Globális kövérség

Az ember közelében az állatok is elhíznak

A felnőttek gyorséttermi menüket esznek és óriási adagokat fogyasztanak, no meg mindenhová autóval járnak, a gyerekek csipszet és édességet tömnek magukba és videojátékokat játszanak ahelyett, hogy a szabadban futkároznának – hangzik a látszólag egyszerű magyarázat arra, miért nő évről-évre az elhízottak száma.  Egy új tanulmány szerint a bélben lévő baktériumok nagy mértékben befolyásolják, hogy mennyi kalóriát használ fel az ember a különböző ételekből. Ezért lehet, hogy egyesek megesznek egy hamburgert, és máris növekszik a derékbőségük, míg mások bármennyit ehetnek, gond nélkül tartják a súlyukat.

A majmok is híznak

David Allison, az Alabamai Egyetem kutatója szerint az étkezésen és mozgáson kívül más, környezeti hatásoknak is fontos szerepe van, s ezt az ember közelében élő, túlsúlyos állatok bizonyítják – számolt be a Newsweek. A tudós először egy selyemmajom-kolóniát vizsgált, amelyet tanulmányozási célból egy kutatóközpontban tartanak, az emberi környezethez hasonló körülmények között. Az eredmények azt mutatták, hogy az apró emlősök súlya jelentősen megnőtt az elmúlt 15 év alatt, annak ellenére, hogy nem kaptak több táplálékot, s nem mozogtak kevesebbet, mint korábban.

Nyilvánvaló magyarázat híján a kutatócsapat további vizsgálatokat végzett, hogy kiderítsék, mi állhat a rejtélyes súlygyarapodás hátterében. 24 állatpopulációt, összesen több mint húszezer labor- és háziállatot vizsgáltak. A 24-ből 23-ban jelentősen nőtt az elhízott állatok aránya az elmúlt évtized alatt. A tanulmányozott kolóniában élő makákóknál 10 százalékkal, a laboratóriumi csimpánzoknál már 34 százalékkal, a patkányoknál 21 százalékkal, a macskáknál kiugróan magas 38 százalékkal, a kutyák esetében 3 százalékkal nőtt az elhízott állatok aránya.

Alvás, fűtés és vírusok

Az okokat kutatva számos olyan környezeti tényezőt találtak, amely felelős lehet a súlytöbbletért. Az egyik az alváshiány, amelynek hatására megnő a vérben az éhségstimuláló ghrelin hormon szintje, a jóllakottság érzéséért felelős leptin szintje pedig ezzel párhuzamosan csökken. Így a folyamatosan kialvatlan ember többször lesz éhes, és többet kell ennie ahhoz, hogy jóllakjon. A különböző vegyi anyagok is felelősek, például a BPA, amely az élelmiszerek műanyag csomagolásában található, és bekerülve a szervezetbe olyan receptorokhoz kötődik, amelyek beindítják a zsírsejtek szaporodását. 
 

A fűtés és a légkondicionálás is hat a testsúlyra, mert télen kevesebb kalóriát kell égetnie a szervezetnek ahhoz, hogy szabályozza a hőmérsékletét, nyáron pedig nem érvényesül a tikkasztó hőség étvágycsökkentő hatása. De vírusok is szerepet játszhatnak az elhízásban, mint például a gyakori adenovírus-36, amely náthát és szemgyulladást okozhat, s növeli a zsírraktározási hajlamot.

A kutatók szerint az emberi elhízás okait vizsgálva az „egyen kevesebbet, mozogjon többet” tanács mellett figyelembe kell venni ezeket az alternatív tényezőket is ahhoz, hogy megtalálják a legmegfelelőbb megoldást  a túlsúly leküzdésére.

-ovari- 

• Cimkék:
elhízás globalizáció állatok környezeti tényezők

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére