Reformátusok a civil társadalomért

Egy százalék: szemléletváltásra van szükség!

A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hivatalának szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott: a figyelemfelkeltő tévés szpottal indított idei kampány célja egyrészt felhívni a figyelmet a református egyház szerteágazó társadalmi szolgálatára, másrészt reformjavaslatokat bemutatni egy olyan ügyben, ami nemcsak az egyházaknak, hanem az egész civil szférának létfontosságú. Pásztory Ádám, a MRE Zsinati Hivatalának kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a XXI. században egy történelmi egyháznak ki kell lépnie a kommunikációs rezervátumból, és korszerű eszközökkel, korszerű felületeken el kell tudnia érni az aktív célcsoportját.


Fontos demokratikus vívmány

A magyaroknak körülbelül a fele rendelkezik a személyi jövedelemadója egy plusz egy százalékáról. Körülbelül kétmillió magyar a felajánlók számának növekedése ellenére sem él a felajánlás lehetőségével. Az egyszázalékos kampány célja az ő elérésük, függetlenül attól, hogy tartoznak-e egyházhoz, hiszen az egyház a hitéleti tevékenységeken túl fontos társadalmi feladatokat is ellát. A modernizálódó Magyarországon tulajdonképpen az egyszázalékos felajánlás azon kevés intézmény egyike, amit eredeti, rendszerváltozás utáni állapotában hagytunk meg. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy azok az adózók, akik a technikai nehézségek ellenére rendelkeznek az szja egy plusz egy százalékáról, az alulról ható társadalmi erőt képviselik, és egy nagyon fontos demokratikus vívmányt tartanak életben.

A történelmi egyházak egyszázalékos támogatása az utóbbi pár évben sokat változott. A rendszerváltozás utáni időszak alapvetően a kisegyházak sikerét hozta, az utóbbi négy-öt évben viszont a történelmi egyházaknak is sikerült megállítaniuk a támogatottságuk lassú csökkenését, és egyre több felajánlást kapnak. A Magyarországi Református Egyház az utóbbi négy évben stratégiai területként kezelte az egyszázalékos felajánlásokat. A tudatos marketingkommunikáció hatására, a reformátusok négy év alatt 44 százalékkal tudták növelni az egyéni felajánlók számát, ami a 2007. évi adatokhoz képest nettó 60 ezer új belépőt jelent. Ha figyelembe vesszük a szervezet méretét, és ehhez arányítjuk a növekedés mértékét, a fenti számok alapján elmondható, hogy a református gyülekezet nemcsak a történelmi egyházak között volt a legsikeresebbek, hanem például a Hit Gyülekezete és a baptisták növekedési ütemét is meghaladta. A reformátusok 2010-ben egymilliárd forint közvetlen támogatást kaptak az adózóktól, ami az egyházi működésre szabadon felhasználható költségvetési keret negyedét teszi ki.


Macerás papírmunka egy nehezen átlátható rendszerben

A református egyház kampányának alapüzenete évek óta az, hogy az egyház nem csak templomot jelent, nem csak a hitéletről szól, ezeknek az értékeknek ugyanis nagyon fontos társadalmi funkciójuk van: szolgálatra indítanak, amit az egyház a civil világban végez. A reformátusok fenntartásában egy gyermekkórház működik, évi 122 ezer járóbeteggel. A református missziók a társadalom elzárt területeire jutnak el: az egyház évente húszezer emberen segít, legyenek ők rabok, fogyatékosok, szenvedélybetegek vagy a társadalomból kiszorultak, hajléktalanok, elesettek. A református közösség szociális intézményeiben tízezer idős emberről, gyermekről és fogyatékkal élőről gondoskodik. A teljesség igénye nélkül felsorolt tevékenységek jól érzékeltetik, hogy a reformátusok fontos láncszemet alkotnak a magyar társadalom fizikai és mentális megtartó képességét szolgáló védőhálóban.

A Magyarországi Református Egyház tisztában van ugyanakkor azzal, hogy ezt a munkát nem egyedül és nem önmagának végzi. Az eddigi kampányok során is többször kísérletet tett rá, hogy kommunikációjával az egész egyszázalékos ügyet segítse, hiszen ez az a forrás, ami a gyakran alig látható, de létfontosságú társadalmi munkát finanszírozza. 2011-ben viszont az egész kampányt a felajánlási rendszer megváltoztatására tett felszólítás határozza meg.

A felajánlást Bölcskei püspök az országgyűlési választásokhoz hasonlította, csak ebben az esetben az emberek nem politikai pártokra, hanem civil és egyházi szervezetekre, alulról jövő kezdeményezésekre „szavaznak” az szja egy-egy százalékával. A nyugat-európai társadalmakban a politikai rendszerek működtetése mellett alapigény az egyházi és a civil rendszereknek a megerősítése; az egy százalék ezeket tartja életben. Ám amíg a választás állampolgári jog, a felajánlás egy adótechnikai elem. Amíg a parlamenti választásokon garantált a titkosság, addig az egy plusz egy százaléknál nem. A politikai választás egyértelmű és átlátható, az egyszázalékos felajánlás macerás papírmunka egy állandóan változó és nehezen átlátható rendszerben.


Egyszeri felajánlás elvével

A Magyarországi Református Egyház szerint a felajánlási rendszer jelentőségét és lebonyolítását a parlamenti választás elvéhez kellene közelíteni, aminek az alapjait a meglévő európai modellek közül az egyszeri felajánlás elve teremtené meg. Az adózók egy közvetlen egyszázalékos kapun keresztül rendelkezhetnének az erre jogosult szervezetek javára, amiről „azonnali” visszaigazolást kapnának. A rendelkező felajánlás visszavonásig vagy módosításáig maradhatna érvényben. A rendszert számos más felhasználóbarát tulajdonsággal is ki lehet egészíteni, például az adóhatóság minden évben jelentést küldhetne az adózónak arról, hogy összesen mekkora támogatáshoz jutott az általa kedvezményezett szervezet. Az adózók külön rendelkezése esetén a támogatott szervezetek megkereshetnék támogatóikat.

A fenti elveket a reformátusok az egyház hivatalos honlapján, a reformatus.hu-n, illetve a Facebookon egy színes infógrafika segítségével publikálták, és egyben vitára bocsátották. A református egyház szerint alapvető szemléletváltásra van szükség, amit az állami oldal, illetve a civil és az egyházi szereplők dialógusa teremthet meg. Az szja felajánlását, ahogyan a parlamenti választásokat, a magyar demokrácia vívmányává, ünnepévé kell tenni, ami korrekt, átlátható és egyszerű utat biztosít a támogatók és a támogatott szervezetek között.

Érdekes apróság, hogy Ötvös András színész, a református egyház egyszázalékos kampányfilmjének főszereplője nem református, és nem szokott reklámozni, mégis elvállalta a szerepet. Mint mondta, a fiatalokat a színház hasonlóan nehezen éri el, mint a történelmi egyházak, de a film forgatókönyve nagyon jó formát talált a megszólításra, és jó ügy érdekében, ezért vállalta a feladatot.


N-AE

kapcsolódó cikk:
cikk/kultura/falanszterfilmmel-kampanyolnak-a-reformatusok/2011-03-22/2173

• Cimkék:
Bölcskei Gusztáv Magyar Református Egyház szja 1%

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére