Egyház
2011-11-27 14:04:00
Egyesületként működhetnek tovább Krisztus bűnvalló követőiTörvényi erő: nem is egyház az őskeresztyén egyház?
A többezres tagsággal rendelkező Őskeresztyén Apostoli Egyház az idén elfogadott törvény szerint nem került be az elismert egyházak közé. Prófétás mozgalomtól a szabadegyházak tanácsáig.
Az Őskeresztyén Apostoli Egyház a klasszikus pünkösdi mozgalom egyik felekezete. A második világháború végén jöttek létre szervezeti keretei. A 65 éves, 31 magyarországi gyülekezettel és 1-2 ezer hívővel rendelkező újprotestáns közösség nem került be az elismert egyházak közé, noha a többi klasszikus szabadegyházi közösséghez hasonlóan a rendszerváltozásig a legális működését a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa biztosította. 1990-ben nyertek állami elismerést, és úgy néz ki, hogy 2012. január 1-jét követően a többi el nem ismert vallási közösséghez hasonlóan egyesületi formában működhetnek tovább.
A bűnvallás fontossága
Az alapvetően pünkösdi alapokon nyugvó őskeresztyének hitelvi jellegzetességét az adja, hogy mindazoknak, akik bűnös voltukat felismerték és megbánták, bűneiket nem csupán Istennek, hanem az erre a szolgálatra felszentelt és megbízott lelkipásztor előtt is meg kell vallaniuk. A lelkipásztor pedig tanácsolja a megtérőt bűneinek elhagyása és jóvátétele ügyében.
A felekezet kialakulásának előzményei 1943 első hónapjaira vezethetők vissza, amikor Rácz Ferenc vezetésével Szabadkán prófétás mozgalom indult el. Tanításukban a prófétaság ajándékát emelték ki. Különösen fontos szerepet tulajdonítottak a bűnvallásnak. Eszerint minden gyülekezeti tagnak meg kellett vallania bűneit egy lelkimunkásnak. Az utóbbiak „isteni kijelentés” alapján kerültek funkciójukba. Az a gyülekezeti tag vehetett úrvacsorát, aki szűkebb körben egy próféta előtt megjelent és imádkozott. A próféta ezek utáni „isteni kijelentésként” közölte az illetővel, hogy vehet-e úrvacsorát, vagy sem. A bemerítést szükségtelennek tartották, míg a Szentlélek-keresztséget az üdvösség feltételének.
A szabadkai tanítás a magyarországi pünkösdi mozgalmon belül a legerősebb szárnyat jelentette 1945-ben, és hívei az Apostoli Keresztyén Gyülekezetben tömörültek. A vezető személyiségei között konfliktus keletkezett, amelynek következtében a baptista háttérből pünkösdivé áttért Sárkány-testvérek az őket támogató csoportokat 1946 augusztusában Őskeresztyén Gyülekezetek Szövetsége néven önálló felekezetté szervezték. Az őskeresztyének a szabadkai prófétás mozgalom maradékának tekintették magukat. Az elfogadott hit- és szervezeti szabályzatukban a szabadkai mozgalomtól eltérően a keresztséget és az úrvacsorát a hitéletük szerves részének tartották. A vízkeresztség feltételének tartották a bűnvallomástételt, ügyeik rendezését, illetve a Szentlélek-keresztséget. Utóbbit az üdvösség feltételének tekintették, amelynek jele a nyelveken szólás volt.
Egység iránti vágy
Az 1940-es évek második felében erősen élt a magyarországi pünkösdi mozgalom tagjaiban az egység iránti vágy. Az állam és a Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége is szervezeti egységet akart a pünkösdi mozgalmon belül. A csoportok csupán átmenetileg 1950-ben tudtak egy szervezeti kereten belül működni Evangéliumi Keresztyének néven. Az őskeresztyének 1951. január 2-án önállósították magukat.
Az egység felbomlása után a 3,1 ezer taggal rendelkező Őskeresztyén Felekezet a központi vezetését erősítette meg, illetve a gyülekezetek vezetőit és prédikátorait igyekezett egységes hitbeli látásra juttatni. Az egyház vezetése továbbra is a Sárkány fivérek kezében maradt (Sárkány Győző, majd 1952-től Sárkány Mihály elnöksége alatt). Az ötvenes évek végén a tanításuk tovább csiszolódott. Állami nyomásra – az ókatolikus Thury Lajos „segítségével” – elkészítették a hitelvi és szervezeti szabályzatukat. Ez az úgynevezett Szentlélek-jelenségek korlátozásával járt együtt.
A nemzetközi kapcsolattal egyáltalán nem rendelkező őskeresztyének életében fontos eseménynek számított, hogy 1960-ban egy külföldi őskeresztyén (Erhard Marti) Magyarországon járt, és látogatást tett nálunk. Ekkor döbbentek rá, hogy a két közösség neve és hitelvei megegyeznek. Erhard Marti meghívta a magyarországi őskeresztyéneket az 1961. június 6–14. között tartandó világkonferenciájukra.
Az Őskeresztyén Felekezet az ÁEH 1963-as jellemzése szerint több kis csoportból tevődött össze, és erősen centralizált. Elnökét Sárkány Mihályt ügyes, tárgyalóképes személynek tartották. Egy később, 1967-ben, elkészített hivatali jellemzés Sárkány Mihályt pozitív személynek tartotta, aki megérdemli, hogy „a jövõben többet és emberibben foglalkozzanak vele”. A pozitív hivatali megítélésének hátterét a SZET elnökének „jellemzéséből” érthetjük meg leginkább, amely szerint az őskeresztyének „jelenlegi vezetője elszakadva a pünkösdiektől, egy lényegesen kiegyensúlyozottabb és kevésbé szélsőséges irányzatot megteremtve alakította ki az Őskeresztyén Felekezetet.”
Csendesen folytatták
Az őskeresztyének a rendszerváltást követően folytatták csendes tevékenységüket. Tagjai az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetségének. A felekezet 2000. január 21-étől működteti a Békesség Szigete Alapítványt. A szervezet célja keresztyén szellemiségű rendezvények szervezése, támogatása, nagycsaládosok segítése, anyagilag hátrányos helyzetűek támogatása, ösztöndíj folyósítása egyházi felsőoktatásban tanulók részére. Ez év szeptemberében indították el az Evangéliumi Tanítványképző Központjukat.
Az Őskeresztyén Apostoli Egyházról kevés híradás jelenik meg a médiában nyugodt gyülekezeti életük miatt. Az elismertetésüket azonban más felekezetekhez hasonlóan a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa is támogatta a nyilatkozatában.
zdr
Nyitókép innen
|
