Szubjektív
2011-08-02 15:40:00
Miért jó a Fidesznek a többségi modell?
Az új választási rendszer a többségi elv felé mozdul. Cikkünkben az okokat keressük, elemezzük, miért is lehet hosszú távú érdeke ez a jelenleg kétharmados többségű kormánynak.
Az új választási rendszer felépítéséről az utóbbi hetekben több részletet is megtudhattunk. Áder János kapta a Fidesz elnökségétől a feladatot, hogy kidolgozza a tervet, miként is választhatjuk meg 2014-ben a képviselők számában csaknem megfelezett Országgyűlést. A részletek ugyan még sok helyen homályosak (határon túliak szavazatai, nemzetiségi képviselők, körzethatárok), többé-kevésbé kirajzolódni látszik az új rendszer.
A legfontosabb változások egyike, hogy eltűnik az eredményességi küszöb, azaz elég lesz a relatív többség az egyéni körzetben való mandátumszerzéshez, tehát az egyfordulóssá alakított rendszerben a győzelemhez nem szükséges megszerezni a voksok több mint 50 százalékát: a legtöbb szavazatot elérő jelölt automatikusan nyer. A kompenzáció problémája is fontos kérdés, ugyanis még nem teljesen egyértelmű, hogy az eddigi rendszer arányosabb választási eredményért felelős kompenzációs eleme érvényesülni fog-e az új rendszerben.
Biztosnak látszik, hogy külön kompenzációs lista (ami eddig az országos lista volt) nem lesz, de az „elveszett szavazatok” beszámítása még így is lehetséges az új országos listán, amelyre közvetlenül is szavazhat az állampolgár. A változtatásokat a többségi elv vezérli, és könnyebb lesz nagyobb többséget, akár kétharmadot is szerezni. Szakértők szerint két párt között akár csak 10 százalékos különbség is eredményezhet kétharmados többséget, elsősorban a könnyen megszerezhető egyéni mandátumok miatt, és ha az „elveszett szavazatok” beszámítása is megszűnik, akkor ez hatványozottan igaz. Vajon miért áll érdekében a jelenlegi kormánypártoknak a többségi rendszer felé való elmozdulás?
A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok tanúsága szerint a Fidesz−KDNP támogatottsága egy ilyen modellben ismét nagy lenne; az ellenzék gyengesége és megosztottsága miatt könnyen lehet, hogy így 2014-ben is sikerülne megszerezni a kétharmados többséget. Mégis kissé érthetetlennek tűnik a kormánypártok törekvése, ugyanis a könnyen megszerezhető kétharmad azt is jelenti, hogy az általuk átformált politikai rendszer elemei könnyedén megváltoztathatók lesznek: az alkotmány és a kétharmados törvények megváltoztatása elérhető közelségbe kerül a mindenkori kormánypártnak. Vajon fontosabb Orbán Viktornak a négy évvel meghosszabbított hatalmi pozíció, mint az, hogy az általa létrehozott rendszer hosszú távon fennmaradjon?
Egy másik szempont azonban racionális magyarázatot adhat az egyébként egyszerű hatalommegtartási technikának tűnő koncepcióra. A jelenlegi ellenzékben, elsősorban a pártok értelmiségi holdudvarában többször is megfogalmazódott, hogy a Fidesz-kormányzat esetleges leváltása esetén egy új kurzus az alkotmány miatt nem lenne képes kormányozni, ezért az alaptörvényt nem alkotmányos eszközzel (ugyanis a kétharmados többségnek kevés esélyt adnak), hanem népszavazással lehetne hatályon kívül helyezni. A módszerre az utóbbi néhány évtizedben is volt nemzetközi példa, így szüntette meg DeGaulle a kormányozhatatlanná vált Negyedik Köztársaság rendszerét. A jelenlegi kormánypártoknak a népszavazás negatív eredménye óriási politikai bukást jelentene, terhe évekig nehezebb lenne, mint az őszödi beszéd az MSZP-nek.
A Fidesz viszont úgy számolhat, hogy ha a következő országgyűlési választás megerősítené a jelenlegi kormánytöbbséget, az új rendszer megváltoztatása automatikusan lekerülne az ellenzék napirendjéről, mivel a népakarat legitimálná azt. A kampány ellenzéki oldalról minden bizonnyal az „orbáni rendszer” tarthatatlanságáról, antidemokratizmusáról szólna, de ha a választópolgárok annak ellenére ismét bizalmat szavaznának a Fidesznek, méghozzá nagy többséghez juttatva őket, az ellenzék patthelyzetbe kerülne, a sikertelen kampány után a kommunikációjának és a céljainak a megváltoztatására kényszerülne. Bár nem látunk bele a Fidesz elnökségi tagjainak a fejébe, ez racionális magyarázat lehet a többségi elv érvényesítésére az új választási rendszerben. A cél ebből a szempontból az, hogy a Fidesz mindenképpen nyerjen 2014-ben, újabb négy évre bebiztosítsa hatalmát, de leginkább megerősítse, stabilizálja a komoly társadalmi, politikai konfliktusok árán létrehozott berendezkedést.
Az előzetes találgatások ellenére tehát a Fidesz nem alkotmányjogilag szeretné bebetonozni az alaptörvényt és a hozzá tartozó, sarkalatos törvényeket, hanem legitimációs alapon, a választók felhatalmazását megszerezve akarja elmozdíthatatlanná tenni azt. Ehhez szükséges egy olyan választási rendszer, ami komoly esélyt ad a Fidesz−KDNP jelentős győzelmére.
Bene Márton
|
