Múzeumok és tudományos intézetek közösen vesznek részt

Szenzációs johannita lelet Szíriában

„Magyarország túl kicsi ahhoz, hogy kutatói eldugott helyeken dolgozzanak. Csak olyasmibe vághatunk bele, ahonnan messzire látszik a zászlónk” – mondja Major Balázs, arabista régész. Hogy az 5,7 hektáros alapterületű Margat várfoka elég magas színtér a magyar tudósok szakértelme számára, azt az ásatásért felelős Szíriai-Magyar Régészeti Misszió (SHAM) évről-évre feltárt különleges leletei mutatják.

A Johannita Lovagrend legfontosabb közel-keleti várának építésére, fenntartására egykor keresztes hadjáratából hazatérőben 23 kiló ezüstnyi évjáradékot rendelt II. András király. Major Balázs csapata többek között a világ legnagyobb összefüggő, latin mesterek által festett keresztes kori freskóciklusát fedezte fel 2007-ben a vár kápolnájának déli falán.

 A kép az utolsó ítélet jelenetét ábrázolja, több sávban. A felső szint kihalt erdejében akasztottak sínylődnek, a freskó tűzben pörkölődő püspökét négy ördög, köztük egy háromfejű bestia is kínozza.

Gonosz püspök kínoztatása, freskórészlet .        (A fotógaléria a képre kattintva érhető el.)

 Mindez csupán egy a margati szenzációk sorában. 2009 nyarán megkezdték a püspöki palotaként feltételezett épület feltárását, az idén pedig a vár rendkívül érdekes csatornahálózatát kutatták. A misszió vezetője szerint „hasonlóan jelentős, világi rendeltetésű, keresztes területen elhelyezkedő építményt még senki sem ásott Szíriában”.

A felfedezésekért azonban jelentős nehézségekkel fizet a SHAM. A restaurátorok tavaly még igencsak ingatag állványokon egyensúlyozva tisztogatták a hírneves freskót, mert komolyabb építményre nem jutott pénz. Támogatást szervezetek, magánvállalatok és magánszemélyek nyújtottak segítséget, az állam sajnos nem.
 

Közös bölcső

Könyvtári levegőhöz szokott diáklányok, tudósok csákányoznak a tűző napon, kúsznak ciszternákban a nyári ásatási szezonok alatt. Némelyek önköltségi alapon, a szakemberek fizetés nélkül vállalják a missziót. Szírek, magyarok, horvátok; muszlimok és keresztények dolgoznak együtt azon a vidéken, amelyet a civilizáció bölcsőjének tartanak. Itt volt a korai kereszténység legfőbb központja is.

„A szírek mindig csak az egyes emberben bíznak, akire építeni lehet, nem intézményekben”, mondja a régész, akinek lelkesedése ragadós volt.  2007-ben a magyarok lettek a margati várfoglalók a hatalmas beruházási tervekkel lobbizó németek, franciák vagy spanyolok helyett. A SHAM vezetője szerint a munka szakmai féltékenység nélkül zajlik: „Egymással olykor rivalizáló intézmények is elengedik tudósaikat ebbe a projektbe. Velünk van az összes nagy magyar múzeum, tudományos intézmény és egyetem, köztük az ásatási koncesszió intézményi hátterét adó Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Nem is beszélve külföldi szervezetek és barátok szakmai támogatásáról: a francia Közel-Keleti Kutatóintézetből, a Cardiffi és a Zágrábi Egyetemről. Az ásatáson szír diákokat oktatunk, akik cserébe a mi hallgatóinkat fogadják az ösztöndíj idejére. Így lehet hát a kenyérszaporítás csodáját tudományos téren megvalósítani.”

 Szelják Szilvia

• Cimkék:
régészet Szentföld leletek keresztesháborúk

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére