Ami biztos: három kategória lesz

Megéri történelmi egyháznak lenni

Folyamatban az új, egyházak jogállását rögzítő törvény kodifikálása, ami tudható: a kormány három kategóriát jelöl ki a jelenleg egyház státusban létező közösségeknek. A történelmi, illetve az úgynevezett elismert egyházi kategóriák között nem lesz túl nagy különbség az állami megítélés szempontjából. A harmadik szintre jutó, az egyházi egyesületnek titulálható gyülekezetek ugyanakkor kikerülnek az egyházi törvény hatálya alól, tehát nem minősülnek majd egyháznak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi nyilatkozata szerint.

Nagyobb múlt, több pénz

„A történelmi kategóriának a finanszírozás mellett leginkább szimbolikus szerepe van”, mondta el a mindennapi.hu-nak Kővári Ildikó, az Egyházügyi Államtitkárság sajtóreferense. A történelmi egyházak, vallási közösségek esetében a kritériumok meghatározásánál a működés időtartama lesz az egyik, a létszám meghatározása a másik fontos szempont. Ezekkel kapcsolatban példálózó jelleggel már elhangzott a 100 év honosság és a 10 ezer fős tagság. A jelenlegi tárgyalások szerint ez a szám akár 25.000 fő is lehet a környező országok példája alapján. A harmadik fontos kritérium a primér hitéleti tevékenység, amelynek alátámasztására szükséges lesz a hitelvek részletes megjelenítése.

Ez egészül ki a hitből fakadó közfeladat ellátási tevékenységgel, amik közül kiemelkednek az oktatási, szociális, egészségügyi és kulturális tevékenységek. Elvárás lesz továbbá a történelmi egyházakkal szemben, hogy országos közszolgálati intézményhálózatuk legyen, amihez az állami támogatást a jövőben is megkapják.

Érdemei elismerése mellett

„Elismert vagy elfogadott egyházak és vallási közösségek” kifejezéseket az 1895-ös egyházi törvény vezette be, ami a maga idejében jelentős előrelépés volt több kisebb vallási közösség korábbi tisztázatlan státuszának meghatározásához. E törvény ismerte el a Baptista Egyházat és az Iszlám Közösséget a XX. század elején.

Ennek a kategóriának a törvénybe iktatása azzal az előnnyel jár a törvény elkőkészítői szerint, hogy megtartja a vallási közösség elnevezést, ami több olyan kisebb keresztény és nem keresztény közösség számára bír jelentős érzelmi töltéssel, amik nem tudnak megfelelni a történelmi vagy hagyományos egyházi közösség kategória szigorúbb feltételeinek, de tevékenységüket ismerve egyértelmű az egyházként való működésük, illetve a hitvallásukból levezetett társadalmi, közcélú tevékenységük.

A történelmi egyházak feltételeihez képest az elfogadottságot enyhébb feltételekhez kötné a törvénytervezet. A honosságot illetően ez lehet 20 éves időtartam és a létszámot illetően is lényegesen kisebb szám. Az új törvény semmiképpen nem fogja kirekeszteni a kommunista diktatúra időszakában is már egyházként működő vallási közösségeket, vagy azokat, akik közvetlenül az 1990. évi IV. törvény hatályba lépése után kezdték meg hitéleti tevékenységüket. A tervezet szerint ebben az esetben is ki kell kötni a tevékenység primér hitéleti jellegét, hitelvi megalapozással együtt.

Lehet a Bibliát alapnak elfogadó keresztény közösség nem történelmi?

Kihasználva a hatályos egyházi törvény rendkívüli nagyvonalúságát, kht-k, alapítványok, illetve magánszemélyek hoztak létre fiktív egyházi szervezeteket, sokszor biblikus alapokra hivatkozva, de kizárólag az állami kiegészítő normatíva igénybevételének érdekében. Ez olyan méreteket öltött, amely már a szociális ellátórendszer fenntarthatóságát veszélyezteti. Ezért – a NEFMI Szociális Államtitkársága kezdeményezésére – a kormány az elmúlt év végén olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, amelynek értelmében 2011. július 1-től a kiegészítő normatíva csak azon egyházaknak jár, akik átfogó, a szociális tevékenységre is vonatkozó megállapodással rendelkeznek a kormánnyal.

-mi

• Cimkék:
egyház tövény normatíva

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére