Mi történjen a sérült áruval?

A diszkont élelmiszerbolt polcait nézegettem, valami létfontosságú terméket keresgéltem a leárazott árucikkek között. Itt sosem lehet tudni, mit találsz, vagy eltalálod a pillanatot, vagy sem. Hát most megint a „vagy sem” volt érvényben.

 

Aztán, ahogy egy láda mellett elhaladtam, feltűnt a felirat: „Sérült áruk”. Tele volt horpadt vagy címke nélküli konzervdobozokkal. Semmi izgalmas reklám vagy ajánlás, csak véletlenszerűen összedobált termékek, amik alkalmatlanok voltak, hogy felkerüljenek a polcra. Ahogy néztem őket, tudtam, hogy érzik magukat.

Néha az élet váratlan felismerésekre vezet. A kemény ütések iskoláját járva horpadások keletkeznek rajtunk, lemállik rólunk a címke, ami meghatározza, kik vagyunk. Úgy érezzük, nem tartanak már méltónak arra, hogy a polcon maradjunk, beledobtak egy ládába. Egyesek bevették a hazugságot, hogy másodosztályú, csökkent értékű termékek vagyunk, s szertefoszlott minden reményünk.

Lehajoltam, s kiválasztottam egy horpadt, címke nélküli konzervdobozt. Otthon ráhelyeztem az elektromos konzervnyitóra, s izgatottan várakoztam. A gép berregése végül leemelve a fedelet, felfedte a doboz tartalmát: őszibarack!! Mint egy tini, felsikítottam örömömben! Imádom az őszibarackot! Mekkora mázli: kinyitom ezt a címkézetlen konzervet, s egyik kedvencemet találom benne! A doboz kívül sérült volt, de a tartalma ép – és nagyon finom.
Isten bizonyára elmosolyodott, mert egy napsugár bevillant a konyhaablakon. Éreztem, hogy ez most egy lecke volt.

Én is megsérültem. Bizonyos fokig mindannyian sérültek vagyunk. Nem olyan az életem, amilyennek gyermekkoromban elképzeltem. Ám a sérülés, ami ért, a szívemet jobbá tette, együttérzőbbé, Jézuskeresőbbé. Sokan lenéztek, félredobtak, akik nem láttak címkét rajtam, s büszkén mutogatták a magukét.Szerettem volna megmondani nekik: „Ne ítéljetek elhamarkodottan. Nem a sérülésem határoz meg engem, az csak javított rajtam.” Néha az élet ládájának mélyére kerülhetek, de Jézus ugyanolyan magas árat fizetett az alul levőkért, mint azokért, akik a polcokon pöffeszkednek.

Nézz körül. Látsz valakit a környezetedben, a családodban, a gyülekezetben, akit „sérült árunak” tartasz? Ne hagyd ki az alkalmat, hogy érte nyúlj. Olyan barátságra lelhetsz benne, ami szép – és finom.

Uram, az életem nem egészen úgy alakult, ahogyan elképzeltem. De tudom, hogy Te így is használni tudsz engem. Bocsásd meg, hogy úgy alkotok véleményt másokról, hogy csak a külsőségeket nézem, s nem a Te munkádat, amit a szívükben végzel. Segíts megjegyeznem, hogy mindenkin vannak horpadások, de ezek tartják ébren kétségbeesett vágyunkat egy Megmentő után. Amen

Forrás: Carol Davis - Lélekerősítő