Szigorúbb a böjt, de egynapos a húsvét a görögkeletieknél

Az ortodoxok túrótortát sütnek

Noha az orthodox hívek a húsvétot az úgynevezett ónaptár szerint ünneplik, ami nagyjából két hetes eltérést jelent, ritkán – miként most is – előfordul, hogy a keleti és a nyugati keresztények ugyanakkor emlékeznek meg Jézus szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról.A húsvét időpontját egyébként, mint változó ünnepét, 325-ben határozta meg a nikaiai zsinat: a tavaszi napéj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap.

Egynapos húsvét

Náluk a húsvét egynapos ünnep: vasárnap tartják. Azon a vasárnapon nemcsak templomba mennek az emberek Oroszországban, mintahogyan azt egy több mint két évtizede Budapesten élő orosz elmeséli a temetőkbe is elmennek a halottaikhoz és virágot, ételt és italt visznek, tojást tesznek a sírra, és az elhunytakra emlékeznek. Az emberek „Krisztus feltámadt!” szavakkal köszöntik egymást, amire ezt felelik: „Valóban feltámadt!”, és megpuszilják egymást. Festett tojásokat adnak egymásnak, jobbára pirosat. Kalácsot és mazsolával, kandírozott narancshéjjal, cukorból vagy tésztából készített virággal díszített túrótortát sütnek, amire a kereszt mellé „ХВ” cirill betűket nyomják, a „Христос воскресе – Krisztus feltámadt” szavak kezdőbetűit. A kalácsot elviszik a templomba, hogy a pap megszentelhesse azt.

Az ortodox egyházban a húsvétot Pászkának nevezik, ami áthaladást, átvonulást jelent: átvonulást a halálból az életbe, a földből a mennybe.A húsvéti hagyományok, a szokások országonként, tájanként változhatnak, de a keresztény világban mégis mindenütt ugyanarról szólnak: Krisztus feltámadásáról.

Budapest legnagyobb görögkeleti temploma

több mint 200 éve áll a Duna pesti oldalán, a Gellért-heggyel szemben, helyet adva a Nagyboldogasszony magyar orthodox egyházközségnek, amelynek parochiáján kerestük fel a nagyhét előtti napokban Magyar István protoierejt, arra kérve őt, hogy mutassa be az egyházközséget, a görögkeleti hívek mindennapjait.

– Az itt élő görög és macedovlach kereskedők 1791-ben alapítottak meg a vallási közösségüket – kezdte István atya a történeti összefoglalót – és 10 évvel később már állt ez a templom. Akkoriban itt görög nyelvű liturgia zajlott és az egyházközséghez 278 család tartozott, ami körülbelül 780 főt jelentett. Az 1821-es görög felszabadulást követően azonban sokan visszamentek Görögországba, emiatt igencsak csökkent a hívek száma. A két világháború között, csupán körülbelül 30 fő alkotta a közösséget, akikben már erősebb volt a magyar identitás, mint a görög és a ’30-as években ki is mondták a közösség magyar jellegét.

Szerették volna, ha ezt egy orthodox püspök is elismerte volna. A háború után vették fel a kapcsolatot a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó munkácsi püspökkel, Nesztorral, aki háromszor is idelátogatott és továbbította az itteniek kérését Moszkvába. Végül is, a Moszkvai Patriarchatus oltalmába vette az itteni közösséget és 1949-ben Magyarországon megszerveződött az esperesség, ami 2000-ben egyházmegye lett: napjainkban az egyházmegye élén ideiglenes kormányzóként Márk jegorovszki érsek áll. A Szent Liturgia nyelve a magyar, de tartunk görög és egyházi ószláv nyelven is liturgiát. A közösségünk létszáma 100 fölött van. A közösségünk mellett működik egy orosz hívekből álló közösség is, Dimitrij atya vezetésével. Lelkészeinket hosszú évekig Leningrádban, illetve Szentpéterváron képezték, az utóbbi években pedig az ungvári Szent Kirill és Metód teológiai főiskolán.

Szigorúbb a böjt

– Az orthodox egyházban szigorúbb a húsvétot megelőző 40 napos böjt – mondja István atya –, mint a többi keresztény egyházban és az összes állati eredetű élelmiszerre vonatkozik: a húson kívül sem tejterméket, sem pedig tojást nem szabad enni, nagyszombaton pedig csak vizet fogyaszthatnak a hívek. Nemcsak a húsvéti liturgiánk, hanem a többi szertartásunk is évszázadok óta változatlan formában történik. Krisztus feltámadására nagyszombaton, éjfélkor emlékezünk a templomban. Pontosabban, az orosz hívek számára éjjel tartják a liturgiát, a többiek részére pedig délelőtt. A körmenet után kezdődik a szertartás, amelynek a végén a pap megáldja a hívek kalácsát, a pászkát és a húsvéti tojásokat. A liturgia után együtt marad a közösség egy szerény agapéra: korábban még bárányt is sütöttünk, mostanában azonban, valóban szerény a szeretet lakománk.

– A többi, Magyarországon működő orthodox egyházzal – tér át István atya az ökumenizmusra –, a románnal, a bolgárral és a szerbbel természetesen testvéri kapcsolatot ápolunk. Ha szükséges, különböző fontos, az orthodox egyházakat érintő kérdésekben, előzetes egyeztetéseket követően, közösen foglalunk állást. A többi keresztény egyházzal is jó a kapcsolatunk, rendszeresen részt veszünk az ökumenikus imahetén. A konstantinápolyi pátriárka, Bartolomeosz a millenniumi évben, 2000-ben ortodox egyház szentjeként ismerte el Magyarország első királyát, Szent Istvánt és négy évvel később ugyanezt tette az orosz orthodox egyház vezetője is, II. Alekszij pátriárka.

Simon F. Nándor
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére