Egyház
2011-03-22 07:00:00
A kereszthordozás jogaSzabad a feszület az iskola falán
Az emberi jogi előírásokkal nem ellenkezik, ha az olasz állami iskolákban feszület lóg a falon. Az Európai Emberi Jogi Bíróság minapi döntése fontos mérföldkő az évek óta húzódó identitásbeli vitában.
A bírósági döntés egy évek óta tartó ügyet zárt le, hiszen a strasbourgi testület elsőfokú döntése még épp a most elfogadott jogerős ítélet ellenkezőjét fogalmazta meg. A vitát egy Olaszországban élő, finn származású édesanya robbantotta ki, amikor panaszt tett egy olasz bíróságnál az állami iskola falán található kereszt miatt, ami szerinte sérti a jogait abban a tekintetben, hogy milyen szellemiségben nevelje fel két fiát. Az olasz iskolákban nem kötelező, de a hagyományok miatt általános a feszület jelenléte.
Nem jelkép, hanem a kultúra része
Az olasz bíróság elutasította a finn-olasz édesanya kérelmét, így került az ügy az Európai Tanács bírói testületéhez, az Európai Emberi Jogi Bírósághoz, mely első fokon igazat adott a felperesnek. Az olasz állam azonban fellebbezett a döntés ellen, arra hivatkozva, hogy a feszület Olaszország kultúrájának szerves része – sokkal inkább az olasz hagyományok szimbóluma, mintsem vallási jelkép –, így annak helye van az állami iskolákban is. Ezt az érvet elfogadva hozta meg jogerős végső döntését a testület Nagytanácsa, hangsúlyozva, hogy nincs arra bizonyíték, hogy a kereszt jelenléte hatással lenne a diákokra.
A döntést üdvözölte Franco Frattini olasz külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy az „a saját értékek és identitás megvédésének fontosságát helyezi előtérbe.” Szerinte egy ellentétes előjelű döntés azért is lett volna abszurd, mert a felmérések szerint az olaszok 80 százaléka támogatja a feszületek kiakasztását az iskolákban. Természetesen a Szentszék is örömének adott hangot, „történelminek” nevezve a strasbourgi döntést. Noha az Egyház és az állam szétválasztása 1984-ben Olaszországban is végbement – ekkortól nem államvallás a római katolikus kereszténység –, az 1920-as években született, a középületekben kifüggesztendő keresztekről szóló rendelkezést ez nem érintette.
Klerikális politika: megosztott Lengyelország
A bírósági ítélet hatálya nem vonatkozik automatikusan más európai országok gyakorlatára, az Európa Tanács tagállamaiban azonban kavarhat vihart a döntés. Egyes közép-európai országokban – elsősorban Ausztriában, Litvániában és Lengyelországban – Olaszországhoz hasonlóan általános a kereszt kifüggesztése, amely a keresztény gyökerek mellett a kommunizmussal való szakítást is jelképezni hivatott. Ezek az országok aggódva figyelték a strasbourgi bíróság munkáját, egy esetleges jogerős tiltás ugyanis közvetve náluk is komoly hatásokat válthatott volna ki, amennyiben civilek hasonló eljárást kezdeményeznek.
Állampolgári szinten azonban még az olyan, erős keresztényi gyökerekkel bíró országokban is, mint Ausztria, Lengyelország és Németország, folyamatos vitára ad okot a téma. Lengyelországban például Lech Kaczynski volt elnök tavaly áprilisi repülőgép-szerencsétlenségét követően az áldozatok emlékére egy négy méteres fakeresztet állítottak az elnöki palota elé, ami hamarosan zarándokhellyé vált.
Az új miniszterelnök, a liberális-konzervatív Donald Tusk hívei azonban a kereszt eltávolítását fontolgatják, hogy lezárhassák Kaczynski öt éves klerikális politikán alapuló korszakát.
Az ügy óriási botrányt kavart és megmutatta Lengyelország megosztottságát a „régi”, mélyen vallásos és nacionalista és az „új”, a katolicizmushoz kevésbé kötődő, szekuláris-liberális rétegek között. Az előbbiek mindaddig megtartanák a szobrot, amíg egy méltó emlékhelye nem épül a néhai elnöknek, az utóbbiak viszont azzal érvelnek, hogy egy vallási szimbólumnak – a tagadhatatlan katolikus befolyás ellenére – semmi keresnivalója nincs egy ilyen fontos állami épület előtt, hiszen az alkotmány is garantálja az állam és az egyház szétválasztását.
A kereszt botránya
A keresztény szimbólumok miatti érzékenység azután került előtérbe, hogy egyre több európai országban hoztak törvényeket a muszlim jelképek (leginkább a fátyol) köztéri viselésével kapcsolatban – a diszkrimináció vádjának kivédésére a keresztények szimbólumait is hasonló módon tiltani kezdték. Szekuláris politikusként Alsó-Szászország (muszlim) szociális miniszterasszonya, Aygül Özkan például éppen a keresztek eltávolítását követelte az állami iskolákból, mert azoknak „ugyanannyira nincs ott helyük, mint a fejkendőknek” – a politikus személyes véleménye ugyanakkor szöges ellentétben áll pártja, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) álláspontjával.
A szekularizáció hívei néha túlzásba esnek. Néhány éve például egy 13 éves brit diákot kényszerítettek keresztet ábrázoló nyaklánca levételére, mert az „egészségügyi és biztonsági kockázatot jelent.” Az átlátszó indoklást erősíti, hogy az iskola tanulói közül – a hivatalos tiltás ellenére – rengetegen hordanak hasonló (csak nem keresztet formáló) ékszereket, azokat azonban nem parancsolták le róluk. A British Airways sem maradt ki a botrányok sorából: egyik alkalmazottját szintén kereszténységét tükröző ékszere miatt fenyegette meg elbocsátással. Végül a közfelháborodás miatt a légitársaság visszakozni kényszerült.
Ki kockáztat?
Hasonló eset történt Hollandiában is, ahol egy egyiptomi származású metróvezetőt kértek meg, hogy a nyakában lógó feszületet rejtse el inge alá, amire ő nem volt hajlandó. A felszólítás indoklásában az állt, hogy a vállalatnak ezzel az egyenruha egységességének megőrzése a célja. Az érintett azon megjegyzésére, hogy a muszlim női dolgozók hordhatják fejkendőjüket, a vállalat azt válaszolta, hogy a fejkendő a dress code része, hiszen a vállalat logója és színeit viseli magán.
Tóth Miklós
|
