Nem az egyházi középiskolában vesztik el a hitüket

Hogyan tovább, érettségizők?

– A gimnáziumi tanulmányok alatt hogyan alakul a hitélet?

– A kamaszkor olyan életszakasz, amikor a gyerek megkérdőjelez mindent, amit eddig a szülei és az egyház nevelése révén értéknek tartott, s egyre jobban hatnak rá a kortársak, a média negatív hatásai. Erre mondják a rosszindulatúan, hogy a katolikus iskolákban a gyerek gyakran elveszti a hitét, pedig ez így nem igaz, inkább csak az előbbiek hatása ilyen. Az is előfordul, hogy a szülők részéről jön megjegyzés: miért nem csak azokat vesszük fel, akik már kisgyerekkoruktól kezdve ilyen környezetben nőttek fel? A mi válaszunk erre az, hogy a misszió az egyház egyik legfontosabb feladata. Az iskolánk szervezésében gyakran valamelyik diák plébániáját látogatják meg, vagy pedig a gimnáziumunk kápolnájában hallgatnak a diákok misét. Ez utóbbi gyakoribb és meghittebb, gitároznak, énekelnek, elmélkednek, jobb a közösségformáló hatás. Minden reggel az iskolai kápolnában, heti váltásban, más-más osztály végzi a zsolozsmát az egész tanulóifjúság nevében. Nagyböjtben minden pénteken tanítás után egy-egy évfolyam keresztutat jár az iskolában a gyerekek művészi munkáiból összeállított állomások előtt. Az idén harmincan szeretnének bérmálkozni.

– Mennyien érettségiznek hittanból?

– Ez természetesen évente változik: tavaly az érettségizők 21 százaléka, az idén azonban csak 12 százaléka választotta, választja a hittant.

– Milyen irányban szeretnének továbbtanulni a végzős diákok?

– Az érettségizők 90 százaléka valamelyik felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni, a többiek OKJ-s képzésben akarnak részt venni. A humán-reál irány aránya nagyjából 65-35 százalék. A továbbtanulók elsősorban a humán felsőoktatási szakokat célozzák meg, de a most végzős fiú osztály – nálunk ugyanis az idén végzős osztályok még nem koedukáltak, de a jövőben már vegyes osztályok fognak érettségizni – tanulóinak például a 85 százaléka reál vagy műszaki szakra jelentkezett. A felvételizőinknek a 70-80 százaléka jut be a felvételi lapon megjelölt helyek valamelyikére. A katolikus felsőoktatási intézményekbe átlagosan a diákjaink 20 százaléka jelentkezik. A Pázmány Péter katolikus Egyetem pszichológus és történelem szakos hallgatói, illetve a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola etika szakos hallgatói pedig a mi gimnáziumunkba járnak gyakorlatra és gyakorló tanításra.

– Az utóbbi években választotta-e a papi hivatást valaki a diákok közül?

– A volt diákjaink között egy felszentelt pap található, hárman most növendékek és egy pedig jezsuita novíciusként készül a hivatásra.

Simon F. Nándor

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére