Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-05-16 15:53:00

Köves: Örült a zsidó, ha hagyták, hogy zsidó legyen

A rabbi szerint újfajta antiszemitizmus van jelen

Ma kevesebb szorongás és több pozitív tartalom társulhat a zsidók önképéhez. Erről és a korábban szokatlan utcai akciókról beszélt a Magyar Nemzetben Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.

Mint mondta, az 1998-as első rendezvényük, a Nyugati téren levezényelt hanukai gyertyagyújtás óta több szervezet is rendez utcai ünnepségeket. „Maga a tény, hogy azt a szót, hogy zsidó, ki lehet írni egy plakátra, 15 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt” – fogalmazott. Kifejtette, hogy sokan vannak olyanok, akik ezeken a nyílt rendezvényeken találkoznak először zsidókkal, s noha néha antiszemita vádakat vágnak a fejükhöz, ez is „jó valamire”, mert az előítéletes embereknek általában semmilyen személyes kapcsolatuk nincs a zsidósággal. A Sziget fesztiválon tíz éve üzemelő zsidó sátorban is hasonlóról tudnak beszámolni, de ez is jó alkalom arra, hogy „beszélgessünk és megmutassuk magunkat.” (Köves Slomó rabbi Jézusról)

A magyar és zsidó identitás kettősségéről szólva leszögezte: egy magyar zsidónak mind a kettő fontos kell hogy legyen. „Magyar, mert fontos neki, ami a hazájában történik. Magyarországon él, adózik, dolgozik, magyar az anyanyelve a kultúrája, az a kultúra, aminek a magyar zsidóság is olyan sok értéket adott. Családjaink történelme hosszú nemzedékek óta összefonódik a magyar nemzet történelmével, ennek mind fényesebb, mind szégyenteljesebb időszakaival együtt. És zsidó, mert nem választhatja el őseinek 3000 éves múltjától.” A vallás szerinte azért tartozik szervesen az zsidó identitásba, mert a zsidóságnak talán ez lehet az egyetlen pozitív identitásképző eleme, nem kötődnek hozzá fájó érzések.

Köves Slomó három csoportba osztotta az antiszemitizmust: vallásira, politikaira és újabban az Izraellel példálózóra, amelyik Izraelt a gonosz, elnyomó hatalom képében ábrázolja. A vallási antiszemitizmus terén nagy előrelépésnek tartja, hogy a holokauszt problémája tudatosult az egyházban, a II. vatikáni zsinat és II. János Pál mondatai, lépései „nagyon sokat jelentettek”. Egyébként gyakran hívják keresztény körökbe, hogy a Bibliáról, a vallásról beszélgessenek. A politikai antiszemitizmussal régebben a MIÉP, mostanában a Jobbik részéről találkoznak. „Ha őszinte párbeszédet kezdünk velük, annak megvan nyilván az a veszélye, hogy saját politikai hasznukra fogják fordítani. Azt mondhatják, hogy lám, lám, nem vagyok antiszemita, hiszen a rabbi eljött, és velem beszélget. A bűnbakkeresés, előítéletesség mindig nagyobb teret kap, amikor rosszabbul mennek a dolgok” – mondta. A zsidó soha sem volt térítő vallás, ez az alapállás mára sem változott. „Örült a zsidó, ha hagyták, hogy zsidó legyen.”


- mi -
(forrás: Magyar Nemzet)
 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.