Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-11-04 19:00:00

II. János Pál is meglátogatta az egykori fatemplom Mária-képét

315 éve könnyezett először a pócsi ikon

Egyháztörténeti adatok szerint a Szabolcs megyei Máriapócs egykori fatemplomában lévő Mária-ikon 1696. november 4-én könnyezni kezdett.

A mult-kor.hu történeti portál összefoglalójából kiderül: a rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlévőket. Hetekkel később 1696. december 8-án kíséretével a faluba érkezett a Tisza-vidékre vezényelt császári seregek főparancsnoka, gróf Corbelli tábornok, aki megvizsgálta a táblakép épségét, és a lefolyó könnyeket egy kendővel felszárította. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a lovak patája nem ütötte át a jeget, a templomi kelyhekben pedig a bor és a víz is megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak.


Ismétlődő könnyek

A képet I. Lipót császár parancsára 1697-ben Bécsbe szállították és a Szent István dómban helyezték el. Az ikonról több másolat készült, s közülük egy a máriapócsi templomba került. Ezen a másolaton 1715-ben, majd 1905-ben megismétlődött a könnyezés. Az 1715-ös jelenség után indult meg a máriapócsi búcsújáróhely fejlődése. 1756-ban új templom épült a szabolcsi községben, majd oda települtek a Szent Bazil Rend szerzetesei, akik kolostort létesítettek.

Máriapócs ma már Európa egyik legismertebb és leglátogatottabb kegyhelye, évente több mint félmillió zarándok keresi fel. Meglátogatta a római katolikus egyház feje, II. János Pál pápa is, aki 1991. augusztus 18-án mutatott be szentmisét a görög katolikus kegytemplomban. Máriapócs 2003 óta tagja a kontinens legjelentősebb Mária-kegyhelyei egyházi szervezetének, az Európai Máriás Hálónak.

Az ikon a Kárpát-vidéki ikonfestészet késő reneszánsz időszakának példája, Hodigitria-típusú Istenszülő a gyermekkel ábrázolás. A gyermek Jézus kezében virág látható, hasonlóan több, ebbe az ikonfestészeti körbe tartozó előképhez. Az ábrázolást fent félköríves keretmező veszi körül, sarkaiban egy-egy kerubfejjel. A szegélyeket reneszánsz ornamensek, a keretet és a dicsfényeket alapozásból mintázott mustra díszíti.

 

mult-kor.hu/-mi-

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.