél Jézus. Tudod-e, hogy vannak mondatok, amiket Jézus kifejezetten csak neked mond? Nevén szólította Zákeust. Honnan ismerte Jézus Zákeust? Honnan tudta, ki ül fenn a fán, a lombok között? Milyen lélegzetelállító lehetett, mikor a nevét hallotta: "Zákeus." Jézus mindig néven szólít. A bűnöd nevén. Hallottad-e már így a nevedet? Úgy örülök, hogy Jézus most Zákeust azon a nevén szólítja, amivé lett. Péternek mind a kettőt elmondta Jézus. Simon vagy, a Jóna fia, de Péterré leszel, kősziklává.
    gyöngyi 2011-02-09 21:06:20
    "És amikor arra a helyre jutott, feltekintett Jézus és látta őt." Nem szólalt még meg, csak látta. Azt mondottuk, hogy Jézus most erre elmenendő, tudja, hol bújtál el, hogy milyen kifogással vagy tele most is talán. Jézus jön, és erre a helyre ér. Zákeusnál is odaért. Honnan tudta Jézus, hol bújt el Zákeus? Honnan tudja, hogy te hol bújtál el? Zákeusnak a nevét mondta Jézus. Talán a tiedet is kimondta már ma délelőtt: parázna, ítélkező, indulatos, anyagias, fösvény. Ott áll előtted Jézus és kimondja a nevedet.

    Olyan jó volna, ha ezen a napon a két szempár összetalálkozhatna. A tied, és az Övé. Nézd Őt, Ő pedig néz téged. Nézz a szemembe! Ha belenézel, a mennyországot látod. Ebben a szempárban a teljes menny ragyogott, amikor ott Betlehemben kinyitotta. Ez a szempár ott a kereszten megtört érted, és ez a szempár keres most téged. Vajon belenézel-e a szemébe? Ezen múlik az egész ittléted, hogy találkozol-e most így Jézussal?!

    Imádkozzunk! Uram, ha igazán találkozik a szemed a szemünkkel, abban a percben mindent tudunk. Senkinek nem kell magyarázni, hogy milyenek vagyunk. Ha ránk nézel Urunk, nincs egy szavunk, nincs kifogásunk, nincs mentségünk, mindent tudunk. Segíts, Úr Jézus, hogy ez ma megtörténhessen velünk. Segíts, hogy el ne menjünk innen úgy, hogy félrenézünk, és elfordítjuk a fejünket. Úr Jézus, könyörülj rajtunk, adj őszinteséget. Hadd nézzünk bele az értünk megtört szemedbe. Hadd lássuk a teljes szeretetedet. Hadd értsük meg, hogy mióta keresel már. Áldj meg, kérünk, igazi találkozással. Ámen.
    gyöngyi 2011-02-09 21:05:44
    Egyik alkalommal egy súlyosan beteg embert látogattam meg. Azt kérdezte, hogy tessék nekem megmondani, hogyan lehet, hogy a szomszédom, a Nándor, aki egy lókupec, folyton ad, vesz, perlekedik, egészséges, mint a makk, én pedig, aki templomba jártam, Igét olvasok, keresem Istent, mégis ilyen beteg vagyok. Tessék mondani, igazságos ez? Neki is mondhattam volna, hogy miért gonosz a szemed, mert én jó vagyok? Mert a szeretetemmel veszem körül azt az elveszett, nyomorult embert, aki nagyon messze van tőlem? Fáj neked az az egy juh, akinek utána megy a pásztor, mert elveszett? Miért gonosz a szemed? Miért hasonlítasz össze? Miért érzed úgy, hogy a másik többet kapott?

    Jó volna most megállapítani, belenézve az Ige tükrébe, hogy igen, Uram, gonosz a szemem gyerekkoromtól kezdve. Van aki figyeli az előtte menő nőt. Amikor leül, hogyan ül le, mit lehetne látni? Van aki pornó képeket néz. Amikor tudom, hogy parázna film lesz, leülök a tévé elé. Sokszor mondják, hogy csak véletlenül maradtam ott. Dehogy véletlenül! Tudtad, hogy mit akarsz. Parázna szemek! Tiszta a szemed? Mit szeretnél látni? A gyilkos szem is tisztátalan szem. Ott van a szemedben az ítélkezés. Hibakereső szemmel figyeled, hol találsz valami hibát, hogy aztán belevághasd a kést. Hány ember hírnevét ölted már meg? A lelki gyilkosság legalább olyan komoly, mintha belevágtad volna a kést. Hányszor siettél elmondani, hogy ez ilyen, az olyan. Hányszor néztél már haragos, indulatos szemmel? Ha a szemeddel ölni lehetne, nagyon kevés ember volna már életben. Talán a feleségedre, vagy a gyerekedre néztél haragos tekintettel.

    Zákeus ott ül a lombok mögött, de a szeme figyel. És egy váratlan pillanatban két szempár összetalálkozik. Jézus elmegy a fügefa alatt, és feltekintve, látja Zákeust. El tudod-e képzelni azt a pillanatot, amikor az egyetlen tiszta szempár találkozott a szennyes tekintettel? Emlékszem, amikor gyerekkoromban rosszat tettem, édesanyám azt mondta: nézz a szemembe! És rögtön olvasott. Jézus is olvas. Testvér, süsd le a szemed, ha nem akarod, hogy olvassanak belőle.

    Így mondja a Biblia: "A test lámpása a szem." (Mt 6,22). A szem ablak, amin be lehet látni, és Jézus nagyon mélyen belelát. Valaki így írta le, hogy amikor Husz János a szabadban prédikált, tömegek mentek hallgatni. Mikor először voltam ott, mindenki utat nyitott nekem, mindenki félreállt, mert először voltam ott. Amikor oda jutottam Husz János elé, és rámnézett a barna szemével, úgy éreztem, hogy a gyomromig lát. Találkoztál-e már így Jézus szemével? Előtte semmit nem lehet megjátszani. Látja a múltadat, a jelenedet, hogyan vagy itt, mit csinálsz, és miket gondolsz.

    Testvér, nézz most ebbe a vérrel és könnyel áztatott szempárba, amelyik érted tört meg a kereszten. Ma Jézus kéri, hogy nézz a szemembe! Szeretném, ha keresnél egy csendes helyet a fügefádon, ahol nyíltan, komolyan és őszintén, egészen belenézhetnél a Jézus szemébe. Az egyetlen tiszta szempárba, amibe más indulat nem volt, csak a szeretet. Bár találkozna ma Vele a szemed.
    gyöngyi 2011-02-09 21:05:12
    Zákeus "előrefutván, felmászott egy eperfüge fára." Mindent megtett azért, hogy láthassa Jézust. Vajon megtettél mindent? Tudom, hogy nagy dolog, hogy sok nehézségen keresztül eljöttél ide. Zákeus nem sajnálta az erőt, az időt, hogy keressen magának egy helyet, ahonnan láthassa Jézust. Olyan jó ez az Ige: "És igyekezett Jézust látni, ki az, de a sokaságtól nem láthatta, mivelhogy termete szerint kis ember volt." Jézus bármerre megy, mindig sokaság van körülötte. Az a baj, hogy a vágyódó, kereső ember nem látja Őt a sokaságtól. Kik voltak Jézus körül? Az Övéi. Szégyenkezve néztem szembe ezzel az Igével, hogy nem láthatják Jézust tőlünk, akik körülötte vagyunk. Az Övéi eltakarják Jézust. Milyen szégyen, ha a munkahelyeden, otthon, a gyülekezetben nem lehet Jézust látni, mert annyira mutatod, láttatod magadat. Sokszor a bizonyságtételed sem más, mint az én. Én mentem, én imádkoztam. A Zákeusok nem téged akarnak látni! Mindig úgy félek, ha ezen a helyen sem lehet Jézust látni. De nagy ítélet reánk nézve, ha csak minket látnak! A hívő ember nagy én-je eltakarja Jézust. Szeretnéd Őt megmutatni embereknek? De mindig csak magadat mutogatod.

    Zákeusnak ki kellett valahogyan a tömegből emelkednie. És ekkor történik, hogy Jézus arra megy. Kapu szükséges, amelyen keresztül, a bennünk lakó lélek ki tud nézni. Rengeteg kapu van. Egyik nagy kapu a szemünk. Másik a fülünk, amivel hallunk. A szemünkön keresztül nagyon sok hatás jön be a szívünkbe. Észrevetted már? Ezért olyan veszélyes a tévé, mert rajta keresztül rengeteg hatás ér bennünket. Otthonába hozza a világot, - mondja egy plakát. Nemcsak otthonunkba, hanem a szívünkbe, gondolatvilágunkba, életünkbe. Csak egyetlen napon mennyi hatás éri az embert!

    Persze, ki is lehet járni ezen a kapun. Téged is meg lehet látni a szemeden keresztül. A szem a lélek tükre! Soha ne felejtsd el, elárulod magadat, ha csak nézel. Mert a szem óriási kapu a lelkedhez. A fülön keresztül is be lehet hozzánk jutni, és a szájon keresztül jön ki, ami bennünk van. Ha megszólalsz, kilép aki vagy. A Biblia mondja: "Hiszen a te beszéded is elárul téged." (Mt 26,73b). Egy kicsit tudjuk is ezt, ezért hallgat az ember nagyon sokszor.

    Zákeus ott ül a fügefán, a lombok közül néz kifelé, és várja Jézust. Látni akart Valakit, aki igazán szabad, igazán boldog, igazán szeret, és igazán tiszta. Nemcsak a neve az, hanem a valóságban is az.

    Nézzük meg az Ige tükrében a saját szemünket! Mit nézel, hol a szemed? Ruth könyvében olvastam: "Szemeid legyenek a mezőn, amelyet aratnak." (Ruth 2,9). Hol van a szemed, mit szoktál nézni? Az Úr azt kérdezi egyik szolgájától, aki keveselte a bérét: "Avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?" (Mt 20,15b). Szeretném, ha tőled kérdezné most az Úr, hogy miért gonosz a szemed? Irigy, gonosz a szemem, amikor azt nézem, kinek hogyan sikerült az élete, ki keresett többet? A másik idősebb, mint én, és mégis egészséges. Az önző szemünk mindent magának akar, amit csak lát. Mindig azt látjuk meg, ami nekünk kellene, és nem azt, amire a másiknak is szüksége lenne. Mélyen bennünk van az önzés. Vigyázz, gonosz a szemed!
    gyöngyi 2011-02-09 21:04:16
    ZÁKEUS (2/5)

    Két szempár találkozik

    "És igyekezett Jézust látni, ki az, de a sokaságtól nem láthatta, mivelhogy termete szerint kis ember volt. És előre futván, felhágott egy eperfüge fára, hogy Őt lássa, mert arra volt elmenendő. És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus, látta őt." Lk 19,3-5a
    Imádkozzunk! Urunk, hallottad, hogy hívtunk az énekben. Egyedül Te tudod, hogy milyen mélyen beteg a szívünk. Tudod, hogy mennyi a bűn, a bukás, a csüggedés az életünkben. Köszönjük, hogy Hozzád kiálthatunk: "Jöjj, légy az orvosunk!" Kérlek, cselekedd ezt meg velünk, hadd legyünk Téged dicsérő, boldog, egészséges emberekké, neved dicsőségére. Ámen.

    Zákeus fővámszedő volt. Pénzért szedte a vámot, sokat keresett, és meggazdagodott. Hányszor nézünk irigykedve emberekre, hogy milyen sokat keres, mennyi pénze van. Zákeus hiába keresett sokat, a pénzben sem találta meg a boldogságot. Nagy akart lenni, fővámszedő volt, és mégsem lett boldog ember. Azért igyekezett Jézust látni, mert még mindig a boldogságot kereste. Nyilván hallott Jézusról, és most mindent megtett, hogy láthassa is.

    Amikor egy ember szívében felébred a vágy Isten Igéje után, Jézus után, az már az első formája a hitnek. "Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek." (Mt 5,6). Soha nem éheztem és szomjúhoztam úgy az Isten ajándékából bármit, hogy meg ne adta volna. A szomjúságot Ő adja. Ez már biztosíték arra, hogy jó helyen keresem, és hogy megkapom. Hány helyen keresi az ember hiába, mert nincs. A kocsmától a munkahelyekig, a gyülekezetekig, rengeteg helyen keresi, hogy mi tehetné kielégíttetté, és boldoggá.

    Zákeus végre jó helyen keresi. Odamegy, amerre Jézus jár. Tudod, hogy ezen a héten Jézus itt van elmenendő? Ha ezért jöttél ide, a legjobb helyre jöttél. Mennyi mindenen keresztül juthatott oda Zákeus! Azt mondja az Ige: "előre futván felhágott egy eperfüge fára". Zákeus tudta az útvonalat, ahol Jézus elmegy. Előrefutott, amikor még senki sem látta, hogy a fővámszedő egy fára mászik. Nyilván jó helyet talált magának, ahol mindent lát, de őt senki nem láthatja. Nem gondolt arra, hogy aki itt el fog menni, meglátja, akárhova bújik is.

    Lehet, hogy idejöttél, de még bújsz, még fent vagy az eperfüge fán. Onnan figyelsz mindent. Megmaradsz a rejtekhelyeden, sok mindent megállapítasz, de nem adod ki magadat, mert az veszélyes dolog lenne. Lehet, hogy már volna mit mondanod, de nem mondod, mert akkor meglátnak, megismernek.
    gyöngyi 2011-02-08 11:47:38
    Mivel szoktál dicsekedni a világ előtt? Hogy milyen rossz gyerek voltál, mit mondtál a tanárnak? A verekedéseiddel, az erőddel? Nagyon vigyázz, az ember nagyon könnyen naggyá, gazdaggá, fővámszedővé lehet. A fővámszedő a világban is, de a hívők között is nagy tud lenni. Pontosan tudja, hol, mivel lehet dicsekedni. Itt nem a kalandjaidról fogsz beszélni, hanem a templombajárásodról. Itt is, ott is, valaki szeretnél lenni.

    Olyan jó volna, ha most egy kicsit megvilágosíthatna az Ige. Ennek az embernek a neve Zákeus, azaz tiszta. Fővámszedő volt, és gazdag. De nem volt boldog. S attól félek, ez rád is vonatkozik. Testvérek, minden dicsekedésem után belül éreztem, hogy baj van. Szegény Zákeusnak minden sikerült, sok pénzt összeszedett, gyönyörű háza volt, fővámszedő volt, és gazdag. De boldogtalan. Honnan tudom? Az Ige azt mondja: "Igyekezett Jézust látni." Hadd mondjam meg, fiatal koromban ki nem állhattam a vallásos embereket. Képmutatóknak tartottam őket. Huszonéves voltam, amikor találkoztam egy lánnyal, aki ragyogott a boldogságtól. Attól a perctől kezdve kerestem Jézust. Akkor tudtam meg, hogy van boldogság, mert ez a lány az. Ettől kezdve jártam olyan helyekre, ahol szó volt Jézusról.

    Zákeus is találkozhatott ilyen emberrel, és ezért kereste Jézust. Testvér, téged mi hozott ide olyan messziről? Miért utaztál mindenen keresztül? Bár volna közöttetek csak egy ember is, aki azért jött ide, amiért Zákeus. Ô Jerikó utcájára ment, hogy Jézust lássa.

    Imádkozzunk! Uram, tudod, hogy mennyire zárkózott ember voltam. Amint lelki éneket, vagy Igét hallottam, azonnal bezártam az ajtót. A magam beképzeltségében és nagyságában úgy éreztem, hogy ez nekem nem kell.

    Köszönöm azt az első embert, akin keresztül megláttalak, akinek arcán békesség, szeretet, öröm ragyogott. Köszönöm, Úr Jézus, hogy akkor már Veled találkoztam. Hadd köszönjem meg, Uram, azokat, akik már úgy jöttek ide, hogy szívükben felébredt a vágy. Úr Jézus, hallod, hogy mit mondunk magunkról, és tudod, hogy kik vagyunk igazán. Kérünk, hogy készíts találkozást Veled. Hadd legyen igaz majd, hogy tisztán megyünk haza. Könyörülj rajtunk és add meg ezt. Köszönjük, hogy hallod a kérésünket. Ha csak egy valaki is van, Uram, akinek a szívében őszinte ez a kérés, hadd kérjem vele: Úr Jézus, add meg neki, a nevedért. Ámen.
    gyöngyi 2011-02-08 11:46:26
    Nem vetted még észre, hogy a szüleidnél is csak a hasznot keresed? Amikor már nem tudnak segíteni, nincs rájuk szükségem. Amíg vigyázni tud a gyerekre, addig jöhet. Aztán éreztetem vele, hogy most már teher. Testvér, egyszer te is leszel majd abban a korban! Akkor majd megérted, hogy rettenetes, nincs már haszon belőled! Ilyen a vámszedő szív. Ha nincs már tőle mit szedni, akkor minek van? Édesanyám mondta, hogy semmire nem vagyok már jó. Ne azért szeressük szüleinket, mert jók valamire!

    Nemcsak anyagi vámszedés van. De ez is nagyon komoly jelenség, hogy mindent pénzben értékelünk. Valaki kiszámította, mennyit ér az ajándék, amit kapott. A szeretetet nem lehet így mérni. Nem gondolsz arra, hogy szeretetből adta?

    Nem tudom, mire jutottál, mire vitted, mennyire sikerült meggazdagodni? És nem tudom, nem mindent eszerint értékelsz-e? Ha a gyerek jó jegyet hoz haza, kap valamit érte. Rettenetes, hogy az ember a gyerekét megtanítja a vámszedő életre. Aztán a dicsőség vámszedése. Ki dolgozott többet, ki tudja jobban csinálni? A férj azt kérdezi, hogy mit csináltál egész nap, mi az a háztartás? Az a valami, amit én csinálok! Mindent azért csinálsz, hogy dicsérjenek. Ha aztán elmarad a dicséret, nem csinálod. Úgy gondolod, hogy a kis semmi dolgaidat mindig meg kell látni, meg kell dicsérni. Testvér, meggazdagodtál már? Tudod már magadról, hogy milyen fontos, milyen ügyes, milyen rátermett ember vagy?

    Sokszor a tudás is vámszedés. Érteni akarok mindenhez, mindent jobban akarok tudni, mint a másik. Otthon, vagy a munkahelyeden az vagy, aki mindent tud, és mindent jól csinál? Az én kezem tiszta. Igaz ez, Zákeus? Isten is így látja? Soha nem csaltam meg a feleségemet. Biztos ez? Gyerekkortól kezdve, mindig tiszta életet éltem. Ezt komolyan mondod? És van aki elhiszi? A vallásosságodban is lehetsz gazdag. Mindig ott vagyok a templomban, mindig adakozom. Volt valaki, akit úgy hívtak, hogy gazdag ifjú. Aki ki merte mondani Jézus előtt: "Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva." (Mk 10,20). És ezt el is hiszed magadról? Emberek előtt sok mindent meg lehet játszani. Lehet valakivé lenni, de Isten lát.

    Zákeus fővámszedő volt, és gazdag. Szeretnék egy súlyos gazdagságot mondani. Nagyon sok ember a bűneivel dicsekszik. Ahogy én iszom, nekem egy liter bor semmi! Rettenetes, mikor emberek a bűneikkel hencegnek. A Biblia így mondja: "Akiknek dicsőségük az ő gyalázatukban van." (Fil 3,19). Soha ne dicsekedj a bűneiddel! Emlékszem, gyerekkoromban berontottam az iskolába, odavágtam a táskát, és azt mondtam, hogy gyerekek, semmit nem tanultam. Néztek rám, ez milyen bátor! Persze, tanultam, csak azért mondtam, hogy nagy legyek. Hányan dicsekednek a kalandjaikkal. Nem azzal, hogy nem csaltam meg a feleségem, hanem, hogyan csaltam meg. Borzalmas, mikor azzal dicsekszem, kiket csaptam be, hogyan toltam ki a lányokkal.
    gyöngyi 2011-02-08 11:43:38
    Mit mond az Igénk erről az emberről, akit Jézus meglátott? Zákeus volt a neve, ami annyit jelent, hogy tiszta. Izráelben minden névnek megvolt a jelentősége. Nyilván az volt a szülők akarata, amikor Zákeusnak nevezték a gyermeket, hogy hadd lenne tiszta, Isten és emberek előtt. A Biblia azt mondja egy másik helyen: "Az a neved, hogy élsz, és halott vagy." (Jel 3,1b). Így szeretnénk mondani, bár az a neved, hogy tiszta, mégis bűnös vagy. Az a neved, amit talán mások mondanak, amit talán sok ember elhisz rólad, és nem az vagy. Tudod, hogy nem az vagy, aminek ismernek. Tudjuk, hogy belülről nem azok vagyunk, akiknek látszunk, és akiknek mutatjuk magunkat. Itt öt nap alatt megjátsszuk a rendes, becsületes embert. El is mondjuk, mennyire rendes vagyok, presbiter, gondnok vagyok. Komolyan járok a templomba, semmi rosszat nem csinálok. Nagyon vigyázzunk, mert Valaki hallja, és azt mondja majd belül a szívedben, hogy nem az vagy.

    Hogy felháborodott a sokaság, amikor Jézus bement Zákeushoz. "Bűnös emberhez ment be szállásra." Az volt a neve, hogy tiszta, és nem volt az. Mindig egészen más az, amit mondunk és állítunk magunkról. Más a külső látszat, és más az, amit Isten lát. Jó volna most komolyan arra gondolni, hogy Isten kinek lát engem?

    "És ímé volt ott egy ember, akit nevéről Zákeusnak hívtak, és az fővámszedő volt, és gazdag." Kicsi gyerek korunktól kezdve mindnyájan arra vágyunk, hogy gazdagok legyünk. Ez az ember kicsi volt. Ez a vágy is ott van minden gyermekben, hogy nagyobb szeretne lenni. Mikor leszek már iskolás? Mikor az lettem, mikor leszek már középiskolás, főiskolás? Mikor leszek már igazán felnőtt, önálló ember? Olyan rossz kicsinek lenni. A termetére nézve kicsi ember is nagyobb szeretne lenni. Az ember képes magassarkú cipőben járni, csakhogy nagyobbnak lássék. Sok mindent megtesz az ember, hogy nemcsak termet szerint, hanem belülről is nagyobb lehessen. Gazdag is azért szeretne lenni, hogy nagyobb lehessen.

    Zákeus fővámszedő volt. A vámszedés mérhetetlen szégyen volt Izráelben. Az ellenséges hatalom számára szedték a vámot, amennyit csak lehetett. Valamennyit beadtak, a többi az övék volt. A vámszedő ettől lett gazdag. Isten majd megmutatja, hogy mindnyájan vámszedők vagyunk, mindenből hasznot akarunk. Egyszer azt mondtam, hogy már a kicsi gyerek is felállítja a kis vámszedő asztalát. Valahová mentem. Már az ajtóban megkérdezte a kis vámszedő, hogy mit hoztál?

    A legborzasztóbb, hogy a legközelebbi szeretteinktől is szedjük a vámot. Milyen udvarias tudok lenni azokkal, akiktől valamit várok, összeköttetést, protekciót. De milyen gorombák vagyunk a kicsikhez, a senkikhez, akiktől semmit nem lehet várni. A fájó csak az, hogy a legközelebbitől is szedjük a vámot. Egy kicsit gondoljunk most haza. Vajon a feleséged nem tudná-e elmondani azt, hogy az én férjem csak az élvezeteit keresi, hogy mindig rend legyen, hogy főzzek, és mindent megcsináljak, mindent. Tulajdonképpen nem is szeret.
    gyöngyi 2011-02-08 11:42:19
    A zárkózott ember egyedül van. Pedig nagyon rossz egyedül lenni. Hány asszony mondta már el, hogy nem ismerem a férjemet, pedig együtt élünk sok sok éve. Soha nem volt igazán nyílt. Nem is tudunk beszélgetni, annyira zárkózott. A bezárkózásnak mindig oka van. Lehet, hogy már gyerekkorban ért valami olyan dolog, hogy már akkor bezárkóztál.

    Kérjétek most az Urat arra, hogy Uram, hadd tudjunk nyitottak lenni. Hátha nem akarnak itt bántani, nem akarnak rosszat tenni velünk. Amikor iszákos emberekkel beszélgettem, az egyik azt mondotta, hogy azért iszom, mert akkor felszabadultabb vagyok. Nem tudom, láttatok-e már igazán szabad embert? Az ember, amikor látja, akkor döbben rá, hogy nekem nincs ilyen feltétel nélküli bizalmam, ilyen felszabadult, belső örömöm. Ha te is így érzed, állapítsd meg, hogy rólad van szó. Az a bajom, soha nem tudok igazán nyílt lenni. Gyanakodva nézek minden embert, mit akar elvenni tőlem, és nem akar-e bántani?

    Megdöbbentő, hogy Jerikót tövig le kellett rombolni. Ha egy ember bezárt szobában öngyilkos lesz, rá kell törni az ajtót. Az öngyilkosok mind olyan emberek, akik be és elzárkóztak, és nem bírták már tovább ott bent egyedül. Nagyon kérlek, nehogy Istennek egyszer rád kelljen törnie az ajtót, ahogyan ott Jerikóban is, amikor leomlottak a falak. A megdöbbentő az volt, hogy Józsuénak el kellett mondania az átkot: "Átkozott legyen az Úr előtt az a férfiú, aki felkél, hogy megépítse e várost, Jerikót." (Józs 6,26). Vigyázz, nehogy fölötted is elhangozzon a hét végén, hogy ezt az embert már nem lehet megépíteni.

    Jerikót mégis felépítették, és most Jézus keresztülmegy rajta. Talán nagyon sokszor elzárkóztál már Jézus és követei elől. De most jó volna hálásnak lenni, hogy mégis át akar menni Jézus nemcsak közöttünk, hanem az életeden.

    A Biblia azt mondja: "volt ott egy ember". Sok ember volt Jerikóban, de az Ige egyről beszél. Jó volna most így látni, hogy az az egy ember én vagyok. Egy elzárkózott világban élünk. Tudjátok, hogy a világ keményen elzárkózott Jézus, és az Ő népe elől. Ez a világ keresztet állított Annak, Aki általment rajta.

    Szeretném, ha most azt mondaná neked az Ige, amit Nátán próféta mondott Dávid királynak: "Te vagy az az ember!" (2Sám 12,7). Te is Jerikóban élsz, ebben a világban, amelyik elzárkózik most is Jézus elől. Nem kell nekik Isten, Jézus, és mindaz, amit hozott.
    gyöngyi 2011-02-08 11:40:56
    ZÁKEUS (1/5)

    Az a neve, és ő nem az

    "És bemenvén, általment Jerikón. És ímé volt ott egy ember, akit nevéről Zákeusnak hívtak, és az fővámszedő volt, és gazdag. És igyekezett Jézust látni, ki az, de a sokaságtól nem láthatta, mivelhogy termete szerint kis ember volt. És előre futván, felhágott egy eperfüge fára, hogy Őt lássa, mert arra volt elmenendő.

    És mikor arra a helyre jutott, feltekintett Jézus, látta őt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá, mert ma nékem a te házadnál kell maradnom. És sietve leszállott, és örömmel fogadta Őt.

    És mikor ezt látták, mindnyájan zúgolódtak, mondván hogy, bűnös emberhez ment be szállásra.

    Zákeus pedig előállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.

    Monda pedig néki Jézus: Ma lett idevessége ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia. Mert azért jött az embernek fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett." Lk 19,1-10
    Imádkozzunk! Hadd adjunk hálát Uram, hogy itt lehetünk, színed előtt. Köszönjük az új napot. Áldunk mindazért, amit még magában rejt ez a nap, amit még szólsz hozzánk, és cselekedni fogsz velünk, értünk. Áldd meg számunkra az Igét. Ámen.

    Igénk azt mondja, hogy Jézus általment Jerikón. Mit tudunk erről a városról? Amikor Izráel népe elfoglalta az országot, tudjuk, Jerikót hogyan vették be. Hat napon keresztül egyszer járták körül a várost, a hetedik napon pedig hétszer. Amikor a papok kürtöltek, a népnek kiáltania kellett, és Jerikó kőfalai leomlottak.

    Megdöbbentő, amit a Józsué 6,1-ben olvasunk: "Jerikó pedig be és elzárkózott az Izráel fiai miatt." Vajon nem vagy-e te is ilyen be-és elzárkózott ember, akit talán már sokszor el akart az Úr foglalni, sokszor harcolt érted, sokszor hívott, de mindig elzárkóztál.

    Izráel Isten népe volt, a hívő nép. Ez a nép most is itt jár. Lehet, hogy neked is tett már valaki bizonyságot, de bezárkóztál. Amikor az ember elzárkózik, akkor be is zárkózik. A zárkózott emberhez nem lehet könnyen hozzáférni. Olyan sokszor érzi az ember, amikor valakivel beszélget, hogy ez az ember zárkózott, valamit belül becsukott. Azt is érzi az ember, amikor valaki nyitott, és lehet vele beszélgetni. Sokszor annyira bezárjuk az ajtót, hogy Istennek ránk kell törnie.
    alex:) 2011-01-30 17:30:13
    HOL A SZABADSÁG?

    "Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság." 2Kor 3,17b

    A hívő élet, a Jézus Krisztus követése mindig kényszer nélküli élet. Ahol kényszerek vannak, ott már nincs az Úr lelke. Szabad vagy-e már a kívánságok rabságától? Ne kívánd azt, ami a másé! Nem csak anyagi dolgokra gondolok. Lehet kívánni a másik ember szolgálatát, kegyelmi ajándékát. Nem annyit jelent, hogy nem kívánom, tudom kívánni, de van lehetőségem arra, hogy ne kívánjam, mert szabad vagyok. Sokféle formája van a kívánság bűnének. A testem szolgasága is bűnre kötelez. A has szeretete, a lustaság kívánsága, a kényelemszeretet. Olyan jó, amit a Római levél mond, hogy nem vagyunk adósai a testnek. Sok hívő embernek "törvényszaga" van. Kellemetlen levegő: ezt nem szabad, azt nem szabad. Akit még ez leng körül, nem szabadult meg a törvény szolgasága alól. Sok minden, amit törvényből teszek, nem jó másra, csak a test hízlalására. Ez a test dicsekedése, és rögtön a másik ember ítélése is. Ahogy törvénnyé tettem, már ítélem a másik embert, ha nem úgy csinálja, mint én. Rettenetes, ha Isten hívő gyermekei újra alákerülnek a törvénynek, holott egyszer már megszabadultak. A törvény a személyes kapcsolat helyettesítője. Neked nem törvényre van szükséged, hanem Krisztusra. Szabadulj fel az elvek alól. Amit neked mond az Úr, azt ne vonatkoztasd másokra. Amíg ez az elvszerű levegő vesz körül, addig a körülötted élők nem Jézussal, hanem egy hívő szabállyal találkoznak. Jézus egy Vele kapcsolatban levő, Vele járó, szabad, boldog emberré akar tenni. Olyanná, aki Ura irányítása alatt teljes szabadságban él.
    alex:) 2011-01-30 17:26:27
    Egy sürgető felszólítás.

    Ésaiás próféta üzenete az ószövetségi megfelelőjét képezi annak az eseménynek, amiről a Jelenések 18. fejezet első versében olvashatunk.


    Ésaiás még csak feltételes eseményként beszél arról, hogy Isten népén fel fog támadni az Isten dicsősége, - ha végre felébred alvó állapotából - addig János apostol már egy beteljesedett eseményként szemlélhette ezt látomásában.


    “A föld fénylett annak dicsőségétől”, mondja az apostol. Jel. 18,1.
    *

    Isten János apostolon keresztül szeretne biztosítani bennünket, hogy ez az esemény egyszer valóban be fog teljesedni.


    A kérdés csak az, hogy Te részese leszel-e ennek az eseménynek?


    Ennek a próféciának azért kell beteljesedni, mert csak ezzel a rajtunk megnyugvó isteni dicsőséggel leszünk alkalmasak és képesek arra, hogy a Szentlelkének mérték nélküli áldása áradjon ránk.

    2. Ésaiás próféta ugyanakkor előmunkása is annak az isteni szándéknak, hogy ez az esemény egyszer valóban be fog teljesedni.



    Ezért a prófétán keresztül határozott cselekvésre szólít fel bennünket Isten: “Kelj fel, világosodjál!”.


    Ennek a felszólításnak egy sürgető jellege van a próféta üzenetében.


    Amiért ugyanis fel kellene kelnünk alvó állapotunkból, az nem más, mint az Isten világosságának a fogadása.


    Ez a világosság viszont már itt van, de nem tud velünk mit kezdeni, mert még készületlenek vagyunk a fogadására.

    3. A bizonyságtételek üzenetein keresztül szintén megerősítést kapunk arra vonatkozóan, hogy ezt az eljövetelt valóban múlt időben kell érteni.

    “A harmadik angyal hangos kiáltása már megkezdődött Krisztusnak, a bűnbocsátó Megváltó igazságának hirdetése által. Ez ama angyal világosságának a kezdete, akinek dicsősége be kell hogy töltse az egész Földet.” (Kr.a mi igaz: 51,2.)


    Ez a kijelentés 1888-ban hangzott el, amikor népünk között a hit általi megigazulás üzenete egy rendkívül átható és meggyőző erővel lett meghirdetve.


    Az Istentől való világosság tehát már egyszer körülfogta Isten népét, hogy felébressze és felkészítse a késői eső fogadására.

    4. A Bizonyságtétel üzenete egyúttal egy prófétikus útvonalat is mutat nekünk, egy beteljesedési sorrendet ismerhetünk meg a kijelentett események között.



    Eszerint a harmadik angyal hangos kiáltásának kell először beteljesedni, és csak azután történik a késői eső kiárasztása.


    Hajlamosak vagyunk viszont azt hinni, hogy a hangos kiáltás egy általános misszió munkában fog elkezdődni és beteljesedni, amit az Istentől eltávolodott világért végzünk majd el.


    A Szentírás üzenete viszont arról akar meggyőzni, hogy ez a kiáltás először Isten népe között fog hangzani, Isten mindenek előtt az alvó népét szeretné felébreszteni: “Kelj fel, világosodjál!”. (lásd még: Ésa. 58,1.)


    Jézus is erre utal a tíz szűzről szóló példázata által, amikor az alvó szüzeket próbálja a hírnök kiáltása felébreszteni:


    “Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Imhol jő a vőlegény! Jöjjetek elébe!”. Mt. 25,6.

    Ez az ébresztő kiáltás a hit általi megigazulás üzenetének hirdetése által hangzott el először 1888-ban az Egyházunkban, ezzel szeretett volna felébreszteni bennünket Isten az alvó állapotunkból.
    alex:) 2011-01-29 07:36:18
    A SZABADSÁGBAN... ÁLLJATOK MEG

    "Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával!" Galata 5,1

    Minden embernek komoly vágya a szabadság, mert erre teremtettünk. Ezért próbál az ember mindenféle szolgaságot, erőszakot lerázni magáról. Isten saját képére teremtett bennünket. Nem külsőre nézve. Akkor mi az Ő képe bennünk? Hisz belülről még kevésbé hasonlítunk reá. Egyetlen dologban teremtettünk Isten képére. Abban, hogy döntési szabadságunk van. Tavasszal a fának virágozni kell. Nem mondhatja, hogy ebben az évben nem virágzom. Az embernek van lehetősége arra, hogy nemet mondjon Istennek. Az ember akarati szabadságát arra használta fel, hogy Isten ellen döntött. Mi a megtérés? Az, hogy szabadságomat arra használom fel, hogy Isten mellett döntök. Isten társat szerzett magának az emberben. Ezért nem vette el a szabadságát. Amikor az első ember engedelmeskedett az Ördögnek, akkor nem szabadságra jutott, hanem szolgaságra. Az Ördög nem szabad embereket akar, hanem olyanokat, akiket leigázhat. Egészen más az Isten uralma, mint a Sátán uralma. Ez alatt az uralom alatt már nem dönthetek, már muszáj azt tennem, amit nem akarok. Cselekvési kényszereim lesznek, csinálom, amit nem is akarok. Beszédkényszerek: mondom, amit nem is akartam. Gondolatkényszer, mert belekerültem egy szolgaságba. Azért kell Jézusnak megszabadítani, mert az ember eladta magát. A "szabadság" annyit jelent, hogy nem "kell", hanem "szabad". Állj meg a szabadságban, hogy kényszer nélküli, boldog, szabad életet élhess!
    alex:) 2011-01-27 08:12:50
    Beszéljünk a beszédrÕl!

    Mi emberek, beszéd útján kommunikálunk
    egymással. Mindennapi életünkben
    sok problémával kerülünk
    szembe szavaink miatt. Gyakran félreértjük
    egymást, akarva, akaratlanul
    megsértjük embertársainkat, megbántódunk
    szavaik miatt, pontatlanul
    fogalmazunk, hazugságokat, gonoszságokat
    mondunk, vagy adunk
    tovább, pletykálkodunk "...a nyelv is
    milyen kicsi testrész, mégis... tűz, a gonoszság
    egész világa..." (Jak. 3.5-6.)
    Visszaélünk a beszéddel, amikor
    rossz célra használjuk. Milyen sok
    bántást követünk el szavakkal! "Van,
    akinek fecsegése olyan, mint a tőrdöfés."
    (Péld.12.18.) "A rágalmazó
    titkokat tár fel" (Péld.11.13.) Sok
    igevers figyelmeztet arra is, hogy
    szavaink sokszor hamisak, hazugok.
    Az is előfordul, hogy bibliai sorokat
    használunk "bunkónak" mások
    ellenében, kegyesen igazolva magunkat.
    Leggyakoribb bűnünk pedig
    talán az, hogy első indulatunknak
    engedve hagyjuk, hogy valami
    durvaság csússzon ki a szánkon. A
    Biblia tanácsa az, hogy "legyen minden
    ember gyors a hallásra, késedelmes
    a szólásra" (Jak.1.19.) Mert
    "A sok beszédben elmaradhatatlan
    a vétek, aki pedig megtartóztatja
    ajkait, az értelmes." (Péld.10.19.)
    Gyakran elkövetjük azt a hibát is,
    hogy a valóságot nem objektíven,
    hanem szubjektív módon értelmezzük,
    csak a saját szempontunkat
    vesszük figyelembe, a másokéval
    pedig nem törődünk. Ennek megfelelően
    félre értelmezzük mások szavait,
    tévesen formálunk véleményt.
    Istenhez való viszonyunkat is megfertőzi
    ez a szelektív figyelem és
    értelmezés. Például a számunkra
    kedvező bibliai sorokat megjegyezzük,
    a keményebb üzeneteket
    pedig figyelmen kívül hagyjuk.
    Van mégis olyan beszéd, ami felől nem kell aggódnunk. "Az Úr beszédei
    tiszta beszédek" (Zsolt.12.7.) Ő mindig
    egyértelműen szól hozzánk, nincsenek
    hátsó gondolatai, félrevezető
    tanácsai. Tőlünk is azt várja, hogy
    őszinték legyünk vele és embertársainkkal
    egyaránt: "Álljon el a hamisságtól
    minden, aki a Krisztus nevét
    vallja" (2Tim.2.19.) Gyakran, még
    amikor Istennel beszélünk, akkor
    is emberi, zavaros módon szólunk.
    Milyen jó, hogy a Szentlélek segítségünkre
    siet, és korrigálja imáinkat.
    Nagy megnyugvás, hogy "maga a Lélek
    esedezik érettünk" (Róma 8.26.)
    Az emberekkel való beszélgetéseinkért
    azonban magunk felelünk, nekünk
    kell helyesbíteni, ha tévedtünk;
    bocsánatot kérni, ha megbántottunk;
    pontosítani, ha rosszul fogalmaztunk,
    és megvallani, ha nem mondtunk
    igazat. Amilyen igyekezettel
    törekszünk arra, hogy megértessük
    magunkat másokkal, jó lenne ugyan úgy arra is szánni energiát, hogy jól
    megértsünk másokat. A hallottakat
    újra megfogalmazva, visszakérdezve
    pontosíthatjuk a másokkal kapcsolatos
    ismereteinket. Valójában persze
    minden emberi problémának, így
    kommunikációs nehézségeinknek is
    egy igazi gyógymódja van, ha minél
    nagyobb teret engedünk a felülről
    való bölcsességnek és tanításnak:
    "A Krisztusnak beszéde lakozzék tibennetek
    gazdagon..." (Kol.3.16.)
    Ezt a történetet az ókori görög filozófus-
    tanítóról jegyezték föl: Izgatottan,
    szinte futva érkezik hozzá valaki:
    Szokratész! El kell mesélnem neked
    valamit egy közös barátunkról, aki...
    Várj! - szakítja félbe a bölcs- Azt,
    amit mondani akarsz, megszitáltad
    a három szitán? - A három szitán?-
    kérdezte csodálkozva - Igen,
    a három szitán. - Az első szita az
    igazság. Utánanéztél-e mindennek,
    amit mesélni akarsz, hogy valóban
    igaz-e? - Nem, csak úgy hallottam.
    - De bizonyára megvizsgáltad a második
    szitán, a jóságén. Amit mesélni
    akarsz, ha már nem hiteles, legalább
    jó? - Nem, nem jó, éppen ellenkezőleg,
    mert... - a bölcs újra félbeszakította
    - Várj! Alkalmazzuk a harmadik
    szitát is! Mondd! Használna
    nekem valamit, ha elmondanád azt,
    ami annyira felizgatott? - Éppenséggel
    haszna sem igen van... Akkor
    - mosolygott a bölcs Szokratész
    - ha az, amit mesélni akarsz, se
    nem igaz, se nem jó, de még csak
    nem is hasznos, felejtsd el, és ne terheld
    azzal se magadat, se engem!
    ((Ká
    alex:) 2011-01-26 11:27:44
    KIVEL GYŰJTESZ?


    A bevásárlóközpont parkolójában toltam az áruval telt kocsit, amikor mellém lépett egy fiatal lány, bokáig érő sárga szoknyában, kis ködmönben, vállig érő szőke fürtökkel. Kedvesen megszólított:

    - Jó estét kívánok. Szabad kérdeznem valamit?

    - Tessék, mit szeretne kérdezni.

    - Karácsonyra gyűjtünk a szegényeknek. Támogatná néhány forinttal?

    - Ugye, maga Krisnás?

    - Igen, Krisna-tudatú hívő vagyok.

    - Tudja, mit ünneplünk karácsonykor?

    - A szeretet ünnepét, és mi szeretnénk a hajléktalanokat megajándékozni, megvendégelni.

    - Karácsony, Jézus Krisztus születésének az ünnepe. Miért nem az ő nevében gyűjt? Ismeri őt?

    - Igen, mi is tiszteljük Jézust.

    - De Krisnát is…

    - És az baj?

    - Amennyiben az baj, hogy ez a keverés nem vezet sehova… pontosabban a kárhozatba visz, akkor igen, az baj!

    - A szegények megsegítése miért baj?

    - Az önmagában dicséretes, csak éppen a maga életén nem segít. Talán még ilyen fiatalon nem gondol rá, de ha most máshoz köti az életét, és nem Jézus Krisztushoz, akkor majd halála után, amikor az üdvösség és kárhozat elágazásához ér, csak Jézussal együtt léphetne a mennybe. E felől most kell döntenie!

    - Akkor nem ad?

    - Sajnálom, Krisnának nem! És magának is azt tanácsolom, hogy inkább Krisztussal együtt gyűjtögessen!

    - Viszont látásra!

    - Viszont látásra!

    Dr. Viczián Miklós / Budapest

    Jézus mondja: „Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem velem gyűjt, tékozol.” (Mt 12,30)
    Simul justus et peccator 2011-01-17 14:49:18
    ftp://refkossuthter.no-ip.org//Hirmondo/2010/Hirm_2010_Advent.pdf
    gyöngyi 2011-01-16 17:53:48
    Nézem sokszor a Sátán rabszolgáit, a meggyötört arcokat, rettenetes, hogy mit csinál azokkal az ördög, akik a hatalmába kerülnek. Azt mondta ez a rabszolgatartó a szolgájának, aki csupa csont-bőr volt, most kiviszlek a piacra és eladlak. Ha valaki meg akar venni, úgy fuss, úgy dolgozz, hogy megvegyenek, mert ha nem, hazaviszlek és megkínozlak.

    Már remegett a rabszolga, mert tudta, hogy mi vár rá, mehet vissza a régi urához, és az a halálát jelenti. A gazda már gonosz pillantásokat vetett feléje, amikor nem tett ki magáért. Egyszer csak egy fiatal, szelíd tekintetű férfi ment keresztül a piacon, meglátta a rabszolgát, és megsajnálta. Nem jártatta, nem futtatta, csak azt mondta: meg akarom venni. A gazdája ezt látván, duplájára veri az árát. Remeg a rabszolga: ennyit nem adnak értem. De a férfi nem alkuszik, a teljes árat fizeti érte.

    Indulnak együtt haza. Mikor a birtok határához értek, az akkori szokás szerint szembefordultak és szót váltottak egymással. A férfi azt mondja a rabszolgának: szabad vagy, mehetsz ahová akarsz. A rabszolga a lábaihoz borul és azt mondja: Uram nálad akarok maradni örökre, neked akarok szolgálni örökké!

    Így váltott meg Jézus és így fizette ki érted az óriási árat, és azt mondotta: gyermekem, szabad vagy. Mondtad-e Jézusnak ezen a héten egyetlen válaszul: Neked akarok szolgálni örökké. Mondtad-e igazán?

    Testvér nem maradhatsz szabad, csak mellette. Mondod-e most: hálából Uram, azért, amit értem tettél a kereszten, visszavonhatatlanul és örökre, Néked akarok szolgálni Ámen.
    gyöngyi 2011-01-16 17:52:45
    Egy édesapáról hallottam, aki a családjától búcsúzott. Négy gyermeke volt, három már hitben volt. Sorban búcsúzott tőlük: Jánoskám, áldjon meg az Isten, élj boldogan. Viszontlátásra a mennyben. Sándorkám, az Isten áldjon, őrizd meg az Ô útát, találkozunk a mennyben. Elköszönt a harmadiktól is, aztán odaért a legkisebbhez. Csak ennyit mondott: Sárikám, élj boldogul. - Édesapám! sikoltott a kislány, nekem miért nem mondta, hogy találkozunk a mennyben?! - Kislányom a szívem szakad meg, mi nem leszünk együtt a mennyben. Mindent megtettem, de nem leszünk együtt. A kislány térdre rogyott az édesapa ágya előtt és így kiáltott: Jézus fogadj el engem is, én együtt akarok lenni édesapámmal a mennyben!

    Testvér, most nézd meg, mi sürget életedben, a végső elválás? Vajon igaz lesz majd az ének, hogy "Ott állunk üdvbe öltözötten, Én, és szeretteim köröttem?"

    Írtózatos dolog, amikor elkezdődik az ítélet. Itt látjuk a lóti élet végét, ha tovább olvasod a 19. részt. Lót leányai becsapják apjukat, titokban leitatják és paráználkodnak vele. Megszületik a két gyerek, az egyik neve Moáb, ez lesz majd a moábiták atyja, akik annyi bajt okoznak Isten népének. A másik Bennamin, az ammoniták atyja, akikre azt mondja az Ige: harca lesz az Úrnak örökké velük.

    Mi lesz, ha belőled származnak Isten népének legnagyobb ellenségei? Meg nem szentelt életű hívők hozzátartozói olyan ellenségei Isten népének, amilyen alig van. Ilyenek lesznek gyermekeid, unokáid? Érvényes rád az ítélet?

    Hová mégy innen, a kis városba, vagy a hegyre? Milyen jó látni Ábrahámot, arra a helyre indult, ahol előző nap könyörgött Sodomáért. És Isten meghallgatta Ábrahám imádságát. Pedig azt hittük, meg nem hallgatott imádság. "És hozzá járula Ábrahám, és monda: Avagy elveszted-e az igazat is a gonosszal egybe?" Isten meghallgatta Ábrahámot, és nem vesztette el Isten az igazat. "Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-e igazságot?" Hát igazságot szolgáltatott. Isten meghallgatta Ábrahám kérését. "És lőn mikor elveszté Isten annak a környéknek városait, megemlékezék az Isten Ábrahámról, és kiküldé Lótot a veszedelemből, mikor elsüllyeszté a városokat, amelyekben lakott Lót."

    Miért tartatik meg Lót? Azért, mert az Ábrahám házanépéhez tartozik. Ábrahámért menti meg az Úr Lótot. A kegyelem ezeríziglen érvényes azokra, akik Istennek engedelmeskednek.

    Melyik vagy? Mi múlik azon, hogy Czoárban akarsz élni, vagy a hegyen? Odaadod-e most magad egészen az Úrnak, hogy Isten szolgája akarok lenni? Milyen csodálatos az az áldás, hogy Ábrahámért kegyelmez meg Isten Lótnak.

    Szeretnék még elmondani egy kis történetet, amit az idén hallottam. Arról az időről szól, amikor még rabszolgák voltak. Volt egy nagyon kegyetlen rabszolgatartó. Ugye tudod, hogy a Sátán is az? Kiuzsorázza az embert. Ez a rabszolgatartó is ilyen volt.
    gyöngyi 2011-01-16 17:51:45
    Isten mindent megtett érted a kereszten. Hajlandó vagy-e kicsi és nagy dolgokban engedelmeskedni Neki? Egyszer kislányokat engedtem haza ezzel az Igével: "Valamit mond néktek, megtegyétek!" (Jn 2,5).

    Figyelj az Úrra, neked mit mond, engedelmeskedj, hogy megmaradj. Lót nem akart a hegyre menekülni. Már az első lépésben nem volt engedelmes. Jobban szeretett volna a kicsi városban maradni, nem akart a hegyre menni. Emlékezzünk kicsi bűnökre, kicsi engedetlenségekre. Hol akarsz élni ezentúl, a hegyen, vagy Czoárban?

    Az utolsó alkalommal megnézzük a két végállomást. Azt mondja az Ige: "Nem késik el az ítélettel az Úr." (2Pt 3,9). Észre veszitek-e, hogy milyen gyors tempóban érik a világ az ítéletre? Az Úr azt mondja az özönvíz előtt, megnézem úgy van-e minden, ahogy felhat hozzám a földről? Irtózatosan láthatja az Úr azt a mérhetetlen gonoszságot, ami a földről felhat hozzá. Közel az ítélet! Hiába mondogatják Sodomában, hogy nem lesz abból semmi. Isten az övéit kiragadja, és jön az irtózatos ítélet. Éppen vasárnap volt napi Ige: "Hiszen mindnyájan oda állunk majd a Krisztus ítélőszéke elé." (Róm 14,10/b).

    Ne felejtsd el, van ítélet most is, és lesz is. Aki nem enged most Isten komoly, szent ítéletének, arra majd vár az ítélet. Vagy engedsz most, és akkor nem fogsz elítéltetni. Az Ige szerint "Némely embereknek a bűnei nyilvánvalók, előttök mennek az ítéletre; némelyeket pedig hátul követnek is." (1Tim 5,24).

    Isten azért hívott ide, hogy ítéljen. Most még kegyelem alatt ítél. Akkor majd nem lesz kegyelem. Isten sokszor hívott, de mi nem mentünk. Isten elő akarta hozni a bűneidet, de nem engedted, fenntartottad az utolsó ítéletre. Bolond ember, nincs olyan dolog, ami elő ne jönne az ítéletkor.

    Ha nem engeded, hogy Jézus vére megtisztítson, hiába bújsz el a hívők közé, a király ott is megtalál, onnan is előhoznak. Ne gondold azt, hogy Isten népe búvóhely lehet a számodra. Előhoz az Úr és azt mondja: juhok a juhok közé, kecskék a kecskék közé mennek. Hiába bújik a kecske a juhok közé, hangzik az ítélet: a külső sötétségre - nem idevaló. Júdás sem tudott elbujni a tizenkettő között.

    Szent komolysággal engedd, hogy végbe menjen rajtad az ítélet. Hogy Isten előhozza apró dolgaidat, amíg nem késő. Amikor jön az ítélet már késő. Hiába kiáltozott valaki Sodomában: én akartam, én a vője voltam... nincs tovább. Isten hosszan tűr, de van vége.

    Nem a halál a rettenetes elválás, hanem az ítélet. A halál semmi. Nem kell annyira kétségbeesnem, ha egy szerettem elmegy. A rettenetes elválás az ítéletben való elválás lesz. Ott nincs többé találkozás, sem visszaút. Gondold el, ha tieid a meg nem szentelt életed miatt a másik oldalon lesznek.
    gyöngyi 2011-01-16 17:50:41
    Néked akarok szolgálni

    "A nap feljött a földre, mikor Lót Czoárba ért. És bocsáta az Úr Sodomára és Gomorára kénköves és tüzes esőt az Úrtól az égből. És elsűllyeszté ama városokat, és azt az egész vidéket, és a városok minden lakosait, és a föld növényeit is. És hátra tekintett az ő felesége, és sóbálvánnyá lett. Ábrahám pedig reggel arra a helyre indult, ahol az Úr színe előtt állott. És tekintett Sodoma és Gomora felé, és az egész környékföldje felé; és látta és ímé felszállot a földnek füstje, mint a kemence füstje. És lőn, mikor elveszté Isten annak a környéknek városait, megemlékezett az Isten Ábrahámról, és kiküldte Lótot a veszedelemből, mikor elsűllyeszté a városokat, amelyekben lakott Lót. Lót pedig felment Czoárból, és letelepedett a hegyen, és vele együtt az ő két leánya is, mert félt Czoárban lakni; lakozék tehát egy barlangban, ő és az ő két leánya." 1Móz 19,23-
    Isten Igéje kétfelé oszt bennünket, ,jobb és bal kéz felől állókra. Juhokra és kecskékre. Vagy egyik vagy, vagy a másik. Harmadik lehetőség nincs! Megláttad-e az Igében a fényképedet? Van-e igazi kapcsolatod az Úrral, mint volt Ábrahámnak. Vezetése alatt élsz-e, engeded-e, hogy Ô válasszon neked? Az Úrhoz fordulsz-e, vagy saját eszedhez, ha valamit csinálni szeretnél?

    Lót maga választott, Ábrahámnak az Úr, és néki adta az egész földet. "Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet." (Mt 5,5). Nem kell érte harcolni.

    Beszéltünk Lótról, aki beljebb került a világba, amíg el nem jutott Sodomába. A szavának nem volt ereje, nem hittek neki. Lehet, hogy mondott Igéket, Istenről szóló kegyes szavakat, de senki nem tudta komolyan venni.

    Sokszor az ember saját maga tapasztalhatja, hogy amit mond, csak üresen kongó szavak, csak erőtlen nyafogás, sem él, sem erő, semmi nincs benne. Lótnak a szavát vői csak tréfának vették.

    Lótot, feleségét és leányait kézenfogták az angyalok és kimentették a városból. Az Úré a szabadítás, Ô az aki cselekedni tud veled, velem. Vajon kiemelhetett-e abból az életből, ahol voltál? El tudod-e mondani, Jézus engem valósággal megszabadított?

    Amikor Pétert kiviszi az angyal a börtönből, Péter rádöbben: ez nem álom, Isten megszabadított. Körülnézett és akkor látta, hogy kint van mindenből. Isten elbocsátotta az Ô angyalát, az Ô Szentlelkét, és megtörtént általa a szabadítás.

    Szabadítás - engedelmesség. Azután a négy parancs: Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, meg ne állj a környéken, a hegyre menekülj! Megteszed-e ami rajtad múlik, hajlandó vagy-e engedni szavának? A szabadítás az Úrnak a dolga, de megtartatásom az engedelmességen múlik.
    gyöngyi 2011-01-15 12:39:51

    Jézus tud végezni a királlyal. Vele együtt megfeszíttetik. Józsué az Ószövetség szabadítója, Jézus az Újszövetség szabadítója. Testvér, akarod, hogy Jézus megszabadítson a régi királytól? Amíg a király nincs legyőzve, addig mindig Czoárban élsz.

    Úgy szeretném megkérdezni, hová fogsz eljutni ezen a héten? Átéled a szabadítást, hogy Isten irántad való irgalmából kihoz téged, de még tovább akarod élni a magad feje szerinti életet?

    Hadd mondjam újra, tegnap azt mondta az Ige: Hátra ne tekints! Ma azt mondja: A hegyre menekülj!
    gyöngyi 2011-01-15 12:39:05
    A piacon mindenki azt mondja, hogy friss a tojás. Hát én is azt mondom. Hát meghalok ha úgy csinálom, ahogy mondod. Hadd maradjak a kis városban, meg tudok élni a kis engedetlenségekben, kicsi hazugságokban.

    De Isten azt mondta: Hátra ne tekints! Tiszta légkörben élj, az Isten jelenlétében élj. Az Isten közelségének légköre a hegy légköre.

    Hova akarsz most innen menni, vissza a régi életedbe? A kicsi igazságodba, amit lehetett mondani egy életen keresztül, mert azért csak nekem van igazam. Nem kiabálok, de azért csak tudja meg az a másik. Sértődötten járok napokig, mert azért kell, hogy észrevegyék.

    Vissza akarsz menni Czoárba? Látod Lótot, hadd éljek ott Uram, és megmenekülök. Miért engedte oda Lótot Isten? Miért nem mondta, hogy nincs Czoár. Vagy Sodoma, vagy a hegy. Miért mondja, hogy "Ím tekintek rád e dologban is". Menj oda.

    Istennél nincs erőszak. Választhatsz! Ô csak addig juttat el, ameddig engeded. Ô nem fog téged belelökni egy olyan életbe, amit nem akarsz. Ha akarod menekülj Czoárba. Tekintek rád e dologban. Ha többet nem akarsz, ha nem tudsz, nem akarsz győzelmes gyümölcstermő életet, ha nem akarod a házadnépe üdvösségét, ha neked ez elég, menj Czoárba. Ha csak annyi a kívánságod, hogy csak bekerülj az üdvösségbe, - tessék.

    Hiszen üdvösséged Jézusért van meg. Ha neked ez elég, hogy nem számítsz az Ô ígéreteire, ha nem akarsz Ôt dicsőítő életet élni, válassz: Czoár, vagy a hegy.

    Lót bejutott Czoárba. Semmit nem tett Isten addig, mig Lót biztonságban nem volt. Olyan nagy Isten szeretete Lót felé, hogy egyszerűen meg sem indult az ítélet addig, míg Lót biztonságban nem volt. "A nap feljött a földre, mikor Lót Czoárba ért." De ott sem tudott megmaradni. A félelem, a nyugtalanság megmaradt benne.

    Védettség, erős, örömteli, boldog élet csak a hegyen van. Ment volna már Lót a hegyre, de csak a barlangig jutott el. Aki sötétségben van, barlangban van! Szíved imádság háza kellene hogy legyen. Mivé tette a harag, a tisztátalanság? Latrok barlangjává?

    Amikor lőni kezdték Józsué seregei Ai városát, már ledöntötték a falakat, mindenkit leöltek, de egy valaki még bujkált. Ai királya. Amíg nem volt meg a király, nem volt legyőzve a város. Félek, hogy még nálad sincs meg a király, az "én" király. Egyes bűnöket már elmondok, sok mindent kiszolgáltatok. De a király még bújik. Végül Józsué megöli a királyt is.
    gyöngyi 2011-01-15 12:38:07
    Nem bízol Abban, Aki a kereszten éretted meghalt? Téged Jézus vére árán húzott ki a kárhozatból Isten, és nem bízol Benne?! Megmentette a lelkedet, de a testi dolgaidról magad akarsz gondoskodni. Egy megváltott ember hogy tud így gondolkozni? "De én nem menekülhetek a hegyre, nehogy utolérjen a veszedelem és meghaljak." Lót önfejű, okos, bizalmatlan az Úrral szemben. Hogy lehet ilyen szabadítás után bizalmatlannak lenni?

    Nem vagy bizalmatlan? A bizalom csak akkor bizalom, ha életveszélyesen mersz bízni Benne. Rá mered-e úgy bízni magad igazán, mint Dániel, amikor belépett az oroszlánok barlangjába? Lót nem merte. Miért mondja, hogy a hegyen meghalok? A kisebb város, az lesz jó nekem Uram.

    Tudod mit jelent a hegy? Azt az életet jelenti, ahol nincsenek biztosítékaim. Aki valahová kimegy lakni, élni, annak az Istenre kell magát bízni. Városban jobban védve van az ember, ott kultúráltabb az élet. Oda vezetik a villanyt, a vizet, ott önállósíthatom magam, ott nem kell félni, van villámhárító.

    Mennyire függetlenebb egy városban lakó ember a hegyen lakónál. Egy gazdag ember egy szegénynél, akinek mindent az Úrtól kell kérni, várni.

    Ábrahám megtanult a hegyen élni, mindent Istentől várni és kapni. Lót nem akarta ezt az életet. Ô Czoárba, a kis városba akart menekülni. Kicsiny hely az, hadd menjek oda Uram. Mennyire bizonygatta, hogy az csak kicsiny város, nincs ott nagy baj, nem olyan, mint Sodoma. Milyen érdekes, nagy bűn, kicsi bűn, a kicsiben benne lehet maradni.

    Vajon nem vagy olyan mint Lót, aki a nagy dolgokat, bűnöket letette már, dehát a kicsi, az nem olyan nagy baj, hadd éljek Czoárban. Kicsit lopva csinálok ezt azt, a másik háta mögött, észre sem veszik azt.

    Az egyik anya mondotta, tudod, elolvastam a lányom leveleit titokban. Hát miféle dolog ez? Óh kicsi bűn az, nem nagy dolog, hát a saját gyermekem. Mennyi hívő él Czoárban. Uram hadd maradjak benne, nem nagy dolog, csak a férjem zsebéből veszem ki a pénzt, hogy ne tudja elinni.

    Minden bűn, amit lopva csinálsz. Ha veszek valamit a gyereknek, nem muszálj azt a férjemnek tudni, megbeszéljük a gyerekkel, hogy nem mondjuk meg édesapádnak. Czoár! Nem mentem ki a hegyre! Lehet hazudni, csak nem olyan nagyokat, mint eddig. Uram, hadd éljek én Czoárban. Haragudni is lehet, csak nem kiabálok. Nem veszik azt észre, csak Isten a hegyen. De én nem akarok a hegyre menni, Sodomában sem akarok élni, de Czoár, az kicsiny hely, az jó lesz nekem.

    Paráznaságban nem élek, csak a gondolataim azok. Hogy szeretetlen, hogy türelmetlen vagyok, hogy az akaratomat ráerőltetem a másikra, ki veszi azt észre? Kicsiny bűn az, attól még egészen rendes hívő vagyok, hogy nem tudok megbocsátani.
    gyöngyi 2011-01-15 12:37:13
    Te is az a valaki vagy, aki mertél hátra tekinteni és sóbálvánnyá lettél, azért állt meg a hívő életed, azért lettél savanyúvá, élettelenné?

    Milyen megdöbbentő itt az Igében a Lót válasza az Úrnak, amikor azt mondja: "Ne óh Uram!" Mennyire kiérzik belőle, Lót még mindig nem akar egészen. Csak kegyes beszéd amit mond. "Ímé a te szolgád kegyelmet talált te előtted, és nagy a te irgalmasságod, melyet mutattál irántam, hogy életemet megtartottad."

    Olyan sok kegyes frázisunk van nekünk is. Uram köszönöm, Uram hálát adok, és kegyelem, és minden. Úgy szeretem az újonnan megtértek imádságát, amelyik olyan őszinte. Észre vetted már, sokszor úgy mondasz 3-4 mondatot, hogy már oda sem figyelsz, rá sem gondolsz, hogy mit mondasz. Mintha gombnyomásra mondanád. Nem kell azon erőlködnünk, hogy szépen imádkozzunk. Olyan jó hallani, mikor egy ember kimond két szót, és mindenki érzi, hogy ez belülről jött. Isten őrizzen meg attól, hogy megtanulj szépen imádkozni. Isten őrizzen meg az eszünktől, hogy csak azt tudjuk mondani, ami a szívünkből jön.

    Lót is el tudja mondani: kegyelmet találtam, így, úgy, amúgy, - de... Figyeld meg, hogy használod ezt a szót, hogy de. Amikor valaki vádol, igaz, igaz - de. És jön sok minden utána, a mentegetéseid, akaratod, a de.

    Ha Isten mond valamit, nincs de. Katonaságnál a leglehetetlenebb parancsokat mondják, és nincs de. Istennel szemben olyan szemtelenül tudjuk mondani a saját de szavunkat.

    Ha figyelmesen olvassuk az Igét, akkor látjuk, hogy ennek az embernek, akit Isten most mentett ki a halálból, már van egy de szava. Lót még mindig mindent jobban tud. Hát nem megdöbbentő, majdnem ott maradt a foga, és még most is okoskodik az Istennel szemben.

    Hát ki mentette ki a veszedelemből, ki az, aki kihúzta őket? És most azt mondja Istennek, ha azt csinálom amit mondassz tönkremegyek. Ha úgy csinálom ahogy a Bibliában van, akkor nem tudok megélni. Uram, ezt nem lehet! Ott van a Biblia a kezedben, mondod, hogy köszönöm Uram, hogy megmentettél, de a pénzem, az anyagiak, a gyerekeim életét csak én tudhatom, hogy kell rendezni. A gyakorlatban csak én tudom, mit hogyan kell csinálni. Éhen halok Uram, ha azt csinálom, amit Te mondassz. Hogy mondhatja ezt egy olyan ember, akit az Úr az előbb mentett meg a halálból?
    gyöngyi 2011-01-15 12:36:01
    A hegyre menekülj

    "És lőn, mikor kivitték őket, monda az egyik: Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, és meg ne állj a környéken; a hegyre menekülj, hogy el ne vessz. És monda Lót nékik: Ne óh Uram! Ímé a te szolgád kegyelmet talált te előtted, és nagy a te irgalmasságod, melyet mutattál irántam, hogy életemet megtartottad: de én nem menekülhetek a hegyre, nehogy utolérjen a veszedelem, és meghaljak. Ímhol az a város közel van, hogy oda fussak, kicsiny az, hadd meneküljek kérlek oda, lám kicsiny az; és én életben maradok. Monda azért néki: Ím tekintek rád e dologban is, és nem pusztítom el a várost, melyről szólottál. Siess, menekülj oda, mert semmit sem tehetek addig, míg oda nem érsz. Azért nevezik annak a városnak nevét Czoárnak." 1Móz 19,17-22
    Ábrahámnak és Lótnak személyében a kétféle hívő embert néztük. Az átadott, a lélek szerint járó hívő életet, és a testit. Nagyobb különbség van egy Szentlélek szerint járó hívő és testi hívő között, mint hívő és hitetlen között.

    Jó lenne, ha magadra gondolnál, hogy bele vesztél ebbe a környékbe. A lóti élet felemelte szemét és választott, a jobbik részt tartva meg magának. Aki elindul a világba, észrevétlenül beszivárog a világ az életébe. Hányszor mondják hívők, hogy akkor amikor átadtam az életem az Úr Jézusnak, olyan határozottan el tudtam szakadni attól, ami test. De most már? -

    Pál apostol azt mondja: "Sőt annakfelette most is kárnak ítélek mindent, az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: Akiért mindent kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem." (Fil 3,8). Lót egyre jobban belesimul a világba, ahogy közeledik Sodoma felé.

    Ábrahám más úton járt. Az Úrral járt! Neked van-e kapcsolatod az Úrral? Van-e aki beszél veled, akihez tartozol? Pál azt mondja: "Az éjjel mellém állt egy angyala az Istennek, akié vagyok, akinek szolgálok is." (Csel 27,23). Mondhatod ezt, hogy akié vagyok, és akinek szolgálok? Akkor melletted áll, akkor hallod a hangját, akkor nem kell kérdezned, mi a vezetés.

    Lót házanépére vonatkozólag nem igaz az ígéret. "Istennek valamennyi ígérete Ôbenne lett igenné, és Ôbenne lett ámenné." (2Kor 1,20). Aki nem Jézusban van, ott nem lesz igenné és ámenné az igéret.

    Lót is éppen hogy megmenekül. Beszéltünk arról, hogy jönnek az angyalok, és sürgetik, kiviszik Lótot, feleségét és leányait Isten szabadításával, és utána otthagyják a négy paranccsal. Arról is beszéltünk, hogy engedelmeskedj. Szabadítás és engedelmesség összetartoznak. Elvész a szabadítás, ha nem követi engedelmesség. Ugyanott vagy, ahol voltál.

    Így mondja az angyal a négy parancsot Lótnak: "Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, meg ne állj a környéken, a hegyre menekülj!" Lót felesége az egyik parancsot nem vette komolyan, hátra tekintett és sóbálvánnyá vált.
    gyöngyi 2011-01-14 12:03:26
    Nem szégyelsz ott állni csúfra abban az állapotban?! Mások embereket mentenek, vidáman élik a hívô életet, rajtad pedig végignéznek - mióta az Úré, és nem jutott tovább. Régi hívôk sokszor botránkoztatják azokat, akik most indulnak el. Botránkoztat a savanyú, az örömtelen élet, hogy csak nyavalyogsz, csak sóhajtozol. Ne nézz hátra, ne merevedj le egyhelyben, ne légy torzképe a hívôknek. Hát mit adhat neked ez a világ, mi kell neked onnan? Mi az amit nem adna meg az Úr, amire neked szükséged van? Ne tekints hátra a világ, a test kívánságaira. Hitetlenség, amikor a múlt bűneire tekintek vissza, hogy talán nincsenek is megbocsátva. Jézus nemcsak a bűnt, de a bűnöst is felvitte a keresztre!

    Meg ne állj a környéken! Emlékszem egy kislányra, aki azt mondta, hogy hívô akarok lenni, de csak úgy, hogy egy kicsit, a világhoz is közel, hogy ilyet is, meg olyat is. Láttam már olyanokat, hogy úgyis lehet. Ez a leány most az istentagadásban van. A környéken akart maradni. Elfogadni mindent amit a világ kínál, de azért hívônek is lenni. Nagyon sok embernek ez a baja, hogy azt latolgatja, milyen közel mehet el a világhoz, hogy attól még hívô maradjon. Akinek ilyen határkérdései vannak, az a környéken maradt.

    Sokan mondják, ha a magamét követelem nem bűn, hogy a jogaimat védem az sem bűn. Hát bűn! Mert Jézus nem védte a jogait. Mert Jézus arra tanított, ha valaki egy mértföldre kényszerít, menj el vele kettôre. Ha valaki a felsô ruhádat kéri, add oda az alsót is. Állj ellene a gonosznak és jóval gyôzd meg.

    Meg ne állj a környéken. Talán te is olyan hívô akartál lenni, hogy túlzásba ne vidd. Azok sodortatnak el, akik közel maradnak a világhoz, azokat fogja elragadni a Sátán.

    A hegyre menekülj! Az Úrral való közösségbe menekülj! Mózes is a hegyre ment fel, az Úr Jézus is kora reggel felment a hegyre. A Golgotára menekülj! Járd meg minden reggel imádságban a hegyet. Menj el minden nap oda, ahol a szabadulást kaptad, újabb szabadulásért. Aki Isten gyermeke vagy, múlt-e már el úgy nap az életedben, hogy nem adtál hálát a keresztért? Ó hány nap múlt már el azóta, hogy nem mentél oda a kereszthez, hogy nem menekültél oda a bűneiddel az Istennel való közösségbe, a bűnbocsánat helyére, a kereszt alá, hogy el ne vessz?

    Ímé megszabadultál, meglásd, vissza ne menj! Ímé meggyógyultál, többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod. Testvér, hogy el ne vessz! Nem vagy bebiztosítva. A Sátán mint ordító oroszlán szertejár Ebben a világban élünk, mindent megtesz, hogy elbuktasson.
    gyöngyi 2011-01-14 12:02:36
    Nagyon sokszor a múlt bűneire tekintek vissza, hogy milyen voltam, és el kezd csüggeszteni, amit a hátam mögött láttam. A múlt bűnei, a természetem a lehúzó erô, a Sátán mutogatja ami mögöttem van. A múlt bűneire hátra ne tekints! Isten a mi bűneinket a tenger fenekére vetette, és cédulát tett ki a partra: horgászni tilos! Ahol egyszer bűnbocsánatot kaptál, ott soha többé ne horgássz! Hányszor csapott már be azzal a Sátán, gondold végig hogy is volt. Ha letetted a múlt bűneit, és mégis végig gondolod, hátra tekintesz és már alkalmatlan vagy.

    Csak akkor teheted ezt meg, ha igazán elmúlt, igazán rendezted, ha becsületesen kimondtad, én voltam a hibás, és nem úgy, hogy én is. Amíg nem kerül igazán Jézus vére alá, addig csak múlt, de nem elmúlt. Amit emberekkel kell rendezni, rendezd emberekkel. Mindig vannak bűneimnek olyan részei, amiben emberek ellen vétkeztem. De ha egyszer igazán Jézus vére alá kerültek a bűneid, akkor ne felejtsd el, soha többé hátra ne tekints. A tegnap bűnei nem nyugtalaníthatnak. Teher nélkül kell járni, mert különben nem lehetsz teherhordozó. Nem lehetsz Isten szolgája.

    Isten országába hordárok kerestetnek, olyanok akik átvegyék másoknak terheit. Mi lenne, ha egy hordár két koffert cipelve jelentkezne szolgálatra? Amíg a magad terhét cipeled, ne akard a másét átvenni. Ha csak a tegnapod nincs rendezve Isten elôtt, akkor már nem tudsz imádkozni, nem tudsz szolgálni. Rendezd el most, úgy vidd véghez üdvösségedet, ami rajtad múlik, mit kell, tedd meg Isten felé és emberek felé, hogy soha többé ne kelljen elôlrôl kezdeni. Légy egyenes és ôszinte Istennel és emberekkel szemben, és akkor nincs többé hátra tekintés.

    De ne tekints hátra mások bűneire sem. Ha szabadítást kaptál az Úr irántad való irgalmából, akkor ne légy irgalmatlan másokkal szemben. Hátra ne tekints, ha szabad akarsz maradni és élni akarsz a szabadságban, ha Isten szolgája akarsz lenni, nehogy rányomják az életedre, hogy szolgálatra alkalmatlan! A múlt kívánságaira se tekints hátra. A világ már mögötted van! Bár igaz volna az ének: Mögöttem a világ, elôttem a kereszt.

    Abban is van valami hátratekintés, amikor az ember a fiatalkori képeit mutogatja, hogy nem voltam ám én olyan akármilyen. Hozzámehettem volna én különb emberhez is. Elôjön minden a múltból, és az ember mutogatja és dicsekszik vele, mintha az valami nagyszerű dolog volna. Hogy tudom mutogatni azt, ami tetszetôs. Hogy szoktál visszagondolni a hitrejutás elôtti napjaidra? Szégyennel? Vagy még most is arról beszélsz, mikor még nem tudom hány hold földünk volt? Hátra ne tekints a kívánságaidra.

    A legszebb napjaink elôttünk vannak. Nekünk nem az a dolgunk, hogy hátraforduljunk. Nézd Lót feleségét, hátra tekintett és sóbálvánnyá lett. Aki hátranéz, megmerevedik és egyhelyben marad. Lehet, hogy már tíz, vagy húsz éve megmerevedtél. Ott vagy a hitrejutásod helyén, mint egy hitre jutott szobor! Mások azt mondják rád, még mindig itt tartasz? Sóbálvány! Végig néznek rajtad, mint egy ókori leleten. El is hagynak alaposan.
    gyöngyi 2011-01-14 12:01:34
    Azt mondottuk, hogy kegyelem volt, hogy Lótot és az övéit kivitte az Isten angyala. Nem az akarata ellenére vitte ki, menni akart ô, csak késedelmezett. Kegyelem nincs az akaratom ellenére. Isten soha semmit nem tesz akaratunk ellenére. Lót nem nem akart, ô nem tudott. Jézus így mondja: az ajtó elôtt állok és zörgetek, de soha nem töri rád az ajtót. Ha nem akarod, nem történik semmi.

    Ebben a történetben élesen meg lehet látni a kegyelemnek és az engedelmességnek a nagy titkát. Kivitték Lótot az angyalok, és ott hagyták a városon kívül. Volt egy mozdulat amit megtett a kegyelem, de most már Lótnak kell tenni! Nézzük meg mit mond az angyal, amiben Lótnak kell engedelmeskednie. Ha átélted a szabadítást, ha azt mondtad: Uram nem tudok tenni semmit, Te cselekedj, akkor most neked szól a parancs, amit meg kell tenned.

    "Mentsd meg a te életedet!" Hát nem megmentette már? Kivitte már Sodomából, akkor miért mondja ezt? Egyedül Jézus Üdvözítô, mégis azt mondja az Ige: "Félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti üdvösségeteket!" (Fil 2,12). Hát nem vitte végbe Jézus? Hát nem valóság a szabadítás! Igen, valóság. De most már ha megszabadított aszerint járj! Ô megtette veled, hogy megbocsátott, s most ezt ne használd arra, hogy visszamenj Sodomába. Még nem volt kénköves esô, még eszébe juthatott volna Lótnak, hogy visszamegyek, valamit még kimentek. Most vigyázz! Most már mentsd meg az életedet, helyes irányba járj, engedelmeskedj.

    Mentsd meg életedet azzal, hogy az Úr akarata szerint élj és járj. Cselekedd azt amit mond! Mert megszabadított, azért van erôd most már arra, hogy Neki élj és szolgálj! "Aki mindvégig állhatatos marad, az idvezül." (Mt 24,13). Szabad vagy, engedelmeskedhetsz az Úrnak.

    A második parancs: "Hátra ne tekints!" Itt a legnagyobb baj, amiért nem lesz gyakorlati valóság, amit az Úr cselekedett velünk. Az Ô követésének a feltételeit mondja. "Aki az eke szarvára veti kezét és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára." (Lk 9,62). Katonai igazolványok aljára odaszokták nyomtatni: behívásra alkalmatlan. Aki hátra tekint alkalmatlan. Oda kell nyomtatni élete aljára, hogy alkalmatlan. Abban a percben, ahogy hátra tekintesz, alkalmatlan vagy.

    Nagyon sokszor a múlt bűneire tekintek vissza, hogy milyen voltam, és el kezd csüggeszteni, amit a hátam mögött láttam. A múlt bűnei, a természetem a lehúzó erô, a Sátán mutogatja ami mögöttem van. A múlt bűneire hátra ne tekints! Isten a mi bűneinket a tenger fenekére vetette, és cédulát tett ki a partra: horgászni tilos! Ahol egyszer bűnbocsánatot kaptál, ott soha többé ne horgássz! Hányszor csapott már be azzal a Sátán, gondold végig hogy is volt. Ha letetted a múlt bűneit, és mégis végig gondolod, hátra tekintesz és már alkalmatlan vagy.
    gyöngyi 2011-01-14 12:00:38
    Hátra ne tekints

    "Kiment azért Lót és szólt az ô vôinek, kik az ô leányait elvették, és monda: Keljetek fel, menjetek ki e helybôl, mert elveszti az Úr e várost; de az ô vôinek úgy tetszék, mintha tréfálna. És mikor a hajnal feljött, sürgetik az Angyalok Lótot, mondván: Kelj fel, vedd a te feleségedet, és jelen levô két leányodat, hogy el ne vessz a városnak bűne miatt.

    Mikor pedig késedelmezék, megragadák a férfiak az ô kezét, és az ô felesége kezét, és az ô két leánya kezét, az Úrnak iránta való irgalmából, és kivivék ôt és ott hagyák a városon kívül. És lôn mikor kivivék ôket, monda az egyik: Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, meg ne állj a környéken; a hegyre menekülj, hogy el ne vessz."1Móz 19,14-17
    A kétféle hívô életrôl beszélt az Úr. Az ábrahámi és a lóti, a lelki és a testi hívô életrôl. Óriási különbség van a kettô között. Azt aki Isten gyermeke, de nem adta át életét teljesen az Úrnak, alig lehet megkülönböztetni a hitetlenektôl.

    Lót elvegyült Isten népe között. Ábrahám egészen más volt. Ábrahámnak közössége, kapcsolata volt az Úrral. Lót csak együtt járt Ábrahámmal, sem elhívása, sem vezetése nem volt. Isten Szentlelke azt akarta, meglásd, melyik vagy a kettô közül.

    Lót egyre jobban belekerült a világ sodrásába, egyre közelebb sátorozott Sodomához. A világnak nagyon erôs sodrása van. Aki nem egészen az Úré, az elsodortatik. Isten parancsot ad Lótnak: kelj fel, menj ki innen, abból ami a világ, ami önmagad. Szeretném kérdezni - megtetted?

    Lót késedelmezett. Lehet, hogy te is mondod: majd meg fogom tenni, majd otthon. Késedelmezett Lót, és itt történik vele a szabadítás, az Úr megragadja feleségének és két leányának kezét és kiviszik Sodomából. Ez a szabadítás!

    Életünk kegyelem és engedelmesség között folyik. Vannak hívôk akik csak a kegyelmet emlegetik, és vannak akik csak az engedelmességet. Mondják, hogy az Úr, pedig vannak olyan szakaszok az életünkben, hogy most nekem kell tenni. A kegyelem és engedelmesség együtt jár mint két láb, a kettô összefügg.
    mt 2011-01-14 10:32:11
    http://www.youtube.com/watch?v=56tAzfzhkqc
    mt 2011-01-14 09:45:07
    "Boldog az ember, aki féli az Urat,és az Ő parancsolataiban igen gyönyörködik."
    gyöngyi 2011-01-13 14:59:24
    "Mikor pedig késedelmezék, megragadták a férfiak az ő kezét". Nagyon sok Isten gyermeke úgy érzem, nem tud kijönni. Akar, látja, érzi, de nem tud kijönni. Azt kell mondani, meg van kötözve.

    Te is ilyen vagy? Sokszor felrémlik, hogy nem így kellene élni. De nem tudsz más lenni. Egyre inkább szabadon engedtetik az ördög körülöttünk, és az emberek jobban meg vannak kötözve. Testvér, ha tudsz, mozdulj, ha nem tudsz, kiálts szabadulásért!

    Lót késedelmezett, és megtörténik a végső dolog, "A férfiak megragadták az ő kezét és az ő feleségének kezét és két leánya kezét, az Úrnak iránta való irgalmából, és kivivék őt, és ott hagyák a városon kivül."

    Testvér, ne várjad meg, hogy Istennek valami külső nyomorúságon keresztül, betegség, halál által kelljen téged kirángatni. Isten fogja a kezünket és rángat. Miért? Istennek irántunk való nagy irgalmából.

    Ami nehéz történik velünk, mind kegyelemből van. A baj, a szörnyű dolog kegyelemből van. Az Isten irántunk való irgalmából fogja a kezünk és húz kifelé bennünket. Tudod, hogy milyen sodró ereje van a világnak, a pénz szerzésnek? Mikor mindenki vesz mindent, tévét, autót. Már mindenkinek van, csak nekem ne legyen? Hát csak az én gyerekem ne járjon különórára?

    Csak el ne sodortassál! Mert sodró ereje van a világnak, a divatnak, a szórakozásnak, a kábítószernek. Az Isten gyermeke sodortatik, amikor azt látja, hogy a másik milyen könnyen jut pénzhez, hát akkor én is. El ne sodortassál!

    Mi lesz, ha csak az utolsó trombitaszó előtt fogsz felébredni, amikor már hiába mondod, hogy Jézus segíts!

    Ez a világ egy csődbe jutott bank. A felszámolás előtt áll. Még mindig belehelyezed az erődet, idődet? Amikor tudod, hogy a földedet elveszik, azt tovább nem trágyázod.

    Miért pazarolsz mindenedet arra, ami csődben van? Hát nem hiszed, hogy a vesztébe rohan ez a világ? Gyermekeid életét odahelyezed a tönkremenő világba, jó állást akarsz nekik. Úgy félek, hogy már téged is elsodort a világ. Fordulj vissza, míg nem késő!

    Kelj fel és menj ki innen! Az Isten irántad való irgalmából hadd húzzon ki a Szentlélek. Ne késedelmezz!
    gyöngyi 2011-01-13 14:58:35
    Kelj fel és menj ki! Döbbenetes itt, hogy hogyan késedelmezett Lót. Az olyan ember, aki nem lelki ember, az mindig mérlegel, mibe kerül ez? Lót alkudozik a legveszedelmesebb pillanatokban.

    Egyszer egy ifjúsági napon megkérdeztem a fiatalokat, mit gondoltok hányasra vizsgázott József Potifárnéval szemben? Mindnyájan mondták, hogy ötösre. Nem testvérem, nem ötösre. Kiderült, hogy József "vonakodott". Soha-soha többé nem kísértette volna meg Potifárné, ha József nem vonakodik..

    József vonakodott, Lót pedig késedelmezett. Mind a két szóban ott van a bizonytalanság. Olyan szakításra van szükség, hogy soha többé ne csináljam azt, amivel szakítottam. Ezt nem akarom, csak mondogatom, bánogatom.

    Egyik asszony elmondta, nagy szája van otthon. De ugye erre neked szükséged van, - kérdeztem, mert mi lenne, ha amikor hazajön a férjed, nem mondogatnád meg neki? Hát ez igaz, - mondta az asszony. Csak azért kérdeztem tőle, komolyan gondolja, akarja, vagy csak mondogatja, és vonakodik. - Ha én nem kiáltoznék, a fejemre nőne az egész ház. Nem akart igazán szakítani ezzel a természettel, vonakodott, alkudozott, késedelmezett. Azért erre még szükségem van, úgy gondolta.

    Így mondja Igénk: "És mikor a hajnal feljött, sürgetik az Angyalok Lótot." Érzed, hogy feljön a hajnal és közel van Jézus visszajövetele? Váratlanul itt lesz. Látod a jelekből, hogy valóban közeledik? Sem a napot, sem az órát nem tudjuk, de a jeleket elmondta Jézus. "A fügefáról vegyétek pedig a példát. Amikor ága már zsendül és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár." (Márk 13,28). Ha volna szemed láthatnád, hogy mi történik körülötted.

    Tudod hogy félre állíttatott az Isten, mindenki azt csinál, amit akar. Valamikor a hit, a vallás, nem engedte annyira a törvényszegést, feltartóztatta az emberek romlottságát. De most azt mondják: nincs Isten. Nem látod, hogy mennyire sötétedik? Az emberek engedetlenek, magukat szeretők lesznek. Látod, hogy a szeretet sokakban meghidegül? Nem látod, hogy mennyire sötétedik, és mennyire közel van már a hajnal?

    Az angyalok sürgették Lótot. Tudod mi van most? A Lótok sürgetése folyik, akik valahol elmaradtak, benne vannak a sötétségben, a világban. Az Isten angyalai a Szentlélekkel együtt sürgetik, gyorsan, gyorsan, mert benne maradsz a kárhozatban!
    gyöngyi 2011-01-13 14:57:45
    Neked mi a valóság? Az, amiben élsz? Ez az egész egy álom. Az álomból felébred az ember. Sokszor van úgy, hogy az ember sír álmában, mert annyira valóság amit álmodik. De kinyitja szemét és rájön, hogy álmodott.

    Sokan azt hiszik, hogy a halál elalvás. A halál nem elalvás, hanem felébredés. A gazdag és Lázár történetében a pokoban nyitja fel szemét a gazdag. Ott nyitja fel igazán, ott ébred rá a valóságra. Eddig azt hitte, a palota, a vendégeskedés, a vígadozás a valóság.

    A pokol a valóság! Milyen rettenetes lesz majd az ébredés sok embernek. Mire fogsz majd felébredni, amikor elhangzik a nagy ébresztő?

    Ezek is ébresztők, amikor Isten ilyen alkalommal felráz. Kicsit felébredsz, kicsit megijedsz, jaj hát tényleg így van? De hazamész és újra úgy lesz minden mint régen - alszol tovább. Felébredsz, de lelkileg fekve maradsz.

    Felkeltél már? A felkelés mindig cselekvést jelent. Kelj fel, és menj ki innen! Komoly két parancsot ad ma neked az Úr. Ébredj rá a valóságra, amíg nem késő. A saját magad és a tieid valóságára. A saját férjedről, feleségedről, gyermekeidről van szó. A vőkről már nincs szó, azokról már nem beszél Isten, mert azok úgy vették a Lót szavát, mintha tréfálna. Ôket már lehagyta az Úr. Már csak a hozzád legközelebb állóknak szól: Keljetek fel, és menjetek ki innét! Te, aki Isten gyermeke vagy, nem érdekes, nem bánod, hogy elvesznek?

    Keljetek fel! Miből kell felkelni és kimenni? Elsősorban a bűnből. Tudod mit jelent az, hogy kimégy a hazugságból, indulataidból, szeszélyeidből, a pénz és világ szeretetéből? Kelj fel és menj ki onnan! Az ördög ebben akar megakadályozni. Elég, hogy látod, az bűn, nem kell azért megtérni.

    Amikor valahonnét kimegyek, hátam mögött hagyok valamit, és soha nem megyek oda vissza. Lót tudta, hogy a házát, az anyagiakat ott kell hagynia. Kelj fel a bűnből, a világból, a testi kapcsolatokból, önmagadból.

    Tudod miből kell kimenned? Mondjad: Uram most kimegyek a sértődékenységemből, a gőgösségemből, és abból, hogy eddig mindig azt akartam, hogy engem szeressenek, velem törődjenek.
    gyöngyi 2011-01-13 14:56:53
    Kelj fel

    "Mikor a hajnal felkelt, sürgetik az Angyalok Lótot, mondván: Kelj fel, vedd a te feleségedet és jelenlevő két leányodat, hogy el ne vessz a városnak bűne miatt. Mikor pedig késedelmezék, megragadák a férfiak az ő kezét, és az ő feleségének kezét és két leánya kezét, az Úrnak iránta való irgalmából, és kivivék őt: és ott hagyák a városon kívül." 1Móz 19,15-16
    Kétféle hívő emberről beszélt az Ige, Ábrahámról és Lótról. Ábrahámról, akinek ura volt az Úr, aki engedelmeskedett, amikor Isten kihívta., Kapcsolatban volt az Úrral, barátja, bizalmasa volt, akivel az Úr közölhette, amit tenni akart. Ábrahám nem a saját dolgairól beszélt Vele, hanem az Úr dolgairól. Nem úgy kereste Istent, hogy kiszolgálja őt, hanem ő kívánt az Úrnak szolgálni.

    Lótnak nem az Úr volt az ura, hanem a saját kívánsága, elképzelése. Ô maga döntött dolgokban. Feltekintett és kiválasztotta magának a legjobb vidéket. Lót egyre beljebb ment Sodomába és beszivárgott lelkületébe a világ. Lót csak Ábrahámmal járt, nem az Úrral. Csak emberekig jutott el és nem az Úrig.

    Először a kétféle arcképet néztük, azután a házam népe üdvösségéről volt szó. Mi lett Lót házanépével? Tegnap azt a mondatot vettük, hogy: "De az ő vőinek úgy tetszék, mintha tréfálna." Nem vették komolyan a Lót szavát. Olyan volt az élete, beszéde, viselkedése, hogy nem vehették komolyan a szavát. Ábrahámról pedig azt mondta az Úr: "Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és házanépének ő utána, hogy megőrizzék az Úrnak útát."

    Olyan közel volt már a veszedelem, hogy az Úr azt mondta: "Kelj fel, vedd a te feleségedet és jelenlevő két leányodat, hogy el ne vessz a városnak bűne miatt." Ennek a szónak, hogy "kelj fel" elsődleges értelme mindig az ébresztés. Fekvő embernek mondja az Ige, hogy kelj fel!

    Milyen borzalmas, hogy olyan ember, aki Isten gyermeke, képes elaludni. Ez az egész világ tele van alvó emberekkel, és rám is rám jön az álom. A tíz szűzről szóló példázatban is látjuk, hogy még az okosok is elaludtak. Olyan álmosító lesz minden, hogy sorban elalszanak Isten gyermekei. Majdnem mindenki alszik. A hívők is alszanak. Isten üzeni ma: kelj fel!

    Döbbenetes az a süketség és vakság, amibe Isten népe kerül. Szeretném, ha Isten felébreszthetne a valóságra. Körülöttünk minden látszat. A valóság Isten és a kárhozat. Isten és a pokol.
    Simul justus et peccator 2011-01-13 06:45:45



    Ézs 63,16 Hiszen Te vagy Atyánk, hiszen Ábrahám nem tud minket, és Izráel nem ismer minket, Te, Uram, vagy a mi Atyánk, megváltónk, ez neved öröktől fogva.


    Szívem első gondolata hozzád száll fel Istenem,
    Te őriztél meg az éjjel, maradj ma is énvelem!
    Téged áldlak és imádlak, mint szerető gyermeked,
    Szívem csakis azt akarja, ami kedves Tenéked.
    Édes Jézus adj kegyelmet, őrizz engem szüntelen,
    Hogy egész nap Neked éljek tiszta szívvel, bűntelen!

    tovább már nem jó

    mert csak az Isten oltalmaz, nem Mária
    gyöngyi 2011-01-12 17:49:20
    Lót belemegy a világba családostól. Rettenetes kép. Ábrahám közbenjáró imádsága után a két angyal elmegy Lóthoz. A város férfiai pedig körülveszik a házat és ki akarják húzni Isten két emberét. Lót saját két lányát akarja odaadni, csak ezeket hagyják békében. Micsoda életkörülmények! És ebben a piszokban élt Lót. Ekkor történik, hogy az angyalok azt mondják Lótnak: "Ki van még itt hozzád tartozó?" Mindenkinek aki hozzád tartozik, szólj nekik, most még megmenekülhetnek. "De az ő vőinek úgy tetszék, mintha tréfálna."

    Az Isten gyermeke legyen szent, nagyon örömteli, de nagyon határozott Isten dolgában. Mikor először szólt nekik Lót, viccnek vették. Úgy vették mintha tréfálna. Nem szokták a szádból való Igéket komolytalanul venni? Nem úgy vagy, mint Lót, hogy gúny tárgya amit mondasz? Hátad mögött mondják a kegyes frázisokat? Nem mondták még, hogy hagyd már abba, utálják hallgatni? És hiába mondod komolyan, nem veszik komolyan. Hiába mondod, gyermekeim elvesztek. Csak nevetség tárgya vagy.

    A vői, leányai, felesége, úgy vették mintha tréfálna. Így mondja az Ige az 1Kir 17,24-ben: "Most tudtam meg...hogy az Isten beszéde a te ajkadon: igazság." Nem minden szájból igazság az Ige. Van akinek szájából nem igazság. "Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd, mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, aki az Ô nevét hiába felveszi." (2Móz 20,7).

    Talán Lót is mondogatta: az Úr, az Úr, de az élete rácáfolt. Szegény családod, szegény tieid. Mit okolod őket. Nem ők a hibásak. Az Ige a te szádon nem igazság, csak olyan, mintha tréfálnál. Te sem vetted komolyan, hogy vegyék ők? Te sem vetted szentül, hogy vegyék akkor ők? Te sem engeded át magad egészen, hát akkor a többi?

    Ha Isten minden szavát nem veszed halálos komolyan, ha nem teszed meg, amit Isten mond, ne várd, hogy a tieid megtegyék.

    Újra hadd kérdezzem: Ábrahám vagy-é - vagy Lót?
    gyöngyi 2011-01-12 17:48:23
    Vajon gyermekeid, unokáid rajtad keresztül átélik-e, hogy kicsoda az Isten? Másképp ők nem tudják átélni, egyedül rajtad keresztül. Hiába mondja valaki: Uram, Uram, kár a szádra venni nevét, ha nem cselekszed akaratát. Sok családban annyira hitelét vesztette ez a szó, hogy az Úr. Nem mondanod, cselekedned kellene többet. Ha igazán úr az Úr az életedben, nem kell azt annyit mondogatni, megérzi azt mindenki.

    Most nézzük meg Lótot. Maga választotta életét, körülményeit. Feltekintett, és meglátta, hol van a jó föld, a jobb legelő, és elhatározta, hogy azt szerzi meg magának.

    Te is kiválasztottad az életkörülményeidet és egyre közelebb kerültél Sodomához. Itt jó a közlekedés, itt be van vezetve a víz, gáz, itt fogok lakni. Mikor ide kijöttem, azt mondta valaki: meg vagy bolondulva, se villany, se víz, nem bolond senki, hogy ide kijőjjön. Azóta de sok bolondot találtam már. Az ember szabja meg, hol akar lakni, föltekint, körülnéz és megtalálja a megfelelő helyet. A hívő ember egyre beljebb kerül a világba, és a világ beszűrődik az életébe. Így mondja az ördög: "Körülkerültem és át meg átjártam a földet." Jób 1,7/b. Van egy ilyen plakát: a tévé otthonába hozza a világot. Hogy szűrődik be a világ a házadba mindenen keresztül.

    Lót is lépésről lépésre került tovább, mindig egy darab világ folyt be az életébe, míg át meg át nem járta teljesen. Családja már csak a beszűrődő világot kapta.

    Látjátok milyen szomorú, ha nincs belső tartalma a hívő életnek. Minél több külső korlátot állít a hívő ember házanépének, annál biztosabban át fogják azt törni. Isten országa nem tilalomból áll, és nem abból, hogy nem - nem! Annak tartalma van. Nekünk több, erősebb életünk, örömünk van. Nem azért nem mentem el moziba, mert nem volt szabad. Tíz ökörrel sem lehetett volna elhúzni, mert tele volt a szívem olyan örömmel, ami nem volt hozzá hasonlítható. A gyermekeiddel ezt élesd át.

    Mikor megkérdeztem otthon a családomat, miért tértetek meg, azt mondták, mert láttuk hogy milyen boldog vagy, és mi is azok akartunk lenni. Látják otthon a tieid azt az életet, azt a boldogságot ami Jézusból való? Ha látják, nem kell tilalmat állítani. Ismertesd meg velük az Úrral való életnek az örömét, a jobbat, a többet, a különbet.

    Jézus azt mondta: "Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrízd meg őket a gonosztól." (Jn 17,15.) A hajó a vízen van, de a víz nincs benne. Az már baj, ha víz van benne. A világban élsz, de a világ ne legyen benned! A boldog öröm ha kilökhetne bennünket e világból, de nem lehet, Isten ide helyezett.
    gyöngyi 2011-01-12 17:47:31
    Ábrahám barátja, bizalmasa lett Istennek, akivel az Úr közölhetett dolgokat. Semmit nem cselekszik az Úr, amit ne közölne szolgájával. Jézus elhívta a tizenkettőt, hogy beszéljen velük az Isten országára tartozó dolgokról. Látod, Ábrahám Isten embere és megmondja az Úr, hogy miért nem titkol el Ábrahám elől semmit. Mert Ábrahám "nagy és hatalmas néppé lesz".

    Mit tud az Isten Ábrahámról? "Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utána, hogy megőrizzék az Úrnak útát...hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, amit szólott felőle." Hallod az összefüggést? "Tudom róla". Vajon van-e közöttünk olyan, akiről azt mondja az Úr, tudom róla, hogy házanépét is az Isten parancsai szerint igazgatja, hogy beteljesítsem rajta, amiket ígértem.

    Nézd Ábrahámot, akit körülvesz az Isten közelségének az illata. Miért nem engedelmeskednek neked a gyermekeid? Azért, mert engedetlen Isten gyermekének engedetlen gyermekei vannak.

    Aki nincs Istennel, nem lehet hatalma gyermekei felett, mert nincs kapcsolata Istennel. Hány szülő kapta már meg a gyermekétől, hogy: hagyd már abba, annyit beszélsz, hogy nem érdekel. És a szülő azt mondja, hogy micsoda gyermek! Nem testvér - micsoda szülő, akinek lehet ezt mondani, aki nem Isten jelenlétében él, hogy Isten beteljesíthetné életében, amiket ígért. Ne Istent, ne a gyermekedet, ne a házadnépét okold, hanem verd a melledet, hogy egyedül én!

    "Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ád te néked." (2Móz 20,12). Légy tiszteletre méltó, hogy ne legyen nekik nehéz, hogy tiszteljenek! Mert miután már kiborulva kiabáltál velük, nem tudnak tisztelni. Miután már ismernek, hogy most jó napod van, vagy rossz, hogy tiszteljenek? Amikor már látják a kis piszkos ügyeidet, amikor már végighallgatják, azt a sok veszekedést, és hogyan válaszolsz, hát ezek után már tisztelhet a gyermek?

    Ábrahámnak kapcsolata volt az Úrral, és ez tette őt tiszteletre méltóvá. Isten hatalmat és tisztességet ad azoknak, akik igazán Vele járnak. Rajtad múlik minden, rajtad, aki az Úrénak vallod magad.

    Egy gyermek úgy érkezett el Jézushoz, ahogy elmesélte, hogy az édesapja elvitte Istentiszteletre, és ahogy felnéztem az apámra, és ahogy láttam, hogy meghajtotta a fejét és a szeméből kibuggyant a könny, azt mondtam magamban, az apámnak ilyen szent az Isten? Az a fej amelyik számomra a legkülönb, meghajlik Isten előtt és sírva imádkozik? Micsoda hatalmas Isten lehet az, aki az én apámnak Istene?
    gyöngyi 2011-01-12 17:46:38
    Egy komoly hívő családra gondolok, akik az Úrnak akartak szolgálni, de már a gyermkeiket nem merték az Isten uralma alá helyezni. Gyermekeiknek már ez is kellett, meg az is, hogy alábbvalók ne legyenek a többi gyereknél.

    Isten csodálatos dolgokat akar tanítani a gyermekekkel a hívő szülői házban. De ha nem Úr Jézus Krisztus egy családban, akkor elkezdődik a majom-szeretet. A meghosszabbított szeretet az "én" szeretet a gyermekben. Az én gyermekemnek mindene meglegyen, különórára járjon, és elkezdődik a rettenetes út és hajsza a több pénz után.

    Azután kérdezik: mi az oka, hogy a gyermekeinknek nem kell Jézus Krisztus, csak a legmodernebb ruha, és mindenük a zene. Pedig ez az Úr háza volt, mondották. Azért, mert amikor a gyermekről volt szó, nem volt kérdéses mi az Úr akarata, és a gyermek lett az úr. A gyermeknek már nem az Úr Jézus lett a mindene.

    Egy édesanya azt mondta: a magam számára nem kívánom a világot, de hogy a gyermekem ne járhasson mindent végig - hadd csináljon jó partit, hadd sikerüljön neki az élet. És aztán azt hiszi ez az édesanya, hogy az Isten ígérete igaz?

    Nem tudom, a gyermekek dolgában Úr-e Jézus nálatok? Azt adtok-e nekik, amit Isten akar adni? A legtöbb komoly ember élete mögött ott van egy hívő édesanya. A gyermek már kiskorában megtapasztalhatja az édesanya imáján keresztül a csodákat. Szűkös körűlmények között nő fel, de az anya imádságán keresztül megkap mindent, amire szüksége van. Meglátja és átéli azt, hogy milyen hatalmas Úr lehet az, akihez az anyám imádkozik. Megtanulta, ha nem volt cipő - térdeljünk le kisfiam és imádkozzunk. És lett cipő! A legjobbat veszed el a gyermektől, ha nem tanítottad meg szűkölködni.

    Nézd az életedet - Ábrahám, vagy Lót? A gyermeked mit hall? - majd veszek neked, vagy kérjük az Istentől. Küldted már őt az Atyához? Megtanítottad már kitől kell kérni, hogy kitől függ minden?

    Az ígéretek az átadott életű embereké - és nem Lóté.

    Szeretném ha megértenétek, hogy miért olvastam ezt az Igét: "Eltitkoljam-e én Ábrahámtól, amit tenni akarok?" Egy másik nagy dolog, hogy Ábrahámnak kapcsolata van Istennel. Az Istennel kapcsolatban lévő embernek illata, kisugárzása van.

    Ha valaki az Úrtól kérdez, annak az életnek légköre van. Ha az Úrral jártál volna megérezték volna rajtad az Istennel való kapcsolatnak illatát. Enélkül nem üdvözül a házadnépe. A házadnépe legelőször megérzi, hogy veled mi van, mi van az idegeiddel, a szeszélyeddel. De az Úrral való kapcsolatnak az illata is megérzik az egész házban. Mint ahogy Máriától is betöltötte az egész házat a kenet jó illata.
    gyöngyi 2011-01-12 17:45:39
    "És mondának a férfiak Lótnak: Ki van még itt hozzád tartozó? vődet, fiaidat és leányaidat, és mindenedet, ami a tied a városban, vidd ki-e helyből. Mert mi elveszítjük e helyet, mivelhogy ezek kiáltása nagyra nőtt az Úr előtt, és az Úr küldött minket, hogy elveszítsük ezt.

    Kiment azért Lót és szóla az ő vőinek, kik az ő leányait elvették, és monda: Keljetek fel, menjetek ki e helyből, mert elveszti az Úr ezt a várost; de az ő vőinek úgy tetszék, mintha tréfálna." 1Móz 19,12-14

    "És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, amit tenni akarok? Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei. Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utána, hogy megőrizzék az Úrnak utát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, amit szólott felőle." 1Móz 18,17-19
    A kétféle hívő embert most ebben a vonatkozásban látjuk egymás mellett, hogy : a házam népe üdvössége. Jó volna figyelni az Igére, mit mond ezzel kapcsolatban: "Higgy az Úr Jézus Krisztusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házadnépe!" (ApCsel 16,31).

    És mégis látunk embereket, akiken ez nem teljesedik be. És ha rajtunk sem teljesedik be? Vannak ennek feltételei, vagy nincsenek?

    Kétféle hívő embert láthatunk. Lélek, és test szerint járó hívőt. Lót hívő ember volt, mégis egész házanépe elvész. A két leányát és feleségét ki tudja ugyan hozni Sodomából, és mégis azok is elvesznek. A belső romlottságuk olyan súlyos, hogy külsőleg megmenekültek ugyan, de belsőleg elvesztek. Ez az amivel szembe kell most nézni.

    Az első amit olvasunk, amit az Úr Ábrahámról mond: "Eltitkoljam-e én Ábrahámtól, amit tenni akarok?" Ábrahám az Urat választotta. Hogy hol kell neki élnie, az Úr szabta meg az egész életét. "Higgy az Úr Jézus Krisztusban!" Ennek az Igének a feltétele, hogy Úr legyen Jézus a szívedben. Ha Ô nem Úr az életedben, ne számíts arra, hogy házadnépe üdvösségre jut.

    Ábrahám életében Úr volt az Úr, Lót életében nem. Ábrahám az Urat választotta, és életét az Úr akaratához szabta.

    Lót a jobbat választotta. Ábrahám biztos imádkozott, hogy Uram Te válassz nekem. És Isten úgy választott és úgy szabta meg élete körülményeit, hogy azok között az övéi is megismerték az Urat.
    gyöngyi 2011-01-11 22:21:46
    Csak az a kérdés, melyik élhet benned?
    gyöngyi 2011-01-11 22:20:55
    Amiben most vagy, te vásztottad magadnak? Férjedet, családodat, munkahelyedet, körülményeidet, te választottad magadnak? A királyi menyegzőről szóló példázatban olvassuk: szántóföldet vettem magamnak, öt iga ökröt vettem, feleséget vettem. Mit vettél magadnak? Az ember mondogatja: házat vettem, bútort vettem. Mennyivel más, amit az Úrtól kapok.

    Amit veszek elválaszt Istentől - amit Tőle kapok, hozzáköt.

    Ha az Úrtól kapták volna a szántóföldet, az igaökröt, a feleséget, akkor elmentek volna a menyegzőre.

    Lót is választott magának. Jó volna ma körülnézned, mi az amit vettél, és mi az amit az Úrtól kaptál. Lót az egész Jordán mellékét választotta, elváltak, és elköltözött. "És elköltözék Lót kelet felé; és sátoroz Sodomáig. Sodoma lakosai pedig nagyon bűnösök és gonoszok voltak az Úr előtt."

    A magad választotta út mindig elválaszt az Úrtól, és belevisz a világba, egészen Sodomáig. Az életem lépésről lépésre közeledik Sodomához, a világhoz, a bűnhöz, a megkötözöttséghez. Az ember útja nem egyszerre 180 fokos szögben tér el Istentől, hanem lassan. Lót sem azonnal Sodomába ült be, Ábrahámtól Sodomáig hosszú az út, lassan járja meg az ember, de odaér. Nem tudom, nem vagy-e már útközben Sodoma felé. Valahol eltértél, sok mindent választottál magadnak, és most a világba vivő úton vagy. Pál apostol kárnak és szemétnek ítélt mindent mikor megtért, és később is annak ítélte. Sok hívő ember tíz év múlva nem tudja ezt elmondani. Amikor megtértem - szokták mondani - nem vettem volna a kezembe egy regényt, egész nap csak imádkoztam. Na de most?! A nagy "de"! Vajon nem sátorozol-e már Sodoma felé?!

    Nézzük meg Ábrahámnak mit jelent az, hogy elvált Lóttól. Ha engedelmesen elszakadtam valakitől, vagy valamitől, amik a világhoz kötöttek, akkor szól az Úr. "Az Úr pedig monda Ábrámnak, minekutána elvált tőle Lót: Emeld fel szemeidet". Ô nem magától emelte fel, neki az Úr mondotta. "És tekints arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra. Mert mind az egész földet amelyet látsz, néked adom, és a te magodnak örökre."

    Ábrahám nem vette a földet, kapta. Nem ő kereste, Isten adta neki. Gondold el azt a nagyszerű pillanatot, amikor az Úr mondja neki: nézz körül, neked adtam a földet. És mondja az ígéretek tömegét. "Hogyha valaki megszámlálhatja a földnek porát, a te magod is megszámlálható lesz." "Az Úré a föld és annak teljessége. (Zsolt 24,1). Annak adja azt, akinek akarja. Mi lenne, ha neked mondaná ma az Úr, hogy annyi lesz a magod, a lelki magod, mint a földnek pora? Lehet, úgy vagy vele, hogy egy is jó volna, de egy sincs. Sírtál már azon, hogy évek óta az Úré vagy, élvezed javait, és gyümölcstelen vagy? Jaj nem lóti élet az életed és nem azért vagy te gyümölcstelen? Igen, annyi lesz a te magod, mint a földnek pora, miután teljesen engedelmes leszel. Csodálatos ígéret ez.

    "Elébb mozdítá azért sátorát Ábrám...és oltárt épített ott az Úrnak." Lót ezt soha nem tette meg. A világ felé való utamban nincs oltár! Mikor építettél utoljára oltárt? Mikor voltál egészen mély közelségben az Úrral? Mikor álltál meg hálatelt szívvel előtte? Mikor öntötted ki háládat, szeretetedet az Úr előtt? Ábrahám oltárt épített az Úrnak.

    Újra hangzik a kérdés, melyik a képed, Ábrahám, vagy Lót? Mered-e most mondani az óemberednek: válj el kérlek tőlem, nem bírom tovább ezeket az ellentéteket. Kimondod-e ezen a héten, hogy elég? Beadtad-e már az óemberednek a válólevelet? Annyit jelent-e már számodra, hogy halott, nekem semmi közöm többé hozzá.

    Egy postásnak levelet kellett volna kézbesítenie annak, aki már meghalt. Ráragasztott a levélre egy kis címkét: a címzett meghalt. Néhány hónap múlva újabb levél érkezett, arra már azt írta a postás: a címzett még mindig halott.

    Amikor az ördög az óemberem számára valamit kézbesíteni akar, azt mondom: a címzett még mindig halott.

    Nem tudom Ábrahám vagy-e, vagy Lót. Minden azon múlik, belül hogy döntesz. Aki Jézust megismerte, abban mind a kettő ott van. Csak az a kérdés, m
    gyöngyi 2011-01-11 22:20:03
    Ábrahám is engedetlen volt, mert Isten nem mondotta neki, hogy vigye magával Lótot, az unokaöccsét. Ábrahám sem volt ebben határozott, csak amikor a baj megvolt. Hívők összekapcsolják sorsukat, és aztán jönnek a nézeteltérések. Jön a versengés és nem értik meg egymást. Ábrahám rájön, hogy erre nekem nem volt Istentől szavam, és elhangzik a döntés: "Válj el kérlek tőlem, ha te balra tartasz én jobbra megyek; ha te jobbra térsz, én balra megyek." Van úgy, hogy el kell valakitől válnunk, mert nem Isten szerint való volt, hogy összekötöttem magam vele. De ebben is olyan világos a lelki és a testi ember. Lót a kisebb, a fiatalabb, de mert Ábrahám Isten embere, azért mondja, hogy válassz.

    Ilyen helyzetben az Úr szerint rendezzük a dolgainkat? Milyen borzalmas a testi válásoknál - ezt hoztam, azt hoztad. Valaki mondta egy házaspárra, hogy milyen szépen élnek. Igen-igen, mondja a másik, de vajon osztozkodtak már? Mert akkor derül ki, hogyan szeretik egymást.

    Ábrahám és Lót osztozkodtak, és Ábrahám Isten embere maradt. Volt már ilyen az életedben, hogy osztozkodnod kellett? Mennyire maradtál Isten embere, mikor láttad, hogy a másik viszi, ami neked járna? Tudod mondani amit Ábrahám, hogy válassz. Vagy rögtön az asztalra csapsz, azért nekem is jár valami! Hány ember még évek múlva is kétségbe van esve, hogy kitoltak velem. Azért mert én hívő vagyok, nem vagyok bolond, hogy így lehessen bánni velem.

    Sokszor hívők azon nem tudnak megegyezni, hogy egy embert ki vezetett az Úrhoz. Azt gondolom, egy megoldás van, a salamoni megoldás: adjátok oda a másiknak. Amint kétfelé húznak valakit, az igazi anya mindjárt elengedi, vigye a másik, csak kétfelé ne vágják. Csak lelkileg szétvágott emberré ne legyen. El tudod-e engedni? Ábrahám azt tudta mondani a fiatalabbnak: válassz. A lelki ember csodálatos arcképét kapjuk itt. "Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet." (Mt 5,5). Igaz a szelíd emberrel kapcsolatban, hogy ő tér ki neked, és mégis az övé lesz a föld, mégis ő az erősebb. Ábrahámé volt végül az egész föld.

    Hát elvehet tőled valaki valamit, amit az Úr neked akar adni?!

    Amint Lót megkapja a választási lehetőséget, felemeli szemeit és látott. A testi ember mérlegel, kinézi magának a legjobb lakást, a jobb megélhetést, a jobb körülményeket. Ilyen Lót is. Csak nem leszek bolond, hogy a hegyeknek menjek, mikor a Jordán melléke bővizű föld? Mikor ott vannak a nagyszerű városok. A legjobbat választotta magának, amit csak választhatott. "Felemelé Lót az ő szemeit, és látta, hogy a Jordán egész melléke bővizű föld. És választá magának a Jordán egész mellékét, és elköltözék."
    gyöngyi 2011-01-11 22:19:08
    Valaha megkaptad ezt Istentől, hogy elhívott a szolgálatra és szólt, hogy áldássá akar tenni és gyümölcstermő életet szeretne adni? Ennek a feltétele, hogy Ábrahám engedelmeskedik. Nem volt könnyű a parancs: "Eredj ki a te földedből, és a te rokonságodból.! Gondold csak el, ha neked mondaná most ezt Isten. Nem az volna az első gondolatod, hogy nem mondhatja ezt komolyan Isten, hát családom, gyermekeim, munkám, házam van. Ábrahámnak is volt mindez, nem egymaga volt. Ô is beleszokott a környezetébe, amiben élt, neki is voltak szomszédai, megszokott körülményei. Általában nem a legtöbb embernek szab Isten ilyen feltételt. De egyáltalán, van nekem elhívásom, tudom mit akar velem Isten? Mondta nekem, hogy mivé akar tenni? Ezzel kapcsolatosan vannak ígéretei?

    Ez az első dolog, ami különbség a két ember, Ábrahám és Lót között. Így olvassuk az Igében: "és Lót is kiment ővele". Lótnak nem ígért semmit Isten, egyszerűen vele ment Ábrahámmal. Talán Ábrahám elmondotta elhívását, Lót lelkesült és vele ment. Hány hívő ember van, aki vele megy a másikkal, a többiekkel. Úgy érzi, vele megyek, mert azt vezeti Isten. Ha az azt mondja valamire, hogy ez az Úr szerint való, akkor nekem is az, és csinálom vele. A legtöbb hívő ember ilyen "vele menő" ember. Különösebb szava nincs az Úrtól, de vele megy a másikkal.

    "Feljöve azért Ábrám Egyiptomból, ő és az ő felesége", olvassuk a 13,1 versében, "és Lót is ővele". Lót, aki Ábrahámmal járt. Ábrahám Istennel járt. Van-e nekem személyes szavam Istentől, vagy csak másokon keresztül hallom? Saját magadnak nincs vezetésed, kapcsolatod az Úrral. Olvasod az Igét, de ez nem jelenti azt, hogy neked szól Isten, hogy mit akar veled. Egészen világos ez a kétféle ember. Tudod, hogy melyik vagy? Lelki, szellemi, Istennel kapcsolatban élő ember, akinek van felülről szava, aki meg is teszi azt, amit hall? Nagyon sok embernek azért nem szól Isten, mert úgysem tenné meg. Előbb mérlegeli - fontos ezt megtenni? Ellenőrzöm, meg lehet-e azt csinálni, amit az Úr mond. És kijelentem, hogy ezt nem lehet. Van amit meglehet, de ezt nem.

    Kétféle ember, kétféle arc - és elindulnak ketten együtt. Elérnek ketten egy helyre. Ábrahám oltárt készít az Úrnak. Lótról ezt nem olvassuk. Lót meggazdagszik Ábrahám mellett. "Lótnak is pedig, aki Ábrámmal jár, voltak juhai, ökrei, és sátorai. Versengés is támadt az Ábrám barompásztorai között, és a Lót barompásztorai között". Egyszerűen nem élhetnek együtt a földön.
    gyöngyi 2011-01-11 22:18:20
    ÁTADOTT ÉLET

    Ábrahám és Lót

    "És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te Atyádnak házából a földre, amelyet én mutatok néked. És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged és felmagasztalom a te nevedet és áldás leszel. És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz megátkozom azt, és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei. És kiment Ábrám, amint az Úr mondotta néki, és Lót is kiment ővele: Ábrám pedig hetvenöt esztendős volt, mikor kiment Háránból." 1Móz 12:1-4
    Ábrahám és Lót történetéről beszélünk. Kétféle ember egymás mellett. Mind a kettő hívő ember volt, mert Isten népéből valók voltak. Mégis különbség volt kettőjük között. Másképpen van minden dologgal Ábrahám, és másképpen van Lót. Ábrahám a lelki hívőt jelenti, Lót a testi hívőt. Ábrahám az átadott életű hívő, Lót soha nem adta át az életét. Ábrahámnak kapcsolata van Istennel, Lótnak nincs kapcsolata.

    Nézzük meg egy pillanatra magunkat, a kétféle ember közül melyik vagyok én. A Biblia mindig kettőről beszél. Egy embernek volt két fia. Jézus mellett két lator volt megfeszítve. Hívő ember is kétféle van. Vagy Ábrahám, vagy Lót. Melyik vagyok én? Ha megnézzük jellemző tulajdonságunkat, meg kell látnunk a saját arcképünket. Ábrahám úgy Isten szolgája, hogy volt elhívása. "Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, amelyet én mutatok néked."

    Van-e neked elhívásod? Mondott-e valaha neked az Úr valamit, amivel elhívott? Vagy megtérésed csak annyit jelent, hogy örökéleted van? Isten gyermekei közé tartozol, de fogalmad sincs, mit akar veled Isten. Lótnak nincs elhívása. Isten semmit nem mondott neki arra vonatkozólag, hogy mire szeretné az életét felhasználni. Nincs elhívása, nincsenek ígéretei. Vannak olyan emberek, akik hívő életet élnek, de nem tudják, mit ígért nekik Isten. Az elhívással együtt ígéret jár. Ábrahámnak így mondja az Úr: "És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszel." Csodálatos ígéret! Később azt is elmondja neki az Úr: "És olyanná teszem a te magodat, mint a földnek pora, hogyha valaki megszámlálhatja a földnek porát, a te magod is megszámlálható lesz." Fokozatos ígéreteket kap Ábrahám, hogy megáldja, és áldássá teszi Isten, a másik, hogy nagy néppé lesz. Gyümölcstermő élettel akarja Isten megajándékozni. Egyetlen emberből nagy nép lesz.
    gyöngyi 2011-01-10 21:35:21
    Felállni az eddigi értékek mellol és Jézust követni annyit jelent, hogy egy új világot meglátni már itt a földön. Aki újonnan nem születik nem láthatja Isten országát, azt a mérhetetlen értéket, Jézust és a másik embert. Mitol nem láthatja az Isten országát? Önmagától! Nem tudom van-e közöttünk valaki, vagy valakik, akik nagyon vágynak arra, hogy ébredést lássanak, hogy Isten megajándékozná az életüket a családban, a gyülekezetben, a faluban? Itt van a recept, csak kettot kell csinálni, felállni, és leülni. Hányszor tesszük meg testileg ezeket a mozdulatokat?

    És még egy: Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bûnösöket a megtérésre."

    Még van valami, amit tenni kellene a fölkelés és leülés mellett elmenni és elvinni ebbe a világba azt az irgalmasságot, azt a szeretetet, azt a lelkületet, ami Jézusban volt. Az elveszettet kereso pásztor lelkületét!

    Egyszer beszéltünk arról, hogy mi teszi a pásztort pásztorrá. A pásztornak pásztorszeme van, meglátja a másikat. Miért van pásztorszeme? , Mert ott dobog mögötte a pásztorszív.

    Nincs nagyobb szükség ebben a világban, mint olyan emberekre, akiknek pásztorszíve és pásztorszeme van, és akik irgalmasságot gyakorolnak és igazán követik Jézust.
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
    		•
    Keresés az archívumban
    Regisztráció | Elfelejtett jelszó
    Hírsor
  • Az év legjobb mozifilmjei, kritikákkal
  • Szabadlábon a Viszkis – nézze meg a fotót!
  • Fokozatosan alakítanák át az egyházak finanszírozását
  • Portugália bedőlését jósolják
  • Rendkívüli hideg: nemcsak a hajléktalanok vannak veszélyben
  • Széthullás fenyegeti az Egyesült Királyságot?
  • Díjat kapott a börtönlelkész
  • további cikkek...
    		•
    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.