Magányos út?

„Vajon ti is el akartok menni?" (Jn.6,67.)

Aki valamit akar Jézustól -gyógyulást, szabadulást, munkát, kényelmet, biztonságot-, az előbb vagy utóbb el fogja hagyni. Aki „befektet" ebbe a tanítsba (is), bízva abban, hogy jobban boldogul (Isten szolgálni jött, akkor szolgálja az én érdekeimet), az csalódni fog, és elhagyja Jézust.

Ha valaki már megélhette, hogy nem segítségre, hanem Jézus Krisztusra van szüksége, annak bátorsága van akkor is neki vágni az útnak, ha egyedül kell járnia rajta.

Azt kérdezzük: „Mi lesz velem, ha elmennek, és soha nem jönnek vissza?” Nagy félelmünk az elhagyatottságtól való rettegés. Figyeld csak meg a kisbabát, amikor az anya elhagyja a szobát – rémület jelenik meg kicsi arcán. Emlékezetünk megőrzi ezeket a traumatikus pillanatokat, és újra előhívja őket, amikor egy fontos kapcsolat széthullik a kezeink közt.
Jézus megérti, hogyan érzel. „…tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé” (János 6:66). Mi volt erre a reakciója? Közönyösség? „Kinek van szüksége rád?” Hamis virtuskodás? „Nélküled is elboldogulok!” Bosszú? „Nem haragszom, de még számolunk.” Nem! Mélyen emberi érzéseit hallhatjuk: „…ti is el akartok menni?” (János 6:67). 

Amikor kénytelen vagy szembenézni azzal, hogy valaki, akit szeretsz, elhagy, és rettegsz az elvesztésétől, emlékezz:

1) Azok az erőfeszítések, melyekkel megpróbálsz megtartani valakit, aki el akar menni, valójában nem működnek. A könyörgés, manipuláció, könnyek és ígéretek a távozás elszántságát növelik.

2) Időnként mind átéljük, hogy összetörik a szívünk, mert elveszítünk valakit, akit szeretünk, vagy csalódunk az emberekben. Ezért mondja Isten újra és újra nekünk: „Ne félj, én veled vagyok”.

3) A fájdalom, amit érzel jogos. Azok, akik azt mondják: „Nem kellene így érezned”, jó szándékúak, de tévednek. Ha elfogadod a fájdalmat, azzal megindul az „érzés – kezelés – gyógyulás” folyamata. Nem tudod gyógyítani azt, amit nem érzel, vagy amit nem kezelsz. Tehát fogadd el az érzéseidet, vedd igénybe Isten kegyelmét, és lépj tovább a gyógyulás útján!

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére