Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2012-01-19 16:00:00

Sikkasztással vádol az ügyészség

Újabb botrány egy magyar egyházmegyében!

A Győri Egyházmegyei Hivatalban tartott tanúmeghallgatást a Győri Törvényszék csütörtökön abban az ügyben, amelyben az egyházmegyei hivatal volt számvevőjét és volt könyvelőjét sikkasztással vádolja az ügyészség.

Pápai Lajos győri katolikus megyés püspök tanúvallomásban elmondta: mindkét vádlottól 2009 végén megvált a püspökség, majd büntető feljelentést tett ellenük. A vádlottak a vádirat szerint a belső ellenőrzés teljes hiányát kihasználva 2005 és 2009 között „munkájuk során az egyházmegye pénzével önhatalmúlag, a saját javukra is, rendszeres haszonszerzésre törekedve jártak el”. Az akkori számvevő lett a beltagja és az ügyvivője annak a bt.-nek, amelyet gazdasági tevékenységre, egyebek között ostyasütésre hozott létre az egyházmegye. A bt. beltagja a cég nevére megvett egy balatonszepezdi üdülőt mintegy 117 millió forintért. A vételárat az egyházmegye kasszájából részletre fizette ki, a felújítás költségét is így egyenlítette ki.


Gyanús ingatlanok


Pápai Lajos meghallgatásakor hangsúlyozta: a vételhez sem ő, sem a gazdasági bizottság nem járult hozzá. A megyés püspök azt mondta, egyszer járt Balatonszepezden, de nem akart üdülőt vásárolni, bár az ingatlant ajánlották neki. Kérdésre válaszolva közölte, nem tudott arról, hogy az üdülőben diákok, községi plébániák szervezésében gyerekcsoportok üdültek kedvezményesen. A bt., még mielőtt a számvevőt feljelentették, elajándékozta az üdülőt az egyházmegyének, így a kár jelentős része megtérült. Az üdülővásárlás és más munkálatokra adott megbízás révén mintegy 425 millió forintot fizetett ki a volt számvevő jogosulatlanul az egyház vagyonából a vádirat szerint.

Egy másik vádpont szerint a számvevő 163 millió forinttal a sajátjaként rendelkezett, s bár az összeget az egyházra, egyebek között falusi templomok felújítására költötte, jogosultság hiányában ezt nem tehette volna meg. Az elsőrendű vádlott azzal védekezett, hogy a beruházások többletforrásait tiszteletdíj gyanánt a saját számlájára utalta, majd onnan adta tovább a vállalkozóknak számla nélkül. Ugyancsak önhatalmúlag emelte a saját és a másodrendű vádlott fizetését, és elismerte, hogy számlakivonatot is hamisított.

Az egyházmegye egyes alkalmazottjainak a vádlott önhatalmúlag adott tiszteletdíjat, munkáltatói vagy magánkölcsönt több tízmillió forint értékben. A csütörtöki tárgyaláson kiderült, hogy a megyés püspök öccse is kapott magánkölcsönt, amelyet rendre visszafizetett.
Pápai Lajos hangsúlyozta: a fizetésekről és a különféle kifizetésekről a gazdasági bizottság javaslata alapján neki volt döntési joga, a számvevő hatáskörébe nem tartoztak a bér- és a beruházási ügyek.

A püspök azt mondta, "lehetséges, hogy automatikusan" írta alá az egyéb aláírásra váró dokumentumok között még 1998-ban azt a megbízást, amelyben felhatalmazta a számvevőt arra, hogy az egyházmegye gazdasági és pénzügyi dolgaiban, szerződéskötésekben, biztosítási ügyekben helyette eljárjon. A meghallgatáson arról is szó volt, hogy a 13. havi bért tiszteletdíjként fizették ki, annak forrása az egyházi adó és a perselypénz volt. Ez nem számított jövedelemnek, s nem is adóztak utána. Tiszteletdíjban egyházi személyek részesülhettek, de mások is kaptak. A számvevőségnek akkoriban nem volt külön szabályzata, s a két vádlottnak a munkaköri leírása is hiányzott. A bíró a tárgyaláson közölte, hogy 124 millió forintot tartanak számon meg nem térült kárként. Az ügy tárgyalását márciusban folytatják.

 

MTI

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.