Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-07-11 21:30:00

Európa védőszentje szigorú szabályt adott a szerzeteseknek

Benedek, akiről pápa írt életrajzot

Szent Benedek nem csupán a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója, hanem a nyugati szerzetesség atyja, megszervezője is.

Benedek nem sokkal a Római Birodalom szétesése után, az ókor és a középkor határán, 480 körül született az itáliai Nursiában (ma Norcia). Az életéről, tevékenységéről, szellemiségéről I. (Nagy Szent) Gergely pápa írt Dialógus című könyvének a második részében, kihangsúlyozva benne a rendalapító életszentségét. Annyi tudható, hogy Benedek – akinek a liturgikus ünnepét július 11-én tartjuk – előkelő családban született, a tanulmányait Rómában kezdte meg, ám megundorodva mindattól, amit ott látott, az Anio folyó völgyébe, egy Subiaco közeli barlangba vonult, ahol évekig remeteként élt. Tucatnyi monostor életre hívása után, 530 körül alapította meg a Cassinum hegyen (a mai Monte Cassinóban) a bencés rend anyamonostorát. Ott halt meg 547. március 21-én. Nursiai Szent Benedeket VI. Pál pápa 1964-ben Európa védőszentjévé nyilvánította.


Olvasott mások gondolataiban

Benedek a szemlélődő és a tevékeny élet összhangját kereste. A Gergely-féle életrajz szerint megtérése után különböző csodák történtek vele, ugyanakkor folyamatosan küzdött a bűnös – vagy annak vélt – dolgok ellen: többek között csalánbokorba ugrott, hogy elkerülje a nők általi kísértést. Képes volt a jövőbe látni, uralta a természetet, szimultán tudott különböző eseményekről, olvasott mások gondolataiban, látta a Szentlelket, és folyton a Sátánnal harcolt.

Benedek ikertestvére, Szent Skolasztika nem messze a Cassinum hegyétől apácaként élt. A testvérek évente találkoztak, olyankor együtt imádkoztak, és különböző szent szövegekről elmélkedtek. A legenda szerint amikor utoljára együtt voltak, Benedek már indulni akart, Skolasztika még beszélgetni vágyott, de hiába marasztalta őt, ezért imádkozni kezdett… Hirtelen beborult az ég, vihar tört ki, így testvére nem indulhatott. A kérdésre, mit tett, Skolasztika ezt válaszolta: „Amikor téged kértelek, nem hallgattál meg engem, de Isten azonnal meghallgatott: most menj el, ha tudsz!” Benedek persze nem indulhatott el a viharban. Ez volt az utolsó nap, amit együtt tölthettek: az apáca három nap múlva meghalt. A testvérek földi maradványait 1955-ben azonosították, és Monte Cassinóban, a bazilika főoltára alatt helyezték el.


Regula Benedicti

Benedek a monostorok alapítása mellet megírta a szerzetesrend szabályzatát is, a regulát, amit később I. (Nagy Szent) Gergely pápa kötelezővé tett az egyházban. Benedek tulajdonképpen a különböző szerzetek előírásait tanulmányozva alkotta meg a saját szabályzatát. A legnagyobb hatással Benedekre az úgynevezett Regula Magistri volt, aminek az ismeretlen szerzője önmagát magisternek titulálta a VI. század elején íródott szabályzatában.

Benedek a saját regulájában a Regula Magistri szerkezetét követte, a két mű első néhány fejezete majdnem szó szerint is megegyezik, de tudható, hogy a benedeki regula többek között Nagy Szent Leótól és Szent Ágostontól is tartalmaz bizonyos részeket: nem az eredetiség volt a legfontosabb, hanem sokkal inkább egy praktikus szabályrendszer megalkotása, benne minden rendelkezés szentírási idézetekkel alátámasztva áll. Benedek valószínűleg nem egyszerre, hanem részleteiben írta meg művét, amit vélhetően még így is hiányosnak tartott, mivel utolsó, 73. fejezet címében az olvasható, hogy a regula „nem foglalja magában a tökéletesség minden szabályát”.

Nagy Károly császár rendelte el, hogy a regula eredetinek vélt, Monte Cassinóban őrzött példányáról hiteles másolatokat készítsenek, hogy az eljusson birodalma összes kolostorába. A könyvnyomtatás kezdetéig több mint kétezer másolat készült – ennél több példányban akkoriban csak a Biblia létezett −, tudjuk, hogy például Szent László korában Pannonhalmán két példánya és egy regulamagyarázat is a bencések rendelkezésére állt. Magyar nyelvű kiadása Labach Bertold fordítói munkájának köszönhetően 1895-ben jelent meg.

Egy Vatikánban dolgozó bencés szerzetes, Albareda 1933. évi összeszámlálása szerint a regula a könyvnyomtatás feltalálása óta 902 kiadásban látott napvilágot, és ő állítólag mintegy kétszáz kiadást nem is vett figyelembe. A szabályzat mai formáját 1960-ban Rudolf Hanslik alakította ki: ő osztotta a regulát versekre, vagyis mondategységekre.


Bencések Magyarországon

A bencés rend a középkorban Európa legelterjedtebb szerzete volt. Géza fejedelem Szent Márton legenda szerinti születési helyének közelében monostort alapított; a helyet a XIX. század eleje óta Pannonhalmának nevezzük. Az első bencések Szent Adalbert vezetésével érkeztek Magyarországra. Szent István 1001-ben a Monte Cassinó-i monostor kiváltságaihoz hasonló jogokkal ruházta fel a Szent Márton hegyén élő bencés székhelyet, a templomot a királyi apátság rangjára emelte, gazdag adománnyal is ellátva a szerzeteseket. A monostor két évszázaddal később úgynevezett hiteleshely lett. A bencés kongregáció, a magyar bencés kolostorok közössége 1510-ben alakult meg, de a magyar rendházak a török hódoltsági területen elnéptelenedtek.

A szerzetesrend második korszaka 1693-ban kezdődött − amikor III. Ferdinánd visszatelepítette a bencéseket Pannonhalmára −, és az 1786-ig, II. József feloszlatási rendeletének kiadásáig tartott. I. Ferenc 1802-ben állította helyre a bencések magyarországi tevékenységét, feladatukul szabva a középiskolai tanítói és nevelői munkát: az évek múlásával bencés középiskola alakult Győrben, Sopronban, Kőszegen, Pápán, Esztergomban és Komáromban, a következő évszázadban pedig Budapesten, Pannonhalmán és Csepelen. A XIX. század a nagy pannonhalmi építkezések időszaka is: akkor újították meg és fel a templomot, a tornyot és a könyvtárat, és a pannonhalmi főapát egyházmegyével rendelkező főpásztori jogkört kapott. A bencések az 1948-as államosítás után – két év kihagyásával – csak Pannonhalmán és Győrben folytathatták az oktatást.

A São Pauló-i Szent Gellért-apátság is a Magyar Bencés Kongregáció keretein belül működik. A bencés rend tagjai közül a majd másfél évezred alatt mintegy ötezer szerzetest avattak szentté vagy boldoggá.


Simon F. Nándor

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.