490 éve halt meg Bakócz Tamás

Az egyetlen magyar, aki majdnem pápa lett

Az 1442 körül Erdődön született Bakócz egyszerű családból származott: apja a Drágfi nemzetség kerékgyártó jobbágya volt. Egyik bátyja papi pályára lépett és idővel titeli prépost lett, Tamás az ő pártfogásával tanulhatott a domonkosoknál, majd Wróclawban, Krakkóban, Padovában és Ferrarában. Hazatérve Hunyadi Mátyás környezetébe került, a király figyelmét a sziléziai hadjárat idején, Boroszló ostroma alatt adott tanácsaival keltette fel. Előbb a kancelláriában kapott hivatalt, majd 1480-ban elnyerte a Janus Pannonius által is viselt titeli prépostságot, idővel a király titkára és bizalmasa, királyi tanácsos és győri érsek lett.

Mátyás király halála után a gyenge és erélytelen II. Ulászló mellett ő töltötte be a kancellári posztot, s "második királyként" emlegették. 1497-ben megszerezte a leggazdagabb magyar egyházi javadalmat, az egri püspökséget, amit még abban az évben - minden valószínűség szerint jelentős anyagiakért cserébe - elcserélt a nagyobb befolyást jelentő esztergomi érsekségre az alig 15 éves Estei Hippolittal (Beatrix királyné unokatestvére 9 évesen lett esztergomi érsek). Három év múlva a pápa megküldte neki a bíborosi kalapot, tíz év múlva konstantinápolyi pátriárkává nevezte ki.


Nem fáklyás menet

Az immár európai tényezőnek számító Bakócz ügyesen lavírozott a folytonosan változó hatalmi szövetségek között, a pápa és a keresztény uralkodók ellentéteinek csitítására, békítésére törekedett, így egyre több lekötelezettre tett szert. A betegeskedő II. Gyula pápa 1512-ben zsinatot hívott össze, Rómába. A tanácskozás egyik nagy eseménye Bakócz diadalmas bevonulása volt: a város feldíszítve fogadta, emberei pedig bőkezűen szórták az aranyat az ujjongó nép közé. A pápa 1513 elején meghalt, Bakócz ezután az egyház és a pápai állam egyik ideiglenes kormányzója, s az egyetlen magyar lett, aki valaha is pápaválasztás esélyesének számított.

X.Leó pápa (unokatestvéreivel) Raffaello festményén

A diadaltól azonban ellenfelei - köztük az egyébként ősellenség Medici és Fugger bankárház - összefogása elütötte. Ráadásul - egyesek szerint - a szükségesnél kevesebb anyagi támasztékkal érkezett az esedékes pápaválasztásra. Alul is maradt egy, a pápai trónra X. Leó néven lépő Medicivel szemben. Aki aztán nem késlekedett a legyőzött magyar vetélytársat akként eltávolítani Rómából, hogy a török elleni keresztes hadakat megszervezendő speciális küldöttévé nevezte ki. Az érsek legott Budára sietett, ám seregszervezői igyekezete végül nem várt belháború okozója lett: 1514-ben a török ellen szervezett keresztes sereg jobbágycsapatai Dózsa György vezetésével a nemesség ellen fordultak.

A véres harcok árán levert felkelésért sokan Bakóczot tették felelőssé, akinek befolyása II. Ulászló két évvel később bekövetkezett halála után tovább csökkent. Hatalmas vagyona viszont megmaradt, ebből sokat költött diákok iskoláztatására, könyvekre, művészetekre. Befejeztette az egri székesegyház szentélyét és Esztergomban megépítette a róla elnevezett kápolnát, egyik legszebb fennmaradt reneszánsz emlékünket. A köszvénytől gyötört, betegeskedő Bakócz élete utolsó éveit szinte teljes visszavonultságban töltötte. 1519-ben szélütés érte, majd 1521. június 15-én halt meg Esztergomban. A róla elnevezett kápolnában temették el, kincsiből főpapi lánca, keresztje, kelyhe, miseruhája és graduáléja maradt fenn.

mi, mti

• Cimkék:
Bakócz Tamás X.Leó pápa

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére