Az üldöztetések sora nyomot hagyott a cigányidentitáson

A Vatikán a romák elfogadására szólít

Egy Róma melletti apátság szomszédságában a Nomád népek: egy világ, amit meg kell nyitnunk – A Porrajmostól (népirtás, megsemmisítés − a szerk.) az integrációig címmel rendezett kiállításon a pápai tanács menekültekkel és vándor életmódot folytatókkal foglalkozó elnöke, Antonio Veglió érsek beszédében felemlegette a nácik fajüldöző politikáját, ami miatt Európa-szerte többek között cigányok ezreit hajtották el és ölték meg koncentrációs táborokban. Az érsek úr felhívta a figyelmet arra, hogy a rasszista cselekedetek ellen kevesen emelték fel a hangjukat, és a történészek körében is csekély érdeklődést váltottak ki a rettenetes események.

A főpap hangsúlyozta, hogy II. János Pál a második világháború 50. évfordulóján tartott megemlékezésen elítélte a cigányok kiirtását, és a néhai pápa a jubileum évében külön is imádkozott az egyház hívei által a cigányok ellen elkövetett bűnök bocsánatáért.
„A feszültségek és az üldöztetések hosszú sora nyomott hagyott a cigányidentitáson” − mondta az érsek. Szerinte a cigányság a beolvadástól és az értékei megfosztásától való félelem miatt nem akar beilleszkedni, ezért az egyik legfontosabb kötelességünk, hogy a cigányokat teljes jogú családtagként fogadjuk el; a társadalmi berendezkedés akkor egészséges, ha a védtelen tagokat a többség – különös tekintettel a hatóságokra – érdeklődése veszi körül.

Az érsek megjegyezte, hogy a társadalmi beilleszkedésért meg kell találni azokat az embereket, akik a beilleszkedésben már léptek, és rájuk támaszkodva lehet megszólítani, támogatni a csoport többi tagját. A beilleszkedés elősegítéséért szükség van tehát egy szemléletváltásra a társadalomban, mind a polgári világban, mind az egyházon belül.
Vegliò érsek szerint az egyház képviselői egyfajta hidat alkotnak a társadalmon belül, fontos tehát, hogy a mindennapi életben is nagyobb figyelemmel forduljanak a cigányság felé, a rászorulóknak ugyanis a beszédnél sokkal fontosabb a sorsukban, gondjaikban való osztozás, a részvétel. 

Végezetül azzal a kéréssel fordult a keresztény közösségekhez, hogy szabaduljanak meg az előítéletektől, a társadalmon kívül rekedt csoportok beilleszkedéséhez ugyanis kizárólag az elfogadáson keresztül vezet út. Természetesen a többségi társadalom elfogadása mellett „a cigány kisebbségnek is elkötelezettnek kell lennie, hogy teljesíthesse feladatait, és kötelezettséget vállaljon az aktív és felelős részvételért” − fogalmazott az érsek.


Fülöp Viktória/Zenit.org

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére