Egyház
2011-09-03 17:03:00
Pedig akkor már köztudott volt: a pápa szerint a sátán füstjePipafüst és mennyország?
A váci ferences templom főoltáráról érdekes felirat került elő, melyben a pipafüst eregetését üdvös cselekedetnek tartotta a XVIII. századi költő.
Nemrég került elő a váci ferences templom főoltárának restaurálása közben, egy latin verses felirat, amit Szilárdfy Zoltán közölt a barokk ikonográfiai típusokról írt dolgozatában. A Koháry István gróf (1649-1731) tollából származó latin vers Gálos Miklós magyar fordításában, ami így szól:
„Mit tegyek az öregségtől úgy lesújtva és betegen? Elveszítettem jobb kezem, balom sem ér semmit. Mit csinálsz? Kérded? Kerülj minden renyheséget, így rövidítheted meg a hosszú órákat. Szokás szerint gyújts rá a füstölgő dohányra, De akarj lélekben a fentiekhez is eljutni, Ezért tanuld meg abból a füstből, ami az ég felé eregetsz, hogy így leszel hamarosan te is por és hamu. A kereszt a te boldog dicsőséged, aki a nádszálról veszed nevedet. Így énekelt a boldog emlékezetű Koháry István gróf.”
Meg sem érhette
A vers utolsó előtti latin sorának kiemelt nagy betűi (CrVX tIbI LaVs feLIX fers ab arVnDIne noMen) magába rejtik az oltár állításának idejét, 1745-öt. A váci ferences templomot1721-ben kezdték építeni Koháry 20 ezer réniusi arany adományából a ferencesek, de csak 1766-ra készült el. A főoltárt is Koháry István csináltatta a maga költségén 3282 aranyért, díszesen. 14 szobor és 14 szentkép díszíti. Ezt az oltárt jelölte a fent közölt verses felirat. Ezt már nem élte meg Koháry, hiszen akkorra már régen elszállt az ő megpróbáltatásokkal és szenvedésekkel teli élete is, mint a pipafüst.
Koháry István gróf jeles alakja történelmünknek. Végvári harcos volt, akitől rettegett a török. Vitézkedett Buda visszafoglalásánál, Egerben pedig karján megsebesült. Mivel Thökölyivel szembeszállt három év fogságot szenvedett. Számos csatában vitézkedett, győzött és megsebesült. Jeles költő, művelt, a bécsi egyetemet is elvégzett ember volt. Ez a vers csak egy a tízezer verse közül. Római katolikus volt, de az ellenreformáció századában sem volt elfogult. Amikor a kecskeméti református templom leégett, adományával segítette az új templom felépülését. Ezért ő volt az 1681-i soproni országgyűlésen a protestáns és a katolikus rendek között a közvetítő.
Gyógynövénynek indult…
A dohányt először gyógynövénynek tartották, amit a 17. század elején csaknem minden betegségre ajánlottak. Johann Neander híres könyve a Tobacologia 1620 esetre javasolja gyógyszerként a dohányt. Hamarosan Prosper Santa Croce nuncius közvetítésével a Vatikánba is eljutott a dohány és ezzel megkezdte európai diadalútját. A rendelkezésünkre álló források szerint Magyarországra Bornemissza Pál (1499-1579) erdélyi római katolikus püspök hozta be az első dohánypalántát. A 17. század közepére szenvedéllyé vált a füst-eregetés. Hamar kiderült kártékony hatása és a vele járó minden veszedelem. Ezért tiltó rendelkezésekkel próbálták a dohányosokat féken tartani.
Rómában 1636-tól a spanyol papok terjesztették a dohányzást. VIII. Orbán pápa – aki köztudottan gyűlölte a spanyolokat – 1642-ben egy bullában tiltotta meg a tubákolást és a pipafüstölést, amit „sátán füstjének” tartott. Ezt a rendelkezést csak 1724-ben, Koháry élete alkonyán vonták vissza. A visszavonó rendelkezés szerint ezt a szokást nem lehet ugyan istentagadásnak venni, de a templomban tilos maradt a dohányzás. Aki vétett ellene súlyos büntetésre számíthatott. 1692-ben például a Szent Jágó-rend öt szerzetesét büntetésből befalazták, mert mise alatt a sekrestyében dohányoztak.
Szigeti Jenő
|
