Burma a legszélsőségesebb

Sosem látott méretű vallásüldözés a világban

Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottsága (USCIRF) idén Egyiptomot a „különös aggodalomra okot adó” országok közé sorolta, ezek pedig arról híresek, hogy rendszeresen és súlyosan sértik a vallásgyakorlás szabadságát. A listán eddig Burma, Kína, Eritrea, Irán, Irak, Nigéria, Észak-Korea, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szudán, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Vietnam szerepelt. „Az egyiptomi kormány által is eltűrt kegyetlenkedések drasztikusan megemelkedtek a bizottság tavalyi jelentése óta, és az erőszak mellett most már a kopt keresztények és más vallási kisebbségek tagjainak a meggyilkolása is előfordult” – fogalmazott az USCIRF elnöke, Leonard Leo, hozzáfűzve, hogy az erőszak folytatódott az eddigi egyiptomi vezető, Hoszni Mubarak februári lemondása óta.

Az USCIRF-jelentés megállapította, hogy az egyiptomi kormány évekig engedélyezte a vallási kisebbségek hátrányos megkülönböztetését. Az érintettek nemcsak a koptok, hanem a bahái hívők és az országban élő muzulmánok is, ugyanakkor az államilag ellenőrzött sajtóban rendszeresen közöltek a zsidókat becsmérlő cikkeket. A koptok hátrányos megkülönböztetése megnyilvánul például abban, hogy a fegyveres erők tiszti karában alig találni keresztényeket, a 28 kormányzó között csak egy kopt van, mint ahogy a 454 fős parlamentben is. Az egyetemi rektorok között sincsenek koptok, és az igazságszolgáltatásban is alig dolgozik keresztény bíró.

A legszélsőségesebbek

A jelentésből az is kiderül, hogy „az emberi jogokat legsúlyosabban megszegő” hatalom Burma kormányzata. A hatóságok ellenőrzik valamennyi vallási szervezetet, és erőszakosan lépnek fel a vezetők és a közösségek ellen, különösen a nemzeti kisebbségek által lakott területeken. Az érintettek köre a buddhista szerzetesektől a muzulmánokon át a protestáns gyülekezetekig terjed. Az USCIRF Kínáról sem feledkezett meg: az országban jelentősen korlátozzák a nem bejegyzett vallási csoportok tevékenységét, illetve a nemzetbiztonsági szempontból fenyegetőnek talált közösségek létét.

A kínai hatóság főként a tibeti buddhistákat és az ujgur muszlimokat figyelik szigorúan, miközben egyéb intézkedések mellett a kommunista kormány ellenőrzi a papság kiválasztását, tiltja a vallásos összejöveteleket, és korlátozza az egyházi irodalom forgalmazását. Az amerikaiak szerint ötszáz fölé tehető azon protestánsok száma, akiket egy év alatt őrizetbe vettek a hatóságok. A rezsim a katolikusokat is hasonlóképpen üldözi: becslések szerint körülbelül negyven katolikus püspök került börtönbe Kínában, vagy tűnt el nyomtalanul. Peking pedig továbbra is tiltja, hogy a katolikus papság a Vatikánnal kommunikáljon.

Közel-keleti „boszorkányok”

Számos közel-keleti ország található a „különös aggodalomra okot adó” országok listáján. Irán például továbbra is sérti a szabad vallásgyakorlást. A jelentés azzal vádolta a kormányt, hogy szélsőséges intézkedéseket, mint például kínzásokat és kivégzéseket rendel el. Az előző évben főleg a bahái hitet gyakorlók, a keresztények és a szúfi muszlimok helyzete romlott, de erősödött az antiszemita hangulat és a holokauszttagadás gyakorlata is. Tavaly június óta több mint 250 keresztényt tartóztattak le, a szúfik zaklatása pedig olyan mértékű, hogy a diákokat, ha kiderül vallási hovatartozásuk, általában kirúgják az egyetemről.

A szomszédos Irakban a vallási kisebbségek továbbra is az erőszak és a megfélemlítés áldozatai. A jelentés szerint a 2003 előtt még létező keresztény közösségeknek legalább a fele elhagyta az országot. Jelenleg a keresztények létszámát mintegy félmillióra becsülik. Szaúd-Arábiában is rendszeresen megsértik a vallásszabadságot. Az országban egyszerűen tiltott a szunnita iszlám kormányzati értelmezésétől eltérő vallásos nézet kifejezése. Az iszlám hivatalos értelmezését nem követő muszlimok ellen felhozott leggyakoribb vád a boszorkányság. Az USCIRF megállapította, hogy az intolerancia és az erőszak az iskolai tankönyvek segítségével is terjed.

Diszkriminált keresztények

Aggasztónak nevezte a jelentés Nigéria helyzetét: az országban 1999 óta mintegy 13 ezer nigériai halt meg a muzulmánok és a keresztények közötti vallásos erőszak miatt. Számos észak-afrikai állam bevezette az iszlám jogot a büntető törvénykönyvébe; a keresztényeket diszkriminálják az iskolákban, a médiában, és alig kapnak munkát a kormányzati szerveknél.

Pakisztán sem kerülte el a jelentéstevők figyelmét, különösen, hogy nagy érdeklődést váltott ki a közelmúltban a keresztény Shahbaz Bhatti kisebbségügyi miniszter meggyilkolása. A politikus a vallásszabadság rendíthetetlen híve volt, akárcsak Pandzsáb tartomány hasonló sorsra jutott kormányzója. Salman Taseer muszlim létére bírálta Pakisztán általa istenkáromlónak nevezett törvényeit, merthogy azok teremtették meg az erőszakos szélsőségesség légkörét.

Nincs a listán, de az USCIRF külön figyeli Afganisztánt, Fehéroroszországot, Kubát, Indiát, Indonéziát, Laoszt, Oroszországot, Szomáliát, Tádzsikisztánt, Törökországot és Venezuelát. „Az amerikai külpolitika központi eleme a vallásszabadság népszerűsítése kellene, hogy legyen” – sürgette a jelentés. Az ajánlás más országoknak is követendő lenne.

Hargitai Mátyás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére