Miért mondta a román államfő, hogy Székelyföld nem létezik?

Sokatmondó tény, hogy a Székelyföld területi autonómiáját egyébként határozottan elutasító román államfő, Traian Basescu a minap azt válaszolta egy, a magyarok által tömbben lakott térség Brüsszelben megnyitott képviseletét firtató kérdésre, hogy ennek az ügynek „nincs politikai vonzata”, de hozzáfűzte rögtön, hogy szerinte ez a lépés a románok és a román alkotmány semmibe vételének minősül. Kijelentette, hogy olyan közigazgatási terület nem létezik, amit Székelyföldnek lehet nevezni.

A román elnök ezúttal sem hazudtolta meg magát

Traian Basescu egyrészt hazabeszélt, román szíveket melengető véleményt fejtett ki, másrészt megfontolandó véleményt mondott, amikor az ügy politikai vonzatának hiányát emlegette. Mondhatni, két legyet ütött egy csapásra, mert ez a kijelentése viszont a másik félnek, a magyaroknak kedvez. Mivel pedig Basescu szereti maga mögött tudni a vele nagy számban szimpatizáló, s ezért politikai marketing szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható magyarokat, így lehűti azokat – a jövő évi önkormányzati választások előtt a románságot szívesen hiszterizáló – ellenzéki politikusokat, amelyek csak a kisebbségi kártya előhúzásával könnyen megszerezhető voksokkal számolnak. (Más kérdés, hogy ilyen módon mégis kap politikai vonzatot az ügy.)

Nehéz ugyanakkor nem észrevenni az önellentmondást, amelybe Basescu más román politikusokkal akkor keveredik, amikor Székelyföld nemlétéről beszélnek. Az Új Jobboldal nevű szélsőséges román szervezet tagjai ugyanis magyar nemzeti ünnepek idején gyakran skandálják erdélyi magyar településeken szervezett demonstrációikon azt, hogy „Székelyföld román föld!”. Az Új Jobboldal ugyan nem hasonlítható össze a Basescu által a háttérből irányított nagyobbik kormánypárttal, a demokrata liberálisokkal, vagy a szociáldemokrata és nemzeti liberális ellenzékkel, de retorikájukban olykor mindannyian tudnak szélsőségesek, kirekesztők lenni, minthogy tulajdonképpeni közös nevezőjük román mivoltukból, és a dolgok ilyen szűrőn keresztül való tekintéséből ered.

A brüsszeli iroda jól jön a székelyeknek

Mindezen túl azonban, a brüsszeli iroda megnyitásának hátterét annak időzítésében is érdemes szemlélni. A képviselet megnyitását a három székely megye önkormányzatainak RMDSZ-es, vagyis a kissebik kormánypárthoz tartozó elöljárói kezdeményezték, akik a jövőre esedékes önkormányzati választások előtt akár a képviselet beindítását is sikerként mutathatják fel, ha pedig annak segítségével már az első évben pluszforrásokhoz juttathatják a Székelyföldet, akkor méltán kampányolhatnak az iroda sikerességére hivatkozva.

A brüsszeli képviseleti iroda fő tevékenysége ugyanis valóban az az EU politikájáról és intézményes kérdéseiről való információgyűjtésben, feldolgozásban és továbbításban, valamint a székely megyéknek (Hargita, Kovászna, Maros) az Európai Parlament, az Európai Bizottság, illetve a Régiók Bizottságának és az EU más szerveinek döntéseiről való tájékoztatásában merülne ki. Ugyanakkor a kezdeményezés célja a három megye hangsúlyosabb érdekképviselete az európai projektek elérhetőbbé tételéért, miközben az iroda lobbitevékenységet is folytat, befektetőket vonz, és Székelyföldet népszerűsíti turisztikai szempontból, amely lehetőséggel Románia bármely megyéje vagy régiója élhet és él jelen pillanatban is.

Erre vonatkozott tehát Basescu megjegyzése az irodanyitás politikai vonzatának hiányáról. Ő is tudja, hogy ez a lépés egyáltalán nem bír szeparatista vagy szakadár jelleggel. A székelyek egyszerűen – jól időzítve – megelégelték a valós decentralizáció hiányát, Bukarest nemtörődömségét, és kezükbe vették a sorsukat. Ezzel pedig olyan terhet emeltek le a román állam válláról, amely már régóta nyomasztotta a központi hatóságokat. A kezdeményezéssel pedig (ha valóban sikeresen működik majd az iroda) már enyhíteni lehet a Székelyföld eddigi infrastrukturális, illetves gazdasági szempontból történt és célzott ellehetetlenítését.

Igaz, ezzel ma azt is kockáztatja a három megye, hogy az eddigieknél még kevesebb támogatást kaphat Bukaresttől, amelynek a jelek szerint csak addig fontos a térség, ameddig valamilyen szinten felmerülhet elvesztésének a lehetősége, vagy némelyek éppenséggel ezt akarják elhitetni a többséggel.

Hargitai Mátyás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére