Szorongató helyzet

„Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre" ApCsel.4,29.

A próbákban, a küzdelmekben valódi segítséget csak Isten tud adni nekünk. Kitartásunknak, erőnknek, tehetségünknek, de még bátorító szavainknak is meg vannak a határai. Ezért imádkoznak az apostolok. Leborul a gyülekezet Isten elé és tőle kérik el a folytatást.

Milyen jó, hogy nem azért imádkoznak: Uram, add meg szolgáidnak, hogy sértetlenül kerüljenek ki ebből a helyzetből! Vagy: Uram, add meg szolgáidnak, hogy legyőzzék a szorongatóikat! Azt kérik, hadd hirdessék teljes bátorsággal az igét!

Ez Isten ügye. S Ő azt ígérte, hogy véghez viszi Jeruzsálemben, Júdeában, Samáriában és a föld végső határáig az Ő tervét. Isten maga vállal felelősséget ügyéért.
Ha megtér egy emberi lélek, Isten Lelke vonja Őt – tanítja a Szentírás –, akkor ezért is Isten vállal felelősséget. Bátran vigyük elé minden erőtlenségünket, de legyenek előtte örömeink, sikereink is. Megtanulhatjuk nem magunknak tulajdonítani az elért eredményeket.
Munkáljon Isten alázatot szívünkben, hogy ajándéknak tekintsünk minden megtartatást.

Akadályok tornyosulnak a jövő héten előtted? Valami feltartóztat, döntés elé állít, vagy kedved szegi? Tekints Istenre, kérd Őt, hogy segítsen. Ne csak apró-cseprő ügyekben kiálts Hozzá, hanem üdvösséged, családod örök életének kérdését is a kezébe teheted.
Kérheted, hogy ezt a legfontosabbat megcselekedje rajtad.

Mikor az apostolok befejezték az imádságot, arról olvasunk, hogy újból bátran hirdették az Igét. Hittek Isten erejében és küldetésük fontosságában.
Imáinkat hallja az Úr, kész cselekedni értünk.
Bízzuk rá életünk, gyülekezetünk minden akadályát!

Berencsi Balázs

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére