A kormányfő szerint nem létezik Nagy-Magyarország

Orbán Viktor: Európa keresztény lesz, vagy megszűnik

Ennek kapcsán mindenekelőtt arra utalt, hogy az alaptörvénynek csak a magyar államhatárokon belül van hatálya. Tévedésnek nevezte azt is, hogy a korona Nagy-Magyarországot szimbolizálná. A miniszterelnök szerint nem létezik semmifajta Nagy-Magyarország.

Nem Nagy-, hanem történelmi, mindig

Mi mindig a történelmi Magyarországról beszélünk" – hangsúlyozta a kormányfő, hozzáfűzve: az, hogy Magyarország korábban nem ugyanolyan nagyságú volt, nem ugyanarra a területre korlátozódott, mint ma, nem legenda, nem fikció vagy ideológia, hanem történelmi tény. "A korona tehát nem területeket szimbolizál, hanem valamennyi magyar összetartását" - szögezte le Orbán Viktor, hangsúlyozva: „Az összetartás ezen jelének semmi köze területi revízióra vonatkozó igényhez vagy vágyhoz."

Ugyancsak elutasította a miniszterelnök azt a feltételezést, amely szerint Isten említése az alaptörvényben a nem keresztény lakosság kirekesztését jelentené. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány a himnusz első sorával kezdődik, és Isten említése csak ezen az egy helyen történik. A himnusz azonban valamennyi magyar számára fontos, a hívők számára éppúgy, mint a nem hívők számára, más vallások követői számára éppúgy, mint a keresztények számára. A himnuszt sok alkalommal minden magyar énekli, ezért senki nem érezheti magát kizárva - fogalmazott a miniszterelnök, aki ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország, Európa a jövőben vagy keresztény lesz, vagy nem fog létezni.

Nem leszünk az ütközőtök

A magyar uniós elnökség által eddig elért eredmények közül a miniszterelnök kiemelte, hogy sikerült megállapodást elérni az energiapolitikáról. Utalt arra a rögzített alapelvre, amely szerint minden országnak két, egymástól független energiaforrással kell rendelkeznie. Szavai szerint Közép-Európának biztonsági garanciákra van szüksége. "Nem akarunk ismét ütközőállam lenni Nyugat-Európa és Oroszország között" - tette hozzá.

A miniszterelnök nagy eredményként emelte ki azt is, hogy sikerült megállapodni a többi 26 tagállammal arról a hat jogszabályról, amelyek szükségesek az európai gazdasági kormányzáshoz. Utalt arra is, hogy első ízben fogadnak el közös romastratégiát. Szavai szerint bizonyos, hogy erre az állam- és kormányfők júniusi csúcstalálkozóján sor kerül. A negyedik fő eredménynek azt nevezte, hogy sikerült fenntartani Horvátország reményét a csatlakozási folyamat lezárására, mégpedig olyan időben, amikor szembenállás tapasztalható az EU mindenfajta bővítésével.

A schengeni bővítéssel, illetve a határon túli magyarok érdekeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva a kormányfő kifejtette: Magyarország stabilizáló szerepet kíván betölteni a térségben. Ehhez - mint hangsúlyozta - szolidaritáson alapuló szomszédsági politikára van szükség. Ezen az alapon akkor is támogatnánk a román és bolgár érdekeket, ha azok egyetlen határon túli magyart sem érintenének. Orbán Viktor úgy értékelte, hogy ez a politika sikert eredményezett. A magyar-román viszony évtizedek óta nem volt olyan jó, mint most, és ugyanez vonatkozik a magyar-horvát és a magyar-ukrán viszonyra. "A magyar-szlovák kapcsolatok is kevésbé mérgezettek, mint voltak egy éve" - fűzte hozzá.

Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: ha a jelenlegi feltételek maradnak, Magyarország valószínűleg 2020-ban bevezetheti az eurót.

MTI

• Cimkék:
keresztény Európa Orbán Viktor Magyarország

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére