Kazahsztánban újra kell regisztrálniuk magukat az egyházaknak

Törvénnyel korlátozzák a vallásszabadságot

Kazahsztánban legtöbben a szunnita muszlim hitet követik, de jelentős az orosz ortodoxok aránya is, számuk 34 százalékra tehető. A lakosság mindössze 2 százaléka tartozik valamelyik protestáns felekezethez. Legjelentősebbek közülük a presbiteriánusok, hetednapi adventisták, pünkösdiek, illetve a baptisták.

Kifogásolt mecsetek

Nurszultán Nazarbajev államelnök szorgalmazására a kazah törvényhozás új vallásügyi törvényt alkotott. Az elnök ugyanis kifogásolta, hogy engedély nélkül bárki mecsetet építhetett, és senki sem ellenőrizte az egyházak tevékenységét. Nazarbajev arra szólította fel a törvényhozást: védje meg az államot a vallási szélsőségesektől. A törvényt az alsóház szeptember 29-én fogadta el, és október 24-én lép életbe.

A jogszabály komplex többszintű nyilvántartási rendszert vezet be: tiltja a be nem jegyzett vallásos tevékenységet, kötelező vallási cenzúrát ír elő. Új istentiszteleti helyeket csak a központi és helyi hatóságok jóváhagyása után nyithatnak. Valamennyi vallási közösségnek újra kell regisztráltatnia magát, ellenkező esetben bírósági felszámolást kockáztat.

A törvényt éles kritika érte a kazahsztáni civil és emberjogvédő szervezetek, több vallásos közösség, illetve nemzetközi szervezet részéről. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is bírálta azt, mert szükségtelenül korlátozza a vallás és meggyőződés szabadságát Kazahsztánban.

Aggályok és kifogások

Nazgul Yergalieva az almati-i székhelyű Legal Policy Research Centre vezetője megjegyezte, hogy az elfogadott törvénynek inkább a vallásszabadság ellenőrzése a célja, mint annak a garantálása. A Kazahsztáni Vallásos Szervezetek Egyesülete, amely elsősorban a protestáns egyházakat képviselte, szintén kritikákat fogalmazott meg. A Helsinki Bizottság helyi képviselője ironikusan jelentette ki, hogy „az állam elismeri, hogy most már törvényesen is megállapíthatja a vallási szertartások normáját.” Mások szerint az egy éven belüli nyilvántartásba vétel is komoly nehézségekbe ütközik, mivel az állam nem rendelkezik elegendő tisztviselővel a szükséges szakértői elemzések elkészítéséhez. Artur Artemyev egyetemi tanár hozzátette, hogy a törvény semmit nem tesz annak érdekében, hogy a vallási extrémizmus ellen megvédje a társadalmat. Megkérdőjelezte azt is, hogy az állami tisztviselők objektív szakértői véleményt adnának.

Az érintett vallási közösségek vezetői tartanak attól, hogy a helyi gyülekezeteiket be kell majd zárniuk, ha nem rendelkeznek a szükséges 50 felnőtt taggal. Többeknek problémát okozhat az is, hogy országosan legalább 5 ezer tagra lesz szükségük. Az állam által támogatott muzulmán tanács üdvözölte a korlátozásokat. Szerintük csak egy nemzet, egy vallás és egy hanafi szunnita irányzat létezhet az országban. Így azokat a mecseteket, amelyek nem hajlandók elfogadni a muszlim tanácsot, egyszerűen be kell zárni.

Már dolgozik az antiszekta központ

A keresztény közösségek aggodalmát igazolja, hogy a törvény tárgyalásának idején, az elmúlt hónapban kampány indult az országban az extrém és a nem hagyományos mozgalmakkal szemben. A helyi hatóságoknak előírták a különböző vallási csoportokkal kapcsolatos információszerzést. A  hivatalos intézmények a kis vallási közösségeket is nem hagyományos közösségeknek minősítették, mert ők csupán a lakosság 0,01%-át teszik ki. Shaghataj, az antiszekta központ munkatársa megjegyezte, hogy a hanafi szunnita iszlám és az orosz ortodox egyház kivételével az összes vallási szervezet nem-hagyományos. A különböző protestáns felekezeteket – a Jehova tanúihoz hasonlóan – veszélyes szektáknak tartják. Ennek okát egy példával is illusztrálta, amely szerint egy muszlim nő elhagyta családját miután egy protestáns egyház tagja lett.

zdr

• Cimkék:
Nazgul kazah Kazahsztán vallásszabadság diktatúra

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére